Livre des Lamentations 5

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Rappelle-toi Yahvé, ce qu’a été notre sort, regarde et vois nos humiliations.	1 Emlékezz, Uram, mi történt velünk, tekints ránk és lásd gyalázatunkat!
2 Notre domaine est passé à des étrangers nos maisons à des inconnus.	2 Örökségünk jövevényekre szállt, házaink idegenekre.
3 Nous sommes orphelins de pères et nos mères sont des veuves.	3 Árvák lettünk, és apátlanok, anyáink olyanok, mint az özvegyek.
4 Nous buvons notre eau, mais il faut la payer, et nous payons pour ramener notre bois.	4 Vizünket pénzért isszuk, fánkat vételárért kapjuk.
5 Nous sommes persécutés sur notre terre, nous sommes épuisés, pas de repos pour nous.	5 Nyakunkon vannak üldözőink, elfáradtunk, és nincs nyugalmunk.
6 Nous avons tendu la main à l’Égypte et à l’Assyrie, pour manger notre compte;	6 Egyiptomnak nyújtottunk kezet, s Asszíriának, hogy jóllakjunk kenyérrel.
7 Ce fut le péché de nos pères, et ils sont morts, mais nous, nous portons leurs dettes.	7 Atyáink vétkeztek, és nincsenek többé, s mi hordozzuk bűneiket.
8 Des esclaves sont devenus nos maîtres, et nul ne nous délivre de leurs mains.	8 Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki kiragadjon kezükből.
9 Nous rapportons notre pain au péril de nos vies, car l’épée fauche dans le désert.	9 Életünk kockáztatásával szerezzük kenyerünket kard elől a pusztában.
10 Notre peau s’est durcie comme au four, s’est parcheminée sous l’effet de la faim.	10 Bőrünk izzik, mint a kemence, a hevesen kínzó éhségtől.
11 Les femmes ont été violées dans Sion, les vierges dans les villes de Juda.	11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szüzeket Júda városaiban.
12 Des chefs ont péri pendus de leurs mains, ils n’ont même pas respecté les anciens.	12 A fejedelmeket felakasztották kezükkel, a vének személyét nem tisztelték.
13 Les jeunes se sont courbés sur la meule, des garçons trébuchaient sous le poids des fagots.	13 Az ifjak malmot hajtanak, és a gyermekek fahordásban rogyadoznak.
14 Les anciens ont déserté la porte, les jeunes ont délaissé la musique.	14 A vének eltűntek a kapuból, az ifjak abbahagyták hárfajátékukat.
15 La joie a déserté nos cœurs, et nos danses se sont changées en deuil.	15 Eltűnt szívünk vidámsága, gyászra fordult a körtáncunk.
16 La couronne est tombée de notre tête, notre malheur, c’est d’avoir péché!	16 Leesett a koszorú a fejünkről; jaj nekünk, mert vétkeztünk!
17 De là vient que notre cœur est malade, voilà pourquoi nos yeux sont en ténèbres.	17 Ezért lett szomorú a szívünk, ezért homályosult el a szemünk;
18 Sur la montagne de Sion qu’ils ont saccagée, les chacals rôdent.	18 Sion hegye miatt, mely puszta lett, rókák járkálnak rajta.
19 Mais toi, Yahvé, tu règnes pour toujours, ton trône demeure d’âge en âge.	19 De te, Uram, örökké megmaradsz, trónod nemzedékről nemzedékre.
20 Veux-tu nous oublier pour toujours, nous abandonner sans fixer un terme?	20 Miért feledkezel meg rólunk örökre, miért hagysz el minket hosszú napokra?
21 Ramène-nous à toi, Yahvé, et nous reviendrons, fais-nous revoir les jours d’autrefois.	21 Téríts magadhoz, Uram, és megtérünk, újítsd meg napjainkat, mint hajdan!
22 Nous aurais-tu rejetés pour toujours, ta colère contre nous doit-elle aller si loin?	22 Vagy talán végképp elvetettél minket, oly nagyon megharagudtál miránk?