Isaia 48

BIBBIA VOLGARE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Voi della casa di Iacob, udite queste cose, i quali siete chiamati per nome Israel, e siete usciti delle acque di Giuda; i quali giurate nel nome del Signore, e del Dio d' Israel vi ricordate non nella verità e nella giustizia.	1 Halljátok ezt, Jákob háza, akik Izrael nevét viselitek, és Júda bensejéből származtok; akik az Úr nevére esküsztök, és Izrael Istenét emlegetitek, de nem hűségben és nem igazságban!
2 Però che sono chiamati della cittade santa e sono fermati sopra lo Iddio d'Israel; e lo suo nome si è lo Iddio delli esèrciti.	2 Bizony, a szent városról kapták nevüket, és Izrael Istenére támaszkodnak: Seregek Ura az ő neve.
3 Io da quello innanzi annunciai a voi le prime cose, e uscirono della mia bocca, e fecile udire; io m' adoperai subitamente, e vennero.	3 A korábbi dolgokat régóta hirdettem, számból jöttek ki, és tudattam azokat; egy szempillantás alatt megtettem, és bekövetkeztek.
4 Io seppi che tu eri duro, e lo tuo collo sì è di nervo e di ferro, e la tua fronte sì è di metallo.	4 Mert tudtam, hogy megátalkodott vagy, vasinakból van a nyakad, és a homlokod ércből,
5 Io te lo dissi innanzi; dinanzi che avvenissono, lo annunciai a te, acciò che tu forse non dicessi: li miei idoli hanno fatto queste cose, e li miei intagli e le mie idolatrie le mandarono.	5 ezért hirdettem neked régóta, mielőtt bekövetkezett, tudattam veled, hogy ne mondhasd: »Bálványom tette ezeket, faragott és öntött szobrom parancsolta meg.«
6 Le cose che tu udisti, vedile tutte; ma voi non le annunciaste. Io feci udire le cose nuove, e anche ti sono riservate di quelle che tu non sai.	6 Amit hallottál, lásd mindazt! És ti nem hirdetitek? Mostantól fogva új dolgokat tudatok veled, és elrejtett dolgokat, melyeket nem ismersz.
7 Ora sono create, e non allora; innanzi lo dì, e non le udisti, acciò che forse tu non dichi: ecco io lo seppi.	7 Most teremtettem őket, nem régen, és a napjuk előtt nem hallottál róluk, hogy ne mondhasd: »Íme, ismertem őket.«
8 E tu non le udisti, e non le aspettasti, nè allora fu aperta la tua orecchia; e io so che tu prevaricherai, e io ti chiamai transgressore dal ventre.	8 Nem is hallottad, nem is ismerted, füled sem nyílt meg előbb; mert tudom, hogy nagyon hűtlen vagy, és lázadónak hívnak az anyaméhtől fogva.
9 Io farò lo mio furore dalla lunga per cagione del mio nome; infrenerò te colla mia lode, acciò che tu non muoia.	9 Nevemért türtőztetem haragomat, és dicsőségemért megfékezem irántad, hogy ne pusztítsalak el.
10 Ecco, io cossi te, ma non come argento; io elessi te nel camino della povertade.	10 Íme, kiégettelek, de nem mint ezüstöt, megpróbáltalak a nyomorúság kohójában.
11 Per me io faroe ch' io non sia biastemato; e non darò ad altrui la mia gloria.	11 Önmagamért, magamért cselekszem, mert hogyan engedhetném, hogy gyalázzanak? És dicsőségemet másnak nem adom!
12 O voi di Iacob, udite me, e Israel lo quale io (medesimo) chiamo; io sono, [e sono] primo e ultimo.	12 Hallgass rám, Jákob, és Izrael, akit elhívtam! Én magam, én vagyok az első, és én vagyok az utolsó is.
13 E la mia mano fondò la terra, e la mia mano diritta misurò li cieli; io li chiamerò, e staranno insieme.	13 Igen, az én kezem alapozta meg a földet, és jobbom terjesztette ki az eget; ha szólítom őket, előállnak együtt.
14 Radunatevi tutti voi, e udite: quale di loro annunciò queste cose? Lo Signore amò lui, e farà la sua volontà in Babilonia, e adopererà lo suo braccio nelli Caldei.	14 Gyűljetek össze mindnyájan, és halljátok! Ki hirdette közülük ezeket? Akit az Úr szeret, végrehajtja akaratát Babilonon, és karja a káldeaiakon.
15 Ecco, io (però) hoe parlato, e chiamailo; e menailo nella sua via, la quale fu diritta.	15 Én, én szóltam, és hívtam el őt, elhoztam őt, és sikerrel jár útján.
16 Venite a me, e udite queste cose: io non parlai dal principio di nascoso; e nel tempo, innanzi che si facessono, io v'era; e ora lo mio Signore mi mandò, [e] lo suo spirito.	16 Jöjjetek közel hozzám, halljátok ezt! Nem szóltam a rejtekben kezdettől fogva, attól az időtől, hogy ez történik, én ott vagyok. Most pedig az Úristen küldött el engem, és az ő lelke.
17 Questo dice lo tuo ricomperatore, santo d'Israel: io sono lo tuo Iddio, il quale t' insegno le cose utili, e governo te nella via per la quale tu vai.	17 Így szól az Úr, a te megváltód, Izrael Szentje: Én vagyok az Úr, a te Istened, aki tanítalak téged, hogy hasznodra váljék, aki vezetlek az úton, amelyen járnod kell.
18 Volesse Iddio che tu avessi inteso li miei comandamenti! la tua pace sarebbe stata fatta come uno fiume, e la tua giustizia come li gorghi del mare.	18 Ha figyeltél volna parancsaimra, olyan volna békességed, mint a folyam, és igazságod, mint a tenger hullámai;
19 E lo tuo seme (e la tua generazione) sarebbe istata come la rena, e la schiatta del tuo ventre come le pietre piccole (e pietre preziose) del mare; e lo suo nome non sarebbe stato morto, e non sarebbe stato fracassato nella mia faccia.	19 ivadékod annyi volna, mint a föveny, és méhed sarja annyi, mint homokszemei; nem veszne ki és nem tűnne el neve színem elől.
20 Uscite fuori di Babilonia, e fuggite da' Caldei; annunciate nella voce della allegrezza; fate udire questo, e portatelo insino alle estremità della terra, e dite lo Signore ha ricomperato lo suo servo Iacob.	20 Menjetek ki Babilonból, meneküljetek a káldeaiak közül! Ujjongó hangon hirdessétek, adjátok tudtul ezt, terjesszétek el a föld végéig! Mondjátok: »Megváltotta az Úr szolgáját, Jákobot!«
21 Non furono assetati nel deserto, quando egli li menava; e fece loro venire l'acqua della pietra; e spezzò la pietra, e le acque uscirono fuori.	21 Nem szomjaztak, amikor a pusztában vezette őket, kősziklából fakasztott vizet nekik; meghasította a kősziklát, és folytak a vizek.
22 Dice lo Signore Iddio: non è pace allo malvagio.	22 Nincs békességük az istenteleneknek – mondja az Úr. –