Livre de Jérémie 4

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Si tu veux revenir, Israël, reviens vers moi - parole de Yahvé. Si tu enlèves tes Ordures de devant moi, tu ne t’égareras plus sur le chemin!	1 »Ha megtérsz, Izrael, – mondja az Úr –, ha hozzám megtérsz, ha eltávolítod utálatosságaidat színem elől, és nem tévelyegsz,
2 Si tu proclames: “Yahvé est vivant!” avec sincérité, droiture et justice, alors tu seras pour les nations une bénédiction, tu seras leur gloire.	2 ha így esküszöl: ‘Él az Úr!’, hűséggel, törvénnyel és igazsággal, akkor áldást nyernek benne a nemzetek, és benne fognak dicsekedni.
3 Car voici ce que dit Yahvé aux hommes de Juda et de Jérusalem: Travaillez la terre laissée à l’abandon, ne semez pas au milieu des épines.	3 Mert így szól az Úr Júda férfiaihoz és Jeruzsálemhez: Szántsatok fel magatoknak ugart, és ne vessetek tövisek közé!
4 Faites-vous la circoncision de Yahvé: enlevez de vos cœurs vos idoles, hommes de Juda et habitants de Jérusalem, sinon ma colère tombera comme un feu sur vos actions mauvaises, elle brûlera et personne n’éteindra.	4 Metélkedjetek körül az Úrnak, és távolítsátok el szívetek előbőrét, Júda férfiai és Jeruzsálem lakói! Nehogy előtörjön haragom, mint a tűz, és fellángoljon, mert nincs, aki eloltsa, tetteitek gonoszsága miatt!
5 Proclamez-le dans Juda, annoncez-le dans Jérusalem, faites sonner la trompette dans le pays, criez de toutes vos forces: “Qu’on se rassemble et se réfugie dans les villes fortifiées!”	5 Hirdessétek Júdában, adjátok tudtul Jeruzsálemben, és mondjátok, fújjátok meg a harsonát az országban, kiáltsatok teli torokból, és mondjátok: ‘Gyülekezzetek, és menjünk a megerősített városokba!’
6 Dressez un signal du côté de Sion, sauvez-vous, ne vous arrêtez pas! Car du nord je fais venir un malheur, une véritable catastrophe.	6 Emeljetek jelzőpóznát Sion irányában, meneküljetek, meg ne álljatok, mert veszedelmet hozok észak felől, és nagy pusztulást!
7 Le lion est sorti de sa tanière, le destructeur des nations s’est mis en route, il a quitté sa place pour faire de ton pays un désert et laisser tes villes en ruines, sans habitants.	7 Előjött az oroszlán a bozótjából, és a nemzetek pusztítója elindult, kijött helyéről, hogy pusztasággá tegye országodat. Városaid romba dőlnek, lakó nélkül maradnak.
8 Il faut vous habiller de sacs, pleurer et vous lamenter, car la colère de feu de Yahvé ne s’est pas détournée de nous.	8 Ezért öltsetek zsákruhát, sírjatok és jajgassatok, mert nem fordult el tőlünk az Úr izzó haragja!
9 En ce temps-là - parole de Yahvé - le roi et les princes perdront leur assurance, les prêtres seront déconcertés et les prophètes stupéfaits.	9 Ez történik majd azon a napon – mondja az Úr –: odalesz a király szíve és a fejedelmek szíve; elborzadnak a papok, és a próféták megdöbbennek.«
10 Alors ils diront: “Ah, Seigneur Yahvé, tu as vraiment trompé ce peuple et Jérusalem quand tu disais: Vous aurez la paix! Car l’épée vient pour les frapper à mort.”	10 Így szóltam: »Jaj, Uram, Isten! Bizony nagyon rászedted ezt a népet és Jeruzsálemet, amikor azt mondtad: ‘Békességetek lesz’, holott lelkünkig hatolt a kard!«
11 En ce temps-là on dira à ce peuple et à Jérusalem: “Un vent brûlant arrive droit des collines du désert sur la fille de mon peuple; mais ce n’est pas pour vanner ou pour nettoyer.”	11 Abban az időben ezt mondják majd ennek a népnek és Jeruzsálemnek: »Kopár halmok forró szele a pusztában, népem leányának útján, nem szelelésre és nem tisztításra!
12 “C’est un vent menaçant que je vous envoie, c’est mon tour maintenant de parler et de les juger.”	12 Ennél erősebb szél jön felém! Most én is ítéletet mondok fölöttük.«
13 “Voyez ce nuage qui fonce sur nous! Ses chars sont pareils à l’ouragan, ses chevaux plus rapides que l’aigle; malheur à nous, nous sommes perdus!”	13 Íme, mint a felhők, úgy vonul fel, és mint a szélvész, olyanok a szekerei; gyorsabbak a sasoknál lovai. Jaj nekünk, mert elvesztünk!
14 Si tu veux être sauvée, Jérusalem, enlève de ton cœur la méchanceté. Combien de temps encore garderas-tu ces pensées coupables dans ton cœur?	14 Tisztítsd meg a rossztól szívedet, Jeruzsálem, hogy megszabadulj! Meddig tartózkodnak még bensődben gonosz gondolataid?
15 Une voix se fait entendre depuis Dan; depuis la montagne d’Éphraïm elle annonce le malheur:	15 Mert hírmondó hangja hallatszik Dánból, és veszedelmet hirdetőé Efraim hegyéről.
16 “Avertissez Juda, faites savoir à Jérusalem que ses ennemis arrivent d’un pays lointain. Déjà ils poussent leurs cris de guerre face aux villes de Juda,	16 Figyelmeztessétek a nemzeteket: Íme, itt vannak! Hirdessétek Jeruzsálemnek: »Ostromlók jönnek a messzi földről, és kieresztik hangjukat Júda városai ellen.
17 et comme les gardiens d’un champ, ils encerclent le pays.” C’est qu’il s’est révolté contre moi - parole de Yahvé.	17 Mint mezőőrök, olyanok vele szemben körös-körül, mert nekem ellenszegült« – mondja az Úr.
18 Voilà le résultat de ta conduite et de tes actions, vois comme ton mal est amer; il t’a frappée en plein cœur.	18 Utad és tetteid okozták ezeket neked; ez a te gonoszságod bizony keserű, bizony a szívedig hatolt!
19 Ô mes entrailles, mes entrailles! Comme je souffre au plus profond de moi-même! Mon cœur s’agite et je ne peux me taire. N’entends-tu pas, ô mon âme, le son de la trompette et le cri de guerre?	19 A bensőm, a bensőm! Gyötrődöm! A szívem falai! Háborog bennem a szívem, nem hallgathatok, mert kürtszót hall a lelkem, harci riadót.
20 On annonce ruine sur ruine, car tout le pays est dévasté; mes tentes sont emportées d’un seul coup, et mes refuges en un instant.	20 Csapás csapást ért, bizony elpusztult az egész ország; hirtelen pusztultak el sátraim, egy szempillantás alatt sátorkárpitjaim.
21 Combien de temps encore verrai-je les drapeaux? Combien de temps encore entendrai-je le son de la trompette?	21 Meddig kell még zászlót látnom, kürtszót hallanom?
22 Oui, mon peuple est fou, ils ne me connaissent pas; ce sont des fils stupides, privés d’intelligence; ils sont adroits pour faire le mal, mais ils ne savent pas faire le bien.	22 »Bizony, oktalan az én népem, nem ismernek engem; esztelen fiak ők, és nem értelmesek. Értenek ahhoz, hogy rosszat tegyenek, de jót tenni nem tudnak.«
23 J’ai regardé la terre: ce n’était plus qu’un chaos; j’ai regardé les cieux: leur lumière avait disparu.	23 Láttam a földet: íme, puszta és kietlen; és az eget: nincs világossága.
24 J’ai regardé les montagnes: elles étaient ébranlées; j’ai regardé les collines: toutes chancelaient.	24 Láttam a hegyeket: íme, rengenek, és a halmok is mind megrendültek.
25 J’ai regardé: il n’y avait plus d’hommes, tous les oiseaux du ciel s’étaient enfuis.	25 Láttam, hogy íme, nincs ember, s az ég madarai is mind elmenekültek.
26 J’ai regardé: le verger était devenu un désert et toutes les villes étaient détruites. Cela venait de Yahvé, du feu de sa colère.	26 Láttam, hogy íme, a gyümölcsöskert puszta lett, és minden városa romba dőlt az Úr színe előtt, izzó haragja előtt.
27 Car voici ce qu’a dit Yahvé: “Tout le pays sera ravagé; cependant je ne le détruirai pas complètement.”	27 Mert így szól az Úr: »Pusztasággá lesz az egész föld, bár véget nem vetek neki.
28 C’est pourquoi la terre est en deuil et les cieux là-haut se sont obscurcis, parce que je l’ai dit et je l’ai décidé: je ne le regretterai pas, je ne reviendrai pas en arrière.”	28 Ezért gyászol a föld, és elsötétednek az egek odafenn; mert megmondtam, elterveztem, nem bánom meg, és nem térek el tőle.«
29 Le cavalier, l’archer, avec leurs cris ont mis toute la ville en fuite, on gagne les bois, on grimpe sur les rochers, les villes sont abandonnées, vidées de leurs habitants.	29 Lovasok és íjászok hangja elől menekül az egész város; bemennek a sűrűségekbe, és a sziklákra másznak; minden város elhagyatott, és nem lakik bennük senki.
30 Et toi, la dévastée, que vas-tu faire? Tu peux t’habiller de pourpre, te couvrir de bijoux d’or, et te farder le tour des yeux; toute cette beauté ne servira de rien. Tes amants n’y feront pas attention car c’est à ta vie qu’ils en veulent.	30 És te, elpusztítva mit teszel majd? Öltözz bár bíborba, ékesítsd bár magad aranyékszerekkel, fesd ki bár festékkel szemedet: hiába szépíted magadat! Megvetettek téged szeretőid, életedre törnek.
31 Oui, j’entends des cris, comme ceux de la femme en travail, cris de souffrance comme ceux d’une femme pour un premier enfant; c’est la fille de Sion qui gémit et tend les mains: “Malheur à moi, je succombe sous les coups des assassins!”	31 Mert hangot hallok, mint vajúdó asszonyét, mint annak szorongását, aki először szül; Sion leányának hangját, aki sóhajt, és kitárja kezét: »Jaj nekem, mert kimerült a lelkem a gyilkosok miatt!«