Amos 8

Biblija Hrvatski	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Evo što mi pokaza Jahve Gospod: gle, kotarica zrela ploda:	1 A következő dolgot mutatta nekem az Úr Isten: Íme, egy érett gyümölccsel telt kosár.
2 »Što vidiš, Amose?« – upita me. »Kotaricu zrela ploda«, rekoh. Tada mi Jahve reče: »Moj narod izraelski dozreo je za propast; neću ga više štedjeti.	2 És mondta: »Mit látsz, Ámosz?« és mondtam: »Érett gyümölccsel telt kosarat.« És mondta nekem az Úr: »Eljött a vég népemre, Izraelre; nem leszek többé elnéző vele szemben!
3 I hramske će pjevačice jaukati toga dana« – riječ je Jahve Gospoda – »bit će mnoštvo trupla, svuda će se bacati.«	3 Ama napon jajveszékelnek majd a palota énekesei – mondja az Úr Isten –, sok holttest lesz szerteszórva mindenütt: csönd.
4 Slušajte ovo, vi što gazite potrebnika i satirete uboge u zemlji!	4 Halljátok meg ezt ti, akik tiporjátok a szegényt, és szorongatjátok a föld szűkölködőit,
5 Kažete: »Kad li će mlađak proći, da prodamo žito, i subota, da tržimo pšenicu. Smanjujuć’ efu, povećavajući šekel, da varamo krivim mjerama:	5 akik így szóltok: ‘Mikor múlik el az újhold, hogy eladhassuk az árut, és a szombat, hogy feltárhassuk a gabonát, megkisebbíthessük az éfát, megnagyobbíthassuk a siklust, és csalárdul meghamisíthassuk a mérleget,
6 da kupimo siromaha za novac, potrebita za sandale, i da prodajemo otražak od žita.«	6 hogy pénzért megszerezhessük magunknak a szűkölködőket, és egy pár saruért a szegényeket, és eladhassuk a gabona hulladékát?’«
7 Zakle se Jahve ponosom Jakovljevim: »Dovijeka neću zaboraviti nijednoga vašeg djela.«	7 Megesküdött az Úr Jákob büszkeségére: »Sohasem felejtem el semmi cselekedetüket!
8 Neće l’ se od toga zemlja potresti, protužiti svi njeni stanovnici, neće li se sva podići kao Nil, spustiti kao rijeka egipatska?	8 Nem kell-e emiatt megrendülnie a földnek, és gyászolnia minden lakójának? Emelkedik, mint hatalmas folyam, árad és apad, mint Egyiptom folyója.
9 »Toga ću dana« – riječ je Jahve Gospoda – »učiniti da sunce zapadne u podne, i pomračit ću zemlju u po bijela dana.	9 És azon a napon – mondja az Úr Isten –, délben nyugszik majd le a nap, és fényes nappal sötétséget borítok a földre.
10 Okrenut ću svetkovine vaše u kuknjavu i sve vaše pjevanje u tužaljku; obući ću u kostrijet svako bedro, oćelavit ću svaku glavu. Bit će kao kad se tuži za jedincem, i što ostane, bit će kao dan gorčine.«	10 Gyászra fordítom ünnepeiteket, és siralomra minden dalotokat; szőrruhát hozok mindnyájatok derekára, és kopaszságot mindnyájatok fejére; olyanná teszem az országot, mintha az egyszülöttet gyászolná, végnapjuk a keservek napja lesz.
11 »Evo, dani dolaze« – riječ je Jahve Gospoda – »kad ću poslati glad na zemlju, ne glad kruha ni žeđ vode, već slušanja riječi Jahvine.	11 Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, és éhséget bocsátok a földre, éhséget, de nem kenyérre, szomjúságot, de nem vízre, hanem az Úr igéjének hallására.«
12 Tumarat će od mora do mora, od sjevera do istoka potucati se ištući riječ Jahvinu, ali je neće naći.«	12 És felkerekednek tengertől tengerig, északtól keletig körüljárnak majd, és keresik az Úr igéjét, de nem találják meg.
13 »U onaj će dan obamirati od žeđi lijepe djevojke i mladići.	13 Azon a napon elepednek majd a szépséges szüzek és az ifjak a szomjúságtól,
14 Koji se kunu Grijehom samarijskim i zaklinju se: ‘Tako živ bio bog tvoj, Dane!’ i: ‘Tako živ bio Ljubimac tvoj, Beer Šebo!’ oni će pasti i nikad ustati neće.«	14 akik Szamaria vétkére esküsznek, és azt mondják: »A te Istened életére, Dán!« és: »A te utad életére, Beerseba!« és elesnek, és nem kelnek fel többé!