Rut (רות ) - Rut 4

STUTTGARTENSIA-DELITZSCH	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 וּבֹעַז עָלָה הַשַּׁעַר וַיֵּשֶׁב שָׁם וְהִנֵּה הַגֹּאֵל עֹבֵר אֲשֶׁר דִּבֶּר־בֹּעַז וַיֹּאמֶר סוּרָה שְׁבָה־פֹּה פְּלֹנִי אַלְמֹנִי וַיָּסַר וַיֵּשֵׁב	1 Boóz ekkor felment a kapuba, és leült ott. Amikor látta, hogy arra megy az a rokon, akiről már szó volt, megkérte: »Gyere ide egy kicsit, ülj csak le ide!« s a nevén szólította őt. Az odament és leült.
2 וַיִּקַּח עֲשָׂרָה אֲנָשִׁים מִזִּקְנֵי הָעִיר וַיֹּאמֶר שְׁבוּ־פֹה וַיֵּשֵׁבוּ	2 Boóz ekkor odahívott tíz férfit a város vénei közül, és azt mondta nekik: »Üljetek ide!«
3 וַיֹּאמֶר לַגֹּאֵל חֶלְקַת הַשָּׂדֶה אֲשֶׁר לְאָחִינוּ לֶאֱלִימֶלֶךְ מָכְרָה נָעֳמִי הַשָּׁבָה מִשְּׂדֵה מֹואָב	3 Amikor leültek, így szólt a rokonhoz: »Elimelek testvérünk földjét eladja Noémi, aki visszatért Moáb földjéről.
4 וַאֲנִי אָמַרְתִּי אֶגְלֶה אָזְנְךָ לֵאמֹר קְנֵה נֶגֶד הַיֹּשְׁבִים וְנֶגֶד זִקְנֵי עַמִּי אִם־תִּגְאַל גְּאָל וְאִם־לֹא יִגְאַל הַגִּידָה לִּי [וְאֵדַע כ] (וְאֵדְעָה ק) כִּי אֵין זוּלָתְךָ לִגְאֹול וְאָנֹכִי אַחֲרֶיךָ וַיֹּאמֶר אָנֹכִי אֶגְאָל	4 Akartam, hogy halljad, és megmondjam ezt neked mindazok előtt, akik itt ülnek, s népem vénei előtt. Ha magadnak akarod a rokonság jogánál fogva, vedd meg és legyen a tiéd! De ha nem akarod, mondd meg nekem azt is, hogy tudjam, mit kell tennem. Nincs ugyanis más rokon, csak te, aki az első vagy, és én, aki a második vagyok.« Az ember azt felelte: »Megveszem a mezőt.«
5 וַיֹּאמֶר בֹּעַז בְּיֹום־קְנֹותְךָ הַשָּׂדֶה מִיַּד נָעֳמִי וּמֵאֵת רוּת הַמֹּואֲבִיָּה אֵשֶׁת־הַמֵּת [קָנִיתִי כ] (קָנִיתָה ק) לְהָקִים שֵׁם־הַמֵּת עַל־נַחֲלָתֹו	5 Boóz erre így szólt: »De ha megveszed a mezőt az asszony kezéből, akkor el kell venned a moábi Rútot is, aki az elhunytnak a felesége volt, hogy fenntartsd rokonod nevét örökségén.«
6 וַיֹּאמֶר הַגֹּאֵל לֹא אוּכַל [לִגְאֹול־ כ] (לִגְאָל־לִי ק) פֶּן־אַשְׁחִית אֶת־נַחֲלָתִי גְּאַל־לְךָ אַתָּה אֶת־גְּאֻלָּתִי כִּי לֹא־אוּכַל לִגְאֹל	6 Erre ő azt felelte: »Lemondok a rokoni jogról, mert nem vagyok köteles tönkretenni saját családom utódait. Élj te a jogommal! Kijelentem, hogy szívesen megválok tőle.«
7 וְזֹאת לְפָנִים בְּיִשְׂרָאֵל עַל־הַגְּאוּלָּה וְעַל־הַתְּמוּרָה לְקַיֵּם כָּל־דָּבָר שָׁלַף אִישׁ נַעֲלֹו וְנָתַן לְרֵעֵהוּ וְזֹאת הַתְּעוּדָה בְּיִשְׂרָאֵל	7 Régente az volt ugyanis a szokás Izraelben a rokonok között, hogy amikor valaki a jogát másnak átengedte, az átengedés megerősítésére az illető leoldotta saruját, és odaadta a társának. Ez volt az átengedés bizonyítéka Izraelben.
8 וַיֹּאמֶר הַגֹּאֵל לְבֹעַז קְנֵה־לָךְ וַיִּשְׁלֹף נַעֲלֹו	8 Boóz tehát azt mondta a rokonának: »Vesd le a sarudat!« Az mindjárt le is oldotta a lábáról.
9 וַיֹּאמֶר בֹּעַז לַזְּקֵנִים וְכָל־הָעָם עֵדִים אַתֶּם הַיֹּום כִּי קָנִיתִי אֶת־כָּל־אֲשֶׁר לֶאֱלִימֶלֶךְ וְאֵת כָּל־אֲשֶׁר לְכִלְיֹון וּמַחְלֹון מִיַּד נָעֳמִי	9 Boóz ekkor így szólt a vénekhez és az egész néphez: »Ti vagytok ma a tanúi annak, hogy megszereztem Noémi kezéből mindazt, ami Elimeleké, Kelioné és Maháloné volt!
10 וְגַם אֶת־רוּת הַמֹּאֲבִיָּה אֵשֶׁת מַחְלֹון קָנִיתִי לִי לְאִשָּׁה לְהָקִים שֵׁם־הַמֵּת עַל־נַחֲלָתֹו וְלֹא־יִכָּרֵת שֵׁם־הַמֵּת מֵעִם אֶחָיו וּמִשַּׁעַר מְקֹומֹו עֵדִים אַתֶּם הַיֹּום	10 A moábi Rútot, Mahálon feleségét feleségül vettem, hogy fenntartsam az elhunytnak a nevét örökségén, hogy el ne tűnjék neve családjából, testvérei közül és népéből. Mondom, ti vagytok e dolog tanúi!«
11 וַיֹּאמְרוּ כָּל־הָעָם אֲשֶׁר־בַּשַּׁעַר וְהַזְּקֵנִים עֵדִים יִתֵּן יְהוָה אֶת־הָאִשָּׁה הַבָּאָה אֶל־בֵּיתֶךָ כְּרָחֵל ׀ וּכְלֵאָה אֲשֶׁר בָּנוּ שְׁתֵּיהֶם אֶת־בֵּית יִשְׂרָאֵל וַעֲשֵׂה־חַיִל בְּאֶפְרָתָה וּקְרָא־שֵׁם בְּבֵית לָחֶם	11 Az egész nép, amely a kapuban volt, a vénekkel együtt azt felelte: »Tanúi vagyunk. Tegye az Úr ezt az asszonyt, aki házadba megy, olyanná, mint Ráhelt és Leát, akik felépítették Izrael házát. Légy az erény példaképe Efratában, s neved dicső legyen Betlehemben!
12 וִיהִי בֵיתְךָ כְּבֵית פֶּרֶץ אֲשֶׁר־יָלְדָה תָמָר לִיהוּדָה מִן־הַזֶּרַע אֲשֶׁר יִתֵּן יְהוָה לְךָ מִן־הַנַּעֲרָה הַזֹּאת	12 Azon utód által, akit az Úr neked majd ettől az asszonytól ad, olyan legyen házad, mint Fáresznek a háza, akit Támár szült Júdának!«
13 וַיִּקַּח בֹּעַז אֶת־רוּת וַתְּהִי־לֹו לְאִשָּׁה וַיָּבֹא אֵלֶיהָ וַיִּתֵּן יְהוָה לָהּ הֵרָיֹון וַתֵּלֶד בֵּן	13 Erre Boóz magához vette Rútot. Feleségül vette, bement hozzá, az Úr pedig megadta az asszonynak, hogy foganjon és fiút szüljön.
14 וַתֹּאמַרְנָה הַנָּשִׁים אֶל־נָעֳמִי בָּרוּךְ יְהוָה אֲשֶׁר לֹא הִשְׁבִּית לָךְ גֹּאֵל הַיֹּום וְיִקָּרֵא שְׁמֹו בְּיִשְׂרָאֵל	14 Azt mondták ekkor az asszonyok Noéminak: »Áldott az Úr, aki nem engedte, hogy ne legyen utódja családodnak! Emlékezzenek meg nevéről Izraelben!
15 וְהָיָה לָךְ לְמֵשִׁיב נֶפֶשׁ וּלְכַלְכֵּל אֶת־שֵׂיבָתֵךְ כִּי כַלָּתֵךְ אֲ‍שֶׁר־אֲהֵבַתֶךְ יְלָדַתּוּ אֲשֶׁר־הִיא טֹובָה לָךְ מִשִּׁבְעָה בָּנִים	15 Így most már lesz, aki megvigasztalja lelkedet, gyámolítja öregségedet, hiszen a menyed szülte, aki szeret téged, és sokkal többet ér néked, mintha hét fiad lenne.«
16 וַתִּקַּח נָעֳמִי אֶת־הַיֶּלֶד וַתְּשִׁתֵהוּ בְחֵיקָהּ וַתְּהִי־לֹו לְאֹמֶנֶת	16 Erre Noémi felvette a gyermeket, az ölébe helyezte, és dajkája és hordozója lett.
17 וַתִּקְרֶאנָה לֹו הַשְּׁכֵנֹות שֵׁם לֵאמֹר יֻלַּד־בֵּן לְנָעֳמִי וַתִּקְרֶאנָה שְׁמֹו עֹובֵד הוּא אֲבִי־יִשַׁי אֲבִי דָוִד׃ פ	17 Ekkor a szomszédasszonyok szerencsét kívántak neki, és azt mondták: »Fia született Noéminek!« És elnevezték Obednek. Ő Izájnak, Dávid apjának apja.
18 וְאֵלֶּה תֹּולְדֹות פָּרֶץ פֶּרֶץ הֹולִיד אֶת־חֶצְרֹון	18 Fáresz nemzetsége a következő: Fáresz nemzette Ezront,
19 וְחֶצְרֹון הֹולִיד אֶת־רָם וְרָם הֹולִיד אֶת־עַמִּינָדָב	19 Ezron nemzette Arámot, Arám nemzette Aminádábot,
20 וְעַמִּינָדָב הֹולִיד אֶת־נַחְשֹׁון וְנַחְשֹׁון הֹולִיד אֶת־שַׂלְמָה	20 Aminádáb nemzette Nahsont, Nahson nemzette Szálmont,
21 וְשַׂלְמֹון הֹולִיד אֶת־בֹּעַז וּבֹעַז הֹולִיד אֶת־עֹובֵד	21 Szálmon nemzette Boózt, Boóz nemzette Obedet,
22 וְעֹבֵד הֹולִיד אֶת־יִשָׁי וְיִשַׁי הֹולִיד אֶת־דָּוִד	22 Obed nemzette Izájt, Izáj nemzette Dávidot.