1 וְכַאֲשֶׁר נִגְמַר הַדִּין כִּי־נַעֲבֹר בָּאֳנִיָּה אֶל־אִיטַלְיָא מָסְרוּ אֶת־פּוֹלוֹס וּמִקְצָת אֲסִירִים אֲחֵרִים אֶל־שַׂר הַמֵּאָה לִגְדוּד אֲגוּסְטוֹס וּשְׁמוֹ יוּלִיּוֹס | 1 Miután a határozat úgy szólt, hogy hajón elviszik őt Itáliába, Pált a többi fogollyal együtt átadták az Auguszta-zászlóalj Júliusz nevű századosának. |
2 וַנֵּרֶד אֶל־אֳנִיָּה אַדְרָמִטִּית נְכוֹנָה לָבוֹא עַל־פְּנֵי חוֹף אַסְיָא וַנַּעֲבֹר הַיָּמָּה וַיְהִי אִתָּנוּ אֲרִסְטַרְכוֹס מוּקְדוֹן מִן־תַּסְלוֹנִיקִי | 2 Felszálltunk tehát egy adramittiumi hajóra, s útnak indultunk, megkezdve a hajózást az ázsiai helységek felé. A Tesszalonikiből való makedóniai Arisztarchosz is velünk tartott. |
3 וּמִמָּחֳרָת הִגַּעְנוּ אֶל־צִידוֹן וְיוּלִיּוֹס עָשָׂה עִם־פּוֹלוֹס חָסֶד וַיַּנַּח לוֹ לָלֶכֶת אֶל־מְיֻדָּעָיו לְהֵעָזֵר בְּיָדָם | 3 Másnap elérkeztünk Szidonba. Júliusz emberségesen bánt Pállal. Megengedte neki, hogy felkeresse barátait, s gondoskodjék magáról. |
4 וַנֵּלֶךְ מִשָּׁם וַנַּעֲבֹר בִּסְבִיבוֹת קַפְרוֹס כִּי הָרוּחוֹת הָיוּ לְנֶגְדֵּנוּ | 4 Amikor onnan elindultunk, Ciprus alá hajóztunk, mert a szelek éppen szembe fújtak. |
5 וַנַּעֲבֹר אֶת־הַיָּם אֲשֶׁר לִפְנֵי קִילִיקְיָא וּפַמְפּוּלְיָא וַנָּבֹא אֶל־מוּרָא אֲשֶׁר בְּלוּקְיָא | 5 Áthajózva Cilícia és Pamfília tengerén, elérkeztünk a líkiai Mírába. |
6 וַיִּמְצָא־שָׁם שַׂר הַמֵּאָה אֳנִיָּה אֲלֶכְסַנְדְּרִית בָּאָה לְאִיטַלְיָא וַיַּעֲבִירֵנוּ לְתוֹכָהּ | 6 Mivel a százados talált ott egy Itáliába induló alexandriai hajót, arra szállított át minket. |
7 וְהָאֳנִיָּה הָלְכָה בִּכְבֵדוּת יָמִים רַבִּים וְאַחֲרֵי אֲשֶׁר יָגַעְנוּ וּבָאנוּ אֶל־מוּל קְנִידוֹס לֹא הִנִּיחָנוּ הָרוּחַ לַחְתֹּר אֶל־הַיַּבָּשָׁה וַנַּעֲבֹר מִצַּד לִקְרֵיטִי עַל־פְּנֵי הַר סַלְמוֹנִי | 7 Miután hajónk több napon át lassan haladt előre, nagy nehezen eljutottunk Knídosz elé, de mert a szél gátolt bennünket, Szalmóné táján áthajóztunk Kréta alá. |
8 וְאַחֲרֵי אֲשֶׁר עָבַרְנוּ בִּתְלָאוֹת בָּאנוּ לְמָקוֹם אֶחָד הַנִּקְרָא קָלִילִמְנִי אֲשֶׁר קְרוֹבָה לוֹ עִיר וּשְׁמָהּ לַסִּיָּא | 8 Nagy nehezen haladtunk mellette, s elérkeztünk egy Jókikötő nevű helyhez Lászea város közelében. |
9 וַיְהִי מִקֵּץ יָמִים רַבִּים כַּאֲשֶׁר בָּאָה עֵת הַסַּכָּנָה לְיֹרְדֵי הַיָּם כִּי גַם־הַצּוֹם כְּבָר עָבָר וַיַּזְהֵר אֹתָם פּוֹלוֹס | 9 Mivel az idő igen előre haladt, és a hajózás nem volt már biztonságos, hisz a böjt is elmúlt már, Pál figyelmeztette őket |
10 וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם אֲנָשִׁים רֹאֶה אֲנִי כִּי הֲלִיכָתֵנוּ תִּהְיֶה אַךְ־מְרִי וְנֶזֶק גָּדוֹל לֹא לְבַד לַמַּעֲמָסָה וְלָאֳנִיָּה כִּי אִם־גַּם לְנַפְשׁוֹתֵינוּ | 10 ezekkel a szavakkal: »Férfiak, látom, hogy a hajózás nemcsak a rakománynak és a hajónak, hanem az életünknek is gyötrelmére és nagy kárára kezd lenni.« |
11 וְשַׂר הַמֵּאָה לֹא־שָׁמַע אֶל־דִּבְרֵי פוֹלוֹס כִּי אִם־אֶל־רַב הַחֹבֵל וְאֶל־בַּעַל הָאֳנִיָּה | 11 A százados azonban inkább hitt a kormányosnak és a kapitánynak, mint Pál szavainak. |
12 וּבַאֲשֶׁר הַחוֹף אֵינֶנּוּ טוֹב לַעֲמָד־בּוֹ בִּימֵי הַסְּתָיו יָעֲצוּ הָרַבִּים לַעֲבֹר מִשָּׁם לֵאמֹר אוּלַי נוּכַל הַגִּיעַ לְפֵינִיכַס וְיָשַׁבְנוּ שָׁם בִּימֵי הַסְּתָו וְהוּא חוֹף בִּקְרֵיטִי פּוֹנֶה דֶּרֶךְ הַדָּרוֹם מַעֲרָבָה וְדֶרֶךְ הַצָּפוֹן מַעֲרָבָה | 12 S mivel a kikötő sem volt alkalmas a telelésre, a többség megállapodott abban a tervben, hogy elhajóznak onnan. Ha csak lehetséges, elérik Főnixet, és ott telelnek a krétai kikötőben, amely a délnyugati és északnyugati szélirányra tekint. |
13 וְרוּחַ נשֶׁבֶת לְאַט מִדָּרוֹם וַיַּחְשְׁבוּ כִּי־תִצְלַח עֲצָתָם בְּיָדָם וַיַּעֲלוּ הָעוֹגִין וַיַּעַבְרוּ לְעֻמַּת שְׂפַת קְרֵיטִי | 13 Mivel a déli szél gyengén fújt, és úgy gondolták, hogy kitarthatnak szándékuk mellett, felszedték hát a horgonyt, és tovább haladtak szorosan Kréta mellett. |
14 וַיְהִי כִמְעַט אַחֲרֵי כֵן וַתִּפְגַּע־בָּהּ רוּחַ נַחֲשֹׁל הַנִּקְרָאָה אַוְרִיקְלִידוֹן | 14 De röviddel ezután rájuk tört onnan az Északkeletinek nevezett orkán. |
15 וַתְּטֹרַף הָאֳנִיָּה וְלֹא־יָכְלָה לַעֲמֹד נֶגֶד הָרוּחַ וַנֶּרֶף יָדֵינוּ מִמֶּנָּה וַנִּנָּדֵף | 15 Mivel elkapta a hajót, és nem tudtunk a szél ellen haladni, elsodródtunk, átengedve a hajót a szélrohamoknak. |
16 וַתָּרָץ הָאֳנִיָּה אֶל־עֵבֶר אִי־קָטֹן הַנִּקְרָא קְלוּדָה וְכִמְעַט לֹא יָכֹלְנוּ לֶאֱחֹז הָעֲבָרָה | 16 Amikor elszáguldottunk egy Kauda nevű kis sziget alatt, alig tudtuk megmenteni a csónakot. |
17 וְאַחֲרֵי מָשְׁכָם אוֹתָהּ אֲלֵיהֶם וַיִּקְחוּ לְעֵזֶר אֶת־כָּל־אֲשֶׁר הִשִּׂיגָה יָדָם וַיַּחְבְּשׁוּ אֶת־דָּפְנֵי הָאֳנִיָּה וּמִיִּרְאָתָם פֶּן־יִפְּלוּ אֶל־בֵּין רֻכְסֵי הַחוֹל הוֹרִידוּ אֶת־כְּלֵי הַמִּפְרָשׂ וְכֹה נִדָּפוּ | 17 Mikor végre sikerült azt felhúzni, védőintézkedéseket alkalmaztak: átkötötték a hajót, és mivel attól tartottak, hogy a Szirtiszhez csapódnak, lebocsátották a lassítót, és így haladtak tovább. |
18 וַיְהִי הַסַּעַר הוֹלֵךְ וְסֹעֵר עָלֵינוּ וּמִמָּחֳרָת הֵטִילוּ אֶת־הַמַּעֲמָסָה אֶל־הַיָּם | 18 A hatalmas vihar úgy hányt-vetett bennünket, hogy másnap kidobálták a rakományt. |
19 וּבַיּוֹם הַשְּׁלִישִׁי הֵטַלְנוּ בְיָדֵינוּ אֶת־כְּלֵי הָאֳנִיָּה אֶל־הַיָּם | 19 Harmadnap pedig a hajó felszereléseit dobálták ki saját kezükkel. |
20 וַיְהִי יָמִים רַבִּים גַּם־הַשֶּׁמֶשׁ גַּם־הַכּוֹכָבִים לֹא נִרְאוּ וְהַסְּעָרָה חָזְקָה עָלֵינוּ עַד־מְאֹד וַתִּכָּרֵת מִמֶּנּוּ כָּל־תִּקְוַת יְשׁוּעָה | 20 S mert több napon át sem a nap, sem a csillagok nem tűntek fel, és a rémséges vihar folyton dühöngött, odalett már minden reményünk, hogy megmenekülünk. |
21 וּפוֹלוֹס עָמַד בְּתוֹכָם אַחֲרֵי הַאֲרִיכָם בַּצּוֹם וַיֹּאמַר אֲנָשִׁים לוּ שְׁמַעְתֶּם אֵלַי וְלֹא יְצָאתֶם מִקְּרֵיטִי כִּי אָז לֹא קָרָנוּ הַנֶּזֶק הַזֶּה בְּמֶרְיְכֶם | 21 Mikor már sokat éheztek, Pál közéjük állt, és így szólt: »Férfiak, rám kellett volna hallgatnotok, nem kellett volna elindulni Kréta alól, s nem szenvednénk ezt a vesződséget és kárt. |
22 וְעַתָּה אֲנִי אֹמֵר אֲלֵיכֶם חִזְקוּ וְאִמְצוּ כִּי לֹא־תֹאבַד נֶפֶשׁ מִכֶּם בִּלְתִּי הַסְּפִינָה לְבַדָּהּ | 22 De most is arra biztatlak titeket, legyen a lelketek bizakodó, mert egy ember sem fog közületek elveszni, egyedül a hajó. |
23 כִּי־בַלַּיְלָה הַזֶּה נִצַּב עָלַי מַלְאַךְ הָאֱלֹהִים אֲשֶׁר־לוֹ אָנֹכִי וַאֲשֶׁר אֲנִי עֹבֵד אֹתוֹ | 23 Ezen az éjszakán ugyanis megállt mellettem Isten angyala – én az övé vagyok és neki szolgálok –, |
24 וַיֹּאמַר אַל־תִּירָא פוֹלוֹס עָלֶיךָ עוֹד לַעֲמֹד לִפְנֵי הַקֵּיסָר וְעַתָּה הִנֵּה נָתַן־לְךָ הָאֱלֹהִים אֶת־כָּל־הַהֹלְכִים אִתְּךָ בָּאֳנִיָּה | 24 s azt mondta: ‘Ne félj, Pál! A császár elé kell állnod; íme, Isten neked ajándékozta mindazokat, akik veled hajóznak!’ |
25 עַל־כֵּן אֲנָשִׁים חִזְקוּ וְאִמְצוּ כִּי מַאֲמִין אֲנִי לֵאלֹהִים כִּי־כֵן יִהְיֶה כַּאֲשֶׁר נֶאֱמַר אֵלָי | 25 Azért férfiak, legyetek bizakodó lelkűek, mert én elhiszem Istennek, hogy úgy lesz, amint nekem megmondta. |
26 אַךְ הָשְׁלֵךְ נֻשְׁלַךְ אֶל־אַחַד הָאִיִּים | 26 Ki kell vetődnünk valamelyik szigetre.« |
27 וַיְהִי כְּבוֹא לֵיל אַרְבָּעָה עָשָׂר לְטִלְטוּלֵנוּ בְּיַם אַדְרִיָּה כַּחֲצוֹת הַלַּיְלָה וַיַּחְשְׁבוּ הַמַּלָּחִים כִּי־קָרְבָה לָהֶם יַבָּשֶׁת | 27 Amikor már a tizennegyedik éjszaka is beállt, amióta az Adrián hajóztunk, éjféltájban a hajósok azt gyanították, hogy valamiféle föld tűnik fel előttük. |
28 וַיּוֹרִידוּ אֶת־הָאֲנָךְ וַיִּמְצְאוּ עֹמֶק הַיָּם עֶשְׂרִים קוֹמָה וַיַּעַבְרוּ מְעַט וַיּוֹסִיפוּ לְהוֹרִיד אֶת־הָאֲנָךְ וַיִּמְצְאוּ קוֹמוֹת חֲמֵשׁ עֶשְׂרֵה | 28 Erre lebocsátották a mélységmérőt, és húsz ölet mértek. Majd kicsit továbbhaladva onnan már tizenöt ölet mértek. |
29 וַיִּירְאוּ פֶּן־יִפְגְּעוּ בְּשִׁנֵּי הַסְּלָעִים וַיַּשְׁלִיכוּ מֵעַל־אֲחוֹרֵי הָאֳנִיָּה אַרְבָּעָה עוֹגִינִים אֶל־הַיָּם וַיִּכְסְפוּ לְאוֹר הַיּוֹם | 29 Ezért attól tartva, hogy sziklás helyekbe ütközünk, leeresztettek négy vasmacskát a hajó faráról, és aggódva várták, hogy kivilágosodjon. |
30 וְהַמַּלָּחִים בִּקְשׁוּ לִבְרֹחַ מִן־הָאֳנִיָּה וַיּוֹרִידוּ אֶת־הָעֲבָרָה אֶל־הַיָּם בְּאָמְרָם כִּי יֵשׁ אֶת־נַפְשָׁם לְשַׁלֵּחַ עוֹגִינִים גַּם־מֵרֹאשׁ הָאֳנִיָּה | 30 Közben a hajósok meg akartak szökni a hajóról. Azzal az ürüggyel, hogy a hajó orráról horgonyokat vetnek ki, leeresztették a csónakot. |
31 וַיֹּאמֶר פּוֹלוֹס אֶל־שַׂר הַמֵּאָה וְאֶל־אַנְשֵׁי הַצָּבָא לֵאמֹר אִם־אֵלֶּה לֹא־יֵשְׁבוּ אִתָּנוּ בָּאֳנִיָּה לֹא תוּכְלוּ אַתֶּם לְהִוָּשֵׁעַ | 31 Ekkor Pál azt mondta a századosnak és a katonáknak: »Ha ezek nem maradnak a hajón, ti nem menekülhettek meg.« |
32 וַיְקַצְּצוּ אַנְשֵׁי הַצָּבָא אֶת־חַבְלֵי הָעֲבָרָה וַיִּתְּנוּהָ לִנְפּוֹל | 32 Erre a katonák elvágták a csónak köteleit és hagyták kiesni. |
33 וְהַבֹּקֶר טֶרֶם יֵאוֹר וּפוֹלוֹס מְבַקֵּשׁ מִכֻּלָּם לִטְעָם־לֶחֶם לֵאמֹר הַיּוֹם יוֹם אַרְבָּעָה עָשָׂר אֲשֶׁר חִכִּיתֶם צָמִים וְלֹא טְעַמְתֶּם מְאוּמָה | 33 Amikor világosodni kezdett, Pál kérte mindnyájukat, hogy vegyenek magukhoz eledelt. Ezt mondta nekik: »Ma tizennegyedik napja, hogy vártok, étlen vagytok, és semmit sem vesztek magatokhoz. |
34 עַל־כֵּן קֹרֵא אֲנִי אֶתְכֶם לִטְעֹם לֶחֶם כִּי הוּא לְמִחְיַתְכֶם כִּי אִישׁ אִישׁ מִכֶּם לֹא־יִפֹּל מִשַּׂעֲרַת רֹאשׁוֹ אָרְצָה | 34 Azért arra kérlek titeket, vegyetek táplálékot magatokhoz, ez a javatokra lesz. Egyikteknek sem vész el egy haja szála sem a fejéről.« |
35 הוּא דִבֶּר אֶת־הַדְּבָרִים הָאֵלֶּה וְהוּא לָקַח אֶת־הַלֶּחֶם וַיּוֹדֶה לֵאלֹהִים לִפְנֵי כֻלָּם וַיִּבְצַע וַיָּחֶל לֶאֱכֹל | 35 Miután ezt elmondta, fogta a kenyeret, s mindnyájuk szeme láttára hálát adott Istennek. Aztán megtörte azt, és elkezdett enni. |
36 וַיֶּאֱמַץ לֵב כֻּלָּם וַיִּטְעֲמוּ־אֹכֶל גַּם־הֵמָּה | 36 Erre mindnyájan megnyugodtak, és ők is vettek magukhoz eledelt. |
37 וַאֲנַחְנוּ כָּל־נֶפֶשׁ אֲשֶׁר בָּאֳנִיָּה מָאתַיִם וְשִׁבְעִים וָשֵׁשׁ | 37 Összesen kétszázhetvenhatan voltunk a hajón. |
38 וַיֹּאכְלוּ לְשָׂבְעָה וַיָּקֵלּוּ מֵעַל־הָאֳנִיָּה וַיָּטִילוּ אֶת־הַצֵּדָה אֶל־הַיָּם | 38 Amikor jóllaktak az étellel, úgy könnyítettek a hajón, hogy a gabonát a tengerbe dobták. |
39 הַבֹּקֶר אוֹר וְלֹא הִכִּירוּ אֶת־הָאָרֶץ אֲבָל רָאוּ כְּמִפְרָץ וְחוֹף לוֹ וַיִּוָּעֲצוּ לְנַהֵג אֵלָיו אֶת־הָאֳנִיָּה אִם־יוּכָלוּ | 39 Bár ekkorra megvirradt már, a szárazföldet nem ismerték fel, de észrevettek egy öblöt, amelynek lejtős partja volt. Azt gondolták, hogy erre futtatják ki a hajót, ha tudják. |
40 וַיְגַדְּעוּ אֶת־הָעוֹגִינִים וַיַּעַזְבוּם לַיָּם וַיַּתִּירוּ גַּם־אֶת־מֵיתְרֵי הַהֶגֶה וַיִּפְרְשֹוּ מִפְרַשׂ הַתֹּרֶן אֶל־פְּנֵי הָרוּחַ וַיְבַקְשׁוּ לָבֹא אֶל־הַחוֹף | 40 Miután a horgonyokat eloldották és a tengerbe dobták, meglazították a kormányrudak köteleit is, majd felvonták a vezérvitorlát a szél fújásának az irányában, így igyekeztek a part felé. |
41 וַיִּפְגְּעוּ בְמָקוֹם אֲשֶׁר הַיָּם מִשְּׁנֵי עֲבָרָיו וַתִּדְבַּק־בּוֹ הָאֳנִיָּה וַתַּעֲמֹד רֹאשָׁהּ לֹא יִנּוֹעַ וַאֲחוֹרֶיהָ נִשְׁבְּרוּ מִשְּׁאוֹן הַגַּלִּים | 41 Amikor végül egy földnyelvhez jutottak, ráhajtották erre a hajót. A hajóorr megakadt ugyan, és mozdulatlan maradt, de a hátsó rész kezdett szétesni a hullámverés ereje miatt. |
42 וַתְּהִי עֲצַת אַנְשֵׁי הַצָּבָא לְהָמִית אֶת־הָאֲסִירִים פֶּן־יִשְׂחֶה אִישׁ מֵהֶם וְיִמָּלֵט | 42 A katonáknak az volt a szándékuk, hogy megölik a foglyokat, nehogy valamelyik kiússzon és megszökjön. |
43 וְשַׂר הַמֵּאָה חָפֵץ לְהַצִּיל אֶת־פּוֹלוֹס וַיָּנֵא אֶת־עֲצָתָם וַיֹּאמֶר מִי יֹדֵעַ לִשְׂחוֹת יֵרֵד וְיַעֲבֹר לַיַּבָּשָׁה בָּרִאשֹׁנָה וְהַנִּשְׁאָרִים אֵלֶּה עַל־קְרָשִׁים וְאֵלֶּה עַל־שִׁבְרֵי הָאֳנִיָּה | 43 A százados azonban meg akarta menteni Pált, ezért megtiltotta, hogy ezt megtegyék. Megparancsolta tehát, hogy azok bocsátkozzanak le elsőként, akik úszni tudnak. Jussanak ki és menjenek ki a szárazra. |
44 וַיְהִי־כֵן וַיִּמָּלְטוּ כֻלָּם אֶל־הַיַּבָּשָׁה | 44 A többieket pedig kivitték, kit deszkákon, kit a hajó roncsain. Így történt azután, hogy minden ember kimenekült a partra. |