Cantique des cantiques 6

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Où s’en est-il allé, ton aimé, - ô la plus belle des femmes - où s’est-il dirigé, ton aimé, pour que nous le cherchions avec toi? ELLE:	1 Merre szokott kedvesed járni, te, legszebb a nők között? Hová szokott kedvesed betérni, hogy veled együtt keressük?
2 Mon aimé est descendu à son jardin, à ses parterres de plantes odorantes; il fait paître le troupeau dans son jardin, il y cueille des lys.	2 Kedvesem a kertjébe szokott menni, a balzsamágyakhoz, hogy élvezze a kertet, és liliomot szedjen.
3 Je suis à mon aimé, et mon aimé à moi, lui qui mène le troupeau parmi les lys. LUI:	3 Én a kedvesemé vagyok, s a kedvesem az enyém, s ő élvezi a liliomokat.
4 Tu es belle, ô mon amour, comme Tirsa, gracieuse comme Jérusalem.	4 Szép vagy, kedvesem, aranyos, bájos, mint Jeruzsálem, félelmetes, mint a csatarendben álló tábor!
5 Détourne de moi tes yeux, ils m’ont ensorcelé. Tes boucles sont un troupeau de chèvres qui s’accrochent aux pentes de Galaad;	5 Fordítsd el rólam szemeidet, mert zavarba ejtenek! Hajad, mint a kecskenyáj, amely Gileádról alászáll.
6 tes dents sont des brebis tondues qui remontent toutes blanches du lavoir; chacune a sa jumelle, pas une ne l’a perdue.	6 Fogaid, mint a juhnyáj, amely kijön a fürdőből; ikreket szül mindegyik, meddő egy sincs közöttük.
7 Tes joues, sous ton voile, sont les moitiés d’un fruit vermeil.	7 Halántékod, mint a gránátalmaszelet, a fátyolod mögött.
8 Les reines sont soixante, les favorites quatre-vingts, les filles, innombrables:	8 Hatvanan vannak a királynék, nyolcvanan a feleségek, s a leányok szám nélkül vannak,
9 unique est ma colombe, ma parfaite! Elle est unique pour sa mère, la préférée de celle qui l’a enfantée. Les filles, en la voyant, l’ont dite bienheureuse, reines et favorites proclament ses louanges:	9 de egy a galambom, a szeplőtlenem, egyetlene anyjának, kedveltje szülőjének. Látják őt a leányok, és boldognak hirdetik, a királynék, a feleségek, és magasztalják:
10 “Qui est celle-ci dont l’aurore se lève, belle comme la lune, flamboyante comme soleil en son midi, redoutable comme une armée bien ordonnée?”	10 »Ki az, aki felbukkan, mint a hajnal pírja, szép, mint a hold, tiszta, mint a nap, félelmetes, mint a csatarendben álló tábor?«
11 Au jardin des noyers je suis descendu, pour voir si cela pousse dans la vallée, pour voir si la vigne bourgeonne, si les grenadiers sont en fleur.	11 Lementem a dióskertbe nézni a völgynek rügyeit, nézni, kihajtott-e a szőlő, virágzik-e a gránátalma.
12 Et je ne sais, d’un coup, cela m’est venu: j’ai pris la tête des chars de mon peuple! Le Chœur:	12 És váratlanul zavarba jött lelkem Aminádáb négyesfogatai miatt.