Lettera ai Colossesi - מכתב לקולוסים 1

STUTTGARTENSIA-DELITZSCH	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 הֵן הַמַּאֲמָר הָרִאשׁוֹן תְּאוֹפִילוֹס עֲשִׂיתִיהוּ עַל־כֹּל אֲשֶׁר הֵחֵל יֵשׁוּעַ לַעֲשֹוֹת וּלְלַמֵּד	1 Az első könyvben, Teofil, szóltam mindarról, amit Jézus tett és tanított kezdettől fogva
2 עַד־הַיּוֹם אֲשֶׁר לֻקַּח לַמָּרוֹם אַחֲרֵי צַוֹּתוֹ בְּרוּחַ הַקֹּדֶשׁ אֶת־הַשְּׁלִיחִים אֲשֶׁר־בָּחַר בָּהֶם	2 addig a napig, amelyen felvétetett, miután a Szentlélek által parancsot adott apostolainak, akiket kiválasztott.
3 וַאֲשֶׁר גַּם־הִתְיַצֵּב לִפְנֵיהֶם חַי אַחֲרֵי עֻנּוֹתוֹ בְּאֹתוֹת רַבּוֹת בְּהֵרָאוֹתוֹ אֲלֵיהֶם אַרְבָּעִים יוֹם וַיְדַבֵּר עַל־מַלְכוּת הָאֱלֹהִים	3 Kínszenvedése után élve megmutatta magát nekik, számos csalhatatlan jellel bizonyította be számukra, hogy él, és negyven napon át megjelenve Isten országáról beszélt nekik.
4 וּבְאָכְלוֹ לֶחֶם עִמָּהֶם צִוָּה אֹתָם לְבִלְתִּי סוּר מִירוּשָׁלָיִם כִּי אִם־לְהוֹחִיל לְהַבְטָחַת הָאָב אֲשֶׁר שְׁמַעְתֶּם מִמֶּנִּי	4 Amikor együtt étkezett velük, meghagyta nekik, hogy ne távozzanak el Jeruzsálemből, hanem várjanak az Atya ígéretére: »Azt hallottátok tőlem,
5 כִּי יוֹחָנָן הִטְבִּיל בַּמָּיִם וְאַתֶּם תִּטָּבְלוּ בְּרוּחַ הַקֹּדֶשׁ בְּקָרוֹב אַחֲרֵי הַיָּמִים הָאֵלֶּה	5 hogy János csak vízzel keresztelt, ti azonban néhány nap múlva Szentlélekkel fogtok megkeresztelkedni.«
6 וַיְהִי כַּאֲשֶׁר נֶאֶסְפוּ יַחְדָּו וַיִּשְׁאָלֻהוּ לֵאמֹר אֲדֹנֵינוּ הֲמֵשִׁיב אַתָּה בָּעֵת הַזֹּאת אֶת־הַמְּלוּכָה לְיִשְׂרָאֵל	6 Erre az egybegyűltek megkérdezték tőle: »Uram, talán most állítod helyre Izrael országát?«
7 וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם לֹא לָכֶם לָדַעַת הָעִתִּים וְהַזְּמַנִּים אֲשֶׁר יָעַד הָאָב בְּשָׁלְטָנוֹ	7 Ő azonban azt mondta nekik: »Nem a ti dolgotok, hogy ismerjétek az időket és a korszakokat, amelyeket az Atya saját tetszése szerint határozott meg.
8 אֲבָל תְּקַבְּלוּ גְבוּרָה בְּבוֹא עֲלֵיכֶם רוּחַ הַקֹּדֶשׁ וִהְיִיתֶם עֵדַי בִּירוּשָׁלַיִם וּבְכָל־יְהוּדָה וּבְשֹׁמְרוֹן וְעַד־קְצֵה הָאָרֶץ	8 A rátok lejövő Szentlélek azonban erővel tölt majd el benneteket, hogy tanúságot tegyetek rólam Jeruzsálemben és egész Júdeában, Szamariában, egészen a föld határáig.«
9 וַיְהִי כְּדַבְּרוֹ זֹאת הֹעֲלָה וְהֵם רֹאִים וַיִּשָּׂאֵהוּ עָנָן מִנֶּגֶד עֵינֵיהֶם	9 Miután ezeket mondta, a szemük láttára felemelkedett, és felhő takarta el a szemük elől.
10 וַיַּבִּיטוּ אַחֲרָיו הַשָּׁמַיְמָה בְּעָבְרוֹ וְהִנֵּה שְׁנֵי אֲנָשִׁים לְבוּשֵׁי בַדִּים נִצָּבִים עֲלֵיהֶם	10 S miközben nézték őt, amint az égbe ment, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában.
11 וַיֹּאמְרוּ אַתֶּם אַנְשֵׁי הַגָּלִיל מַה־תַּעַמְדוּ פֹה וְעֵינֵיכֶם הַשָּׁמַיְמָה יֵשׁוּעַ זֶה אֲשֶׁר לֻקַּח מֵאִתְּכֶם הַשָּׁמַיְמָה כֵּן בּוֹא יָבוֹא כַּאֲשֶׁר רְאִיתֶם אֹתוֹ עֹלֶה הַשָּׁמָיְמָה	11 Így szóltak: »Galileai férfiak, miért álltok és néztek az égre? Ez a Jézus, aki felvétetett mellőletek, úgy jön el ismét, ahogy az égbe felmenni láttátok.«
12 וַיִּפְנוּ וַיֵּלְכוּ יְרוּשָׁלַיְמָה מִן־הָהָר הַנִּקְרָא הַר הַזֵּיתִים וְהוּא קָרוֹב לִירוּשָׁלַיִם דֶּרֶךְ תְּחוּם שַׁבָּת	12 Ekkor visszatértek Jeruzsálembe a hegyről, amelyet Olajfák hegyének hívnak, s amely Jeruzsálem mellett egy szombatnapi járásra van.
13 וַיָּבֹאוּ הָעִירָה וַיַּעֲלוּ אֶל־הָעֲלִיָּה אֲשֶׁר הָיוּ ישְׁבִים בָּהּ פֶּטְרוֹס וְיַעֲקֹב וְיוֹחָנָן וְאַנְדְּרַי פִילִפּוֹס וְתוֹמָא בַּר־תַּלְמַי וּמַתַּי יַעֲקֹב בֶּן־חַלְפַי וְשִׁמְעוֹן הַקַּנָּא וִיהוּדָה בֶּן־יַעֲקֹב	13 Amikor beértek, felmentek a felső terembe, ahol időzni szoktak: Péter és János, Jakab és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, Alfeus fia, és Simon, a buzgó, végül Júdás, Jakab fia.
14 כָּל־אֵלֶּה הָיוּ שֹׁקְדִים יַחְדָּו בְּלֵב אֶחָד לְהִתְפַּלֵּל וּלְהִתְחַנֵּן וְעִמָּהֶם הַנָּשִׁים וּמִרְיָם אֵם יֵשׁוּעַ וְגַם־אֶחָיו	14 Ezek mindnyájan állhatatosan, egy szívvel-lélekkel kitartottak az imádkozásban az asszonyokkal, valamint Máriával, Jézus anyjával és rokonaival együtt.
15 וּבַיָּמִים הָאֵלֶּה קָם פֶּטְרוֹס בְּתוֹךְ הַתַּלְמִידִים וּמִסְפַּר שְׁמוֹת הַנִּקְהָלִים יַחַד כְּמֵאָה וְעֶשְׂרִים וַיֹּאמַר	15 Azokban a napokban felállt Péter a testvérek között – mintegy százhúsz emberből álló sokaság volt együtt –, és így szólt:
16 אֲנָשִׁים אַחִים מִן־הַצֹּרֶךְ הָיָה כִּי יִמָּלֵא הַכָּתוּב הַהוּא אֲשֶׁר דִּבֶּר מִקֶּדֶם רוּחַ הַקֹּדֶשׁ בְּפִי דָוִד עַל־יְהוּדָה אֲשֶׁר הָיָה מוֹלִיךְ אֶת־תֹּפְשֵׂי יֵשׁוּעַ	16 »Férfiak, testvérek! Be kell teljesednie az Írásnak, amelyet a Szentlélek megjövendölt Dávid szája által Júdásról, azoknak vezetőjéről, akik elfogták Jézust.
17 כִּי־הָיָה נִמְנֶה אִתָּנוּ וְזָכָה בְּגוֹרַל הַשֵּׁרוּת הַזֶּה	17 Ő közénk tartozott és részes volt ebben a szolgálatban.
18 וְהִנֵּה הוּא קָנָה־לוֹ שָׂדֶה בִּמְחִיר הָרִשְׁעָה וַיִּפֹּל עַל־פָּנָיו אַרְצָה וַיִּבָּקַע בַּתָּוֶךְ וַיִּשָּׁפְכוּ כָּל־מֵעָיו	18 Telket szerzett azonban a gonoszság bérén, azután felakasztotta magát, kettérepedt és minden bele kiomlott.
19 וְגַם־נוֹדְעָה זֹאת לְכָל־ישְׁבֵי יְרוּשָׁלָיִם וַיִּקָּרֵא בִשְׂפָתָם לַשָּׂדֶה הַהוּא חֲקַל דְּמָא הוּא שְׂדֵה הַדָּם	19 Erről tudomást szerzett Jeruzsálem minden lakója, úgyhogy azt a telket az ő nyelvükön Hakeldamának, azaz Vérmezőnek hívják.
20 כִּי כָתוּב בְּסֵפֶר תְּהִלִּים תְּהִי־טִירָתוֹ נְשַׁמָּה וְאַל־יְהִי בָהּ ישֵׁב וּפְקֻדָּתוֹ יִקַּח אַחֵר	20 Meg van ugyanis írva a Zsoltárok könyvében: ‘Lakóhelyük váljék pusztasággá, s ne legyen, aki benne lakik’ , és: ‘Elöljárói tisztségét kapja meg más’.
21 וְעַל־כֵּן מִן־הַצֹּרֶךְ כִּי מִן־הָאֲנָשִׁים הָאֵלֶּה אֲשֶׁר הִתְהַלְּכוּ אִתָּנוּ כָּל־יְמֵי הֱיוֹת אֲדֹנֵינוּ יֵשׁוּעַ יוֹצֵא וָבָא לְפָנֵינוּ	21 Ennélfogva szükséges, hogy azok közül a férfiak közül, akik együtt voltak velünk minden időben, amikor az Úr Jézus közöttünk járt-kelt,
22 הָחֵל מִטְּבִילַת יוֹחָנָן עַד־יוֹם הִלָּקְחוֹ מֵאִתָּנוּ כִּי אֶחָד מֵהֶם יִהְיֶה לְעֵד עִמָּנוּ עַל־קוּמוֹ מִן־הַמֵּתִים	22 kezdve János keresztségétől addig a napig, amelyen felvétetett tőlünk, ezek közül valaki velünk együtt az ő feltámadásának tanúja legyen.«
23 וַיַּעֲמִידוּ שְׁנַיִם אֶת־יוֹסֵף הַנִּקְרָא בַר־שַׁבָּא וְהוּא מְכֻנֶּה יוּסְטוֹס וְאֵת מַתִּיָּה	23 Kijelöltek tehát kettőt: Józsefet, akit Barzabásnak, melléknevén Jusztusznak hívtak, és Mátyást.
24 וַיִּתְפַּלְלוּ וַיֹּאמְרוּ אַתָּה אֲדֹנָי הַיּוֹדֵעַ כָּל־הַלְּבָבוֹת הַרְאֵה־נָא מִן־הַשְּׁנַיִם הָאֵלֶּה אֶת־הָאֶחָד אֲשֶׁר־בָּחַרְתָּ בּוֹ	24 Majd így imádkoztak: »Urunk, aki mindenkinek a szívét ismered, mutasd meg a kettő közül az egyiket, akit kiválasztottál,
25 לָקַחַת אֶת־גּוֹרַל הַשֵּׁרוּת הַזֶּה וְהַשְּׁלִיחוּת אֲשֶׁר סָר מִמֶּנָּה יְהוּדָה לַהֲלֹךְ אֶל־מְקוֹמוֹ	25 hogy átvegye ennek a szolgálatnak és apostoli hivatásnak a helyét, amelyet Júdás hűtlenül elhagyott, és eltávozott az őt illető helyre.«
26 וַיַּפִּילוּ גּוֹרָלוֹת וַיִּפֹּל הַגּוֹרָל עַל־מַתִּיָּה וַיִּסָּפַח אֶל־אַחַד עָשָׂר הַשְּׁלִיחִים	26 Azután sorsot vetettek rájuk, és a sors Mátyásra esett, akit a tizenegy apostol közé soroltak.
27 אֲשֶׁר־רָצָה הָאֱלֹהִים לְהוֹדִיעָם אֵיזֶה הוּא עשֶׁר כְּבוֹד הַסּוֹד הַהוּא בַּגּוֹיִם וְהוּא הַמָּשִׁיחַ אֲשֶׁר בָּכֶם אֲשֶׁר הוּא תִּקְוַת הַכָּבוֹד
28 וְאוֹתוֹ מַשְׁמִיעִים אֲנַחְנוּ בְּהוֹכִיחֵנוּ כָל־אִישׁ וּבְלַמְּדֵנוּ כָל־אִישׁ בְּכָל־חָכְמָה לְמַעַן הַעֲמִיד כָּל־אִישׁ שָׁלֵם בַּמָּשִׁיחַ יֵשׁוּעַ
29 וּבָזֹאת אַף־אֲנִי עָמֵל וְנִלְחָם כְּפִי־פְעֻלַּת כֹּחוֹ הַפֹּעֵל בִּי בִּגְבוּרָה