Lettera ai Filippesi - מכתב לפיליפאים 8

STUTTGARTENSIA-DELITZSCH	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 וְיֵשׁוּעַ הָלַךְ אֶל־הַר הַזֵּיתִים	1 Jézus pedig kiment az Olajfák hegyére.
2 וַיְהִי בַבֹּקֶר וַיָּבֹא עוֹד אֶל־הַמִּקְדָּשׁ וְכָל־הָעָם בָּאוּ אֵלָיו וַיֵּשֶׁב וַיְלַמְּדֵם	2 Korán reggel ismét megjelent a templomban, ahol az egész nép köréje sereglett. Leült, és tanította őket.
3 וַיָּבִיאוּ הַסּוֹפְרִים וְהַפְּרוּשִׁים אִשָּׁה לְפָנָיו אֲשֶׁר נִתְפְּשָׂה בִּשְׂטוֹתָהּ וַיַּעֲמִידוּהָ בַּתָּוֶךְ	3 Az írástudók és a farizeusok odavittek hozzá egy asszonyt, akit házasságtörésen értek. Középre állították,
4 וַיֹּאמְרוּ אֵלָיו רַבִּי הָאִשָּׁה הַזֹּאת נִתְפְּשָׂה כְּשֶׁנִּטְמֵאת בְּנִאוּפֶיהָ	4 és azt mondták Jézusnak: »Mester! Ezt az asszonyt házasságtörésen kapták.
5 וּמשֶׁה צִוָּנוּ בַתּוֹרָה לִסְקֹל נָשִׁים כָּאֵלֶּה וְאַתָּה מַה־תֹּאמֵר	5 Mózes a törvényben azt parancsolta nekünk, hogy az ilyeneket meg kell kövezni. Te ugyan mit mondasz?«
6 וְאַךְ לְנַסּוֹת אֹתוֹ דִּבְּרוּ־זֹאת לִמְצֹא עָלָיו שִׂטְנָה וַיִּכַּף יֵשׁוּעַ לְמַטָּה וַיְתָו בְּאֶצְבָּעוֹ עַל־הַקַּרְקַע כְּאֵינוֹ שֹׁמֵעַ	6 Ezt azért mondták, hogy próbára tegyék, és hogy bevádolhassák. Jézus azonban lehajolt, és ujjával írt a földre.
7 וַיְהִי כַּאֲשֶׁר הוֹסִיפוּ לִשְׁאֹל אֹתוֹ וַיִּשָׂא אֶת־עֵינָיו וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם מִי בָכֶם זַךְ בְּלִי־פֶשַׁע הוּא רִאשׁוֹנָה יַדֶּה־בָּהּ אָבֶן	7 Amikor azok tovább faggatták őt, fölegyenesedett, és azt mondta nekik: »Aki közületek bűn nélkül van, az vessen rá először követ.«
8 וַיִּכַּף שֵׁנִית לְמַטָּה וַיְתָו עַל־הַקַּרְקַע	8 Aztán újra lehajolt, és írt a földre.
9 וַיְהִי כְשָׁמְעָם וַיַּךְ לִבָּם אֹתָם וַיֵּצְאוּ אֶחָד אֶחָד הַחוּצָה הָחֵל מִן־הַזְּקֵנִים וְעַד הָאַחֲרוֹנִים וַיִּוָּתֵר יֵשׁוּעַ לְבַדּוֹ וְהָאִשָּׁה נִצֶּבֶת בַּתָּוֶךְ	9 Azok pedig ennek hallatára egymás után elmentek, kezdve a véneken, s ő egyedül maradt a középen álló asszonnyal.
10 וַיִּשָּׂא יֵשׁוּעַ אֶת־עֵינָיו וַיַּרְא כִּי־אֵין אִישׁ בִּלְתִּי הָאִשָּׁה לְבַדָּהּ וַיֹּאמֶר אֵלֶיהָ אִשָּׁה אֵיפֹה שׂטְנַיִךְ הֲכִי הִרְשִׁיעָךְ אִישׁ	10 Jézus fölegyenesedett, és azt mondta neki: »Asszony, hol vannak ők? Senki sem ítélt el téged?«
11 וַתֹּאמֶר לֹא אֲדֹנִי וַיֹּאמֶר אֵלֶיהָ יֵשׁוּעַ לָכֵן גַּם־אֲנִי לֹא אַרְשִׁיעֵךְ לְכִי לְדַרְכֵּךְ וְאַל־תֶּחֶטְאִי עוֹד	11 Az erre így szólt: »Senki, Uram!« Jézus ekkor azt mondta neki: »Én sem ítéllek el. Menj, és többé már ne vétkezzél!«
12 וַיֹּסֶף יֵשׁוּעַ וַיְדַבֵּר אֲלֵיהֶם לֵאמֹר אֲנִי אוֹר הָעוֹלָם כָּל־הַהֹלֵךְ אַחֲרַי לֹא יִתְהַלֵּךְ בַּחֲשֵׁכָה כִּי־אוֹר הַחַיִּים יִהְיֶה־לּוֹ	12 Jézus ismét megszólalt, és azt mondta nekik: »Én vagyok a világ világossága. Aki követ engem, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága.«
13 וַיֹּאמְרוּ הַפְּרוּשִׁים עַל־נַפְשְׁךָ מֵעִיד אָתָּה עֵדוּתְךָ אֵינֶנָּה נֶאֱמָנָה	13 Erre a farizeusok azt mondták neki: »Te önmagadról teszel tanúságot, tanúságtételed tehát nem igaz.«
14 וַיַּעַן יֵשׁוּעַ וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם אַף אִם־אָעִיד עַל־נַפְשִׁי עֵדוּתִי נֶאֱמָנָה יַעַן כִּי־יָדַעְתִּי מֵאַיִן בָּאתִי וְאָנָה אֲנִי הֹלֵךְ וְאַתֶּם לֹא יְדַעְתֶּם מֵאַיִן בָּאתִי וְאָנָה אֵלֵךְ	14 Jézus azt felelte nekik: »Ha én önmagamról teszek is tanúságot, igaz az én tanúságom, mert tudom, hogy honnan jöttem, és hová megyek. Ti azonban nem tudjátok, hogy honnan jövök vagy hová megyek.
15 אַתֶּם לְפִי הַבָּשָׂר תִּשְׁפֹּטוּ וַאֲנִי לֹא אֶשְׁפֹּט אִישׁ	15 Ti test szerint ítéltek, én viszont nem ítélek meg senkit.
16 וְאִם־אָנֹכִי אֶשְׁפֹּט מִשְׁפָּטִי אֱמֶת כִּי לֹא לְבַדִּי הִנֵּנִי כִּי אִם־אֲנִי וְהָאָב אֲשֶׁר שְׁלָחָנִי	16 Ha pedig ítélek, igaz az én ítéletem, mert nem vagyok egyedül, hanem én, és az, aki küldött engem, az Atya.
17 וְגַם בְּתוֹרַתְכֶם כָּתוּב כִּי עֵדוּת שְׁנֵי אֲנָשִׁים נֶאֱמָנָה הִיא	17 Márpedig a ti törvényetekben is meg van írva, hogy két ember tanúságtétele igaz.
18 אֲנִי הוּא הַמֵּעִיד עָלָי וְגַם־הָאָב אֲשֶׁר שְׁלָחַנִי יְעִידֵנִי	18 Én vagyok az, aki tanúságot teszek magamról, és tanúságot tesz rólam az is, aki engem küldött, az Atya.«
19 וַיֹּאמְרוּ אֵלָיו אַיּוֹ אָבִיךָ וַיַּעַן יֵשׁוּעַ גַּם־אֹתִי גַּם אֶת־אָבִי לֹא יְדַעְתֶּם אִלּוּ אֹתִי יְדַעְתֶּם כִּי עַתָּה גַּם אֶת־אָבִי יְדַעְתֶּם	19 Erre megkérdezték: »Hol van a te Atyád?« Jézus azt felelte: »Sem engem nem ismertek, sem Atyámat. Ha engem ismernétek, talán Atyámat is ismernétek.«
20 כַּדְּבָרִים הָאֵלֶּה דִּבֶּר יֵשׁוּעַ בְּבֵית הָאוֹצָר בְּלַמְּדוֹ בַּמִּקְדָּשׁ וְלֹא־תְפָשֹוֹ אִישׁ כִּי לֹא־בָא עִתּוֹ	20 Ezeket a szavakat mondta a kincstárban, amikor a templomban tanított. Senki sem fogta el őt, mert még nem jött el az ő órája.
21 וַיּוֹסֶף יֵשׁוּעַ וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם אֲנִי הֹלֵךְ מִזֶּה וּתְבַקְשׁוּנִי וּבְחַטַּאתְכֶם תָּמוּתוּ אֶל־אֲשֶׁר אֲנִי הֹלֵךְ שָׁמָּה אַתֶּם לֹא־תוּכְלוּ לָבוֹא	21 Majd ismét szólt hozzájuk: »Elmegyek, és keresni fogtok, de meghaltok bűnötökben. Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek.«
22 וַיֹּאמְרוּ הַיְּהוּדִים הֶהָמֵת יָמִית אֶת־נַפְשׁוֹ כִּי אָמַר אֶל־אֲשֶׁר אֲנִי הוֹלֵךְ שָׁמָּה אַתֶּם לֹא־תוּכְלוּ לָבוֹא	22 A zsidók erre azt mondták: »Csak nem öli meg magát, s azért mondja: ‘Ahová én megyek, oda ti nem jöhettek’?«
23 וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם אַתֶּם הִנְּכֶם מֵאֲשֶׁר לְמַטָּה וַאֲנִי מֵאֲשֶׁר לְמָעְלָה אַתֶּם מִן־הָעוֹלָם הַזֶּה וַאֲנִי אֵינֶנִּי מִן־הָעוֹלָם הַזֶּה	23 Ő azt felelte nekik: »Ti innen alulról vagytok, én meg felülről vagyok. Ti ebből a világból vagytok, én azonban nem vagyok ebből a világból.
24 לָכֵן אָמַרְתִּי אֲלֵיכֶם כִּי תָמוּתוּ בַּחֲטָאֵיכֶם כִּי אִם־לֹא תַאֲמִינוּ כִּי־אֲנִי הוּא בַּחֲטָאֵיכֶם תָּמוּתוּ	24 Azért mondtam nektek, hogy meghaltok bűneitekben. Mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok bűneitekben.«
25 וַיֹּאמְרוּ אֵלָיו מִי־זֶה אָתָּה וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם יֵשׁוּעַ מַה־שֶּׁגַּם מֵרֹאשׁ דִּבַּרְתִּי אֲלֵיכֶם	25 Erre azt kérdezték: »Ki vagy te?« Jézus azt felelte: »Az, amit mindig is mondtam nektek.
26 רַבּוֹת עִמִּי לְדַבֵּר וְלִשְׁפֹּט עֲלֵיכֶם אָכֵן שֹׁלְחִי נֶאֱמָן הוּא וַאֲשֶׁר שָׁמַעְתִּי מִמֶּנּוּ אֹתוֹ אֲנִי מְדַבֵּר אֶל־הָעוֹלָם	26 Sokat kellene még rólatok mondanom és ítélkeznem, de aki küldött engem, igazmondó, és én azt mondom el a világnak, amit tőle hallottam.«
27 וְהֵם לֹא הֵבִינוּ כִּי עַל־הָאָב אָמַר אֲלֵיהֶם	27 Azok nem értették meg, hogy az Atyáról beszélt nekik.
28 אָז אָמַר לָהֶם יֵשׁוּעַ בְּעֵת תְּנַשְּׂאוּ אֶת־בֶּן־הָאָדָם וִידַעְתֶּם כִּי־אֲנִי הוּא וְכִי אֵינֶנִּי עֹשֶׂה דָבָר מִנַּפְשִׁי כִּי אִם־כַּאֲשֶׁר לִמְּדַנִי אָבִי אֵלֶּה אֲדַבֵּר	28 Ezért Jézus így szólt: »Amikor fölemelitek az Emberfiát, akkor megtudjátok majd, hogy én vagyok, és semmit sem teszek magamtól, hanem úgy mondom ezeket, amint az Atya tanított engem.
29 וַאֲשֶׁר שָׁלַח אֹתִי הוּא עִמָּדִי הָאָב לֹא עֲזָבַנִי לְבָדָד כִּי אֶת־הַטּוֹב בְּעֵינָיו אֲנִי עֹשֶׂה תָּמִיד	29 És aki küldött engem, velem van, nem hagyott magamra, mert mindenkor azt teszem, ami kedves neki.«
30 וַיְהִי בְּדַבְּרוֹ זֹאת וַיַּאֲמִינוּ בוֹ רַבִּים	30 Mikor ezeket mondta, sokan hittek benne.
31 וַיֹּאמֶר יֵשׁוּעַ אֶל־הַיְּהוּדִים הַמַּאֲמִינִים בּוֹ אִם־תַּעַמְדוּ בִּדְבָרִי בֶּאֱמֶת תַּלְמִידַי אַתֶּם	31 Azoknak a zsidóknak, akik hittek neki, Jézus azt mondta: »Ha megmaradtok tanításomban, valóban tanítványaim vagytok,
32 וִידַעְתֶּם אֶת־הָאֱמֶת וְהָאֱמֶת תְּשִׂימְכֶם לִבְנֵי חוֹרִין	32 megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket.«
33 וַיַּעֲנוּ אֹתוֹ זֶרַע אַבְרָהָם אֲנַחְנוּ וּמֵעוֹלָם לֹא־הָיִינוּ לְאִישׁ לַעֲבָדִים אֵיכָה תֹאמַר בְּנֵי חוֹרִין תִּהְיוּ	33 Azok azt felelték neki: »Ábrahám utódai vagyunk, és soha senkinek nem szolgáltunk. Hogyan mondod hát te, hogy ‘szabadok lesztek’?«
34 וַיַּעַן אֹתָם יֵשׁוּעַ אָמֵן אָמֵן אֲנִי אֹמֵר לָכֶם כָּל־עֹשֶׂה חֵטְא עֶבֶד הַחֵטְא הוּא	34 Jézus így szólt: »Bizony, bizony mondom nektek: Mindaz, aki bűnt cselekszik, szolga.
35 וְהָעֶבֶד לֹא־יִשְׁכֹּן בַּבַּיִת לְעוֹלָם הַבֵּן יִשְׁכֹּן לְעוֹלָם	35 De a szolga nem marad örökre a házban, csak a fiú marad ott mindörökké.
36 לָכֵן אִם־הַבֵּן יַעֲשֶׂה אֶתְכֶם בְּנֵי חוֹרִין חָפְשִׁים בֶּאֱמֶת תִּהְיוּ	36 Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.
37 יָדַעְתִּי כִּי־זֶרַע אַבְרָהָם אַתֶּם אֲבָל אַתֶּם מְבַקְשִׁים לַהֲמִיתֵנִי כִּי דְבָרִי לֹא־יִכֹּן בְּתוֹכְכֶם	37 Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok, de meg akartok engem ölni, mert a tanításom nem hatol belétek.
38 אֲנִי מְדַבֵּר אֵת אֲשֶׁר רָאִיתִי אֵצֶל אָבִי וְאַתֶּם עֹשִׂים אֵת אֲשֶׁר רְאִיתֶם אֵצֶל אֲבִיכֶם	38 Én azt mondom, amit az Atyánál láttam, és ti is azt teszitek, amit atyátoktól hallottatok.«
39 וַיַּעֲנוּ וַיֹּאמְרוּ אֵלָיו אָבִינוּ הוּא אַבְרָהָם וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם יֵשׁוּעַ אִלּוּ הֱיִיתֶם בְּנֵי אַבְרָהָם כְּמַעֲשֵׂי אַבְרָהָם עֲשִׂיתֶם	39 Azt felelték neki: »A mi atyánk Ábrahám!« Jézus azt mondta nekik: »Ha Ábrahám fiai lennétek, Ábrahám tetteit cselekednétek.
40 וְעַתָּה אַתֶּם מְבַקְשִׁים לַהֲמִיתֵנִי אִישׁ דֹּבֵר אֲלֵיכֶם הָאֱמֶת אֲשֶׁר שָׁמַעְתִּי מֵעִם הָאֱלֹהִים אַבְרָהָם לֹא עָשָׂה כָּזֹאת	40 De most meg akartok ölni engem, azt az embert, aki nektek azt az igazságot mondtam, amelyet az Istentől hallottam; ezt Ábrahám nem tette.
41 אֶת־מַעֲשֵׂי אֲבִיכֶם אַתֶּם עֹשִׂים וַיֹּאמְרוּ אֵלָיו לֹא יַלְדֵי זְנוּנִים אֲנַחְנוּ יֵשׁ־לָנוּ אָב אֶחָד הוּא הָאֱלֹהִים	41 Ti a ti atyátok tetteit cselekszitek.« Erre azt mondták neki: »Mi nem paráznaságból születtünk. Egy Atyánk van, az Isten!«
42 וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם יֵשׁוּעַ אִלּוּ אֱלֹהִים הוּא אֲבִיכֶם כִּי־עַתָּה אֲהַבְתֶּם אֹתִי כִּי אָנֹכִי יָצָאתִי וּבָאתִי מֵאֵת הָאֱלֹהִים הֵן לֹא־מִמֶּנִּי בָאתִי אַךְ־הוּא שְׁלָחָנִי	42 Jézus így szólt hozzájuk: »Ha Isten volna az Atyátok, szeretnétek engem, mert én Istentől származtam és jöttem. Hiszen nem magamtól jöttem, hanem ő küldött engem.
43 מַדּוּעַ לֹא תָבִינוּ לְשׁוֹנִי יַעַן לֹא־תוּכְלוּ לִשְׁמֹעַ אֶת־דְּבָרִי	43 Miért nem értitek a beszédemet? Mert nem tudjátok hallgatni az igémet.
44 אַתֶּם מִן־אֲבִיכֶם הַשָּׂטָן וְלַעֲשֹוֹת אֶת־תַּאֲוֹת אֲבִיכֶם חֲפַצְתֶּם הוּא רוֹצֵחַ־נֶפֶשׁ הָיָה מֵרֹאשׁ וּבָאֱמֶת לֹא עָמָד כִּי אֱמֶת אֵין־בּוֹ מִדֵּי דַבְּרוֹ כָזָב מִשֶּׁלּוֹ יְדַבֵּר כִּי־כֹזֵב הוּא וַאֲבִי הַכָּזָב	44 Ti az ördög-atyától vagytok, és atyátok kívánságait akarjátok cselekedni. Ő gyilkos volt kezdet óta és az igazságban meg nem állt, mert nincs benne igazság. Amikor hazugságot szól, magától beszél, mert hazug, és a hazugság atyja.
45 וַאֲנִי יַעַן דַּבְּרִי הָאֱמֶת לֹא תַאֲמִינוּ לִי	45 Én azonban az igazságot mondom, ezért nem hisztek nekem.
46 מִי בָכֶם עַל־עָוֺן יוֹכִיחֵנִי וְאִם־אֱמֶת דִּבַּרְתִּי מַדּוּעַ לֹא־תַאֲמִינוּ לִי	46 Ki vádolhat engem közületek bűnnel? Ha igazságot mondok nektek, miért nem hisztek nekem?
47 אֲשֶׁר מֵאֵת הָאֱלֹהִים הוּא יִשְׁמַע אֶת־דִּבְרֵי הָאֱלֹהִים עַל־כֵּן אַתֶּם לֹא שְׁמַעְתֶּם כִּי אֵינְכֶם מֵאֵת הָאֱלֹהִים	47 Aki Istentől van, Isten igéit hallgatja. Ti azért nem hallgatjátok, mert nem vagytok Istentől.«
48 אָז יַעֲנוּ הַיְּהוּדִים וַיֹּאמְרוּ אֵלָיו הֲלֹא הֵטַבְנוּ אֲשֶׁר דִּבַּרְנוּ כִּי שֹׁמְרוֹנִי אַתָּה וְשֵׁד בָּךְ	48 A zsidók azt felelték: »Vajon nem helyesen mondjuk, hogy szamaritánus vagy és ördögöd van?«
49 וַיַּעַן יֵשׁוּעַ שֵׁד אֵין־בִּי רַק אֶת־אָבִי אֲנִי מְכַבֵּד וְאַתֶּם תִּבְזוּנִי	49 Jézus azt felelte: »Nincs nekem ördögöm, csak tisztelem Atyámat, és ti gyalázattal illettek engem.
50 אָכֵן לֹא אֲבַקֵּשׁ אֶת־כְּבוֹדִי יֵשׁ אֶחָד אֲשֶׁר יְבַקֵּשׁ וְיִשְׁפֹּט	50 Én azonban nem keresem a magam dicsőségét; van, aki keresi azt, és ítéletet mond.
51 אָמֵן אָמֵן אֲנִי אֹמֵר לָכֶם אִם־יִשְׁמֹר אִישׁ אֶת־דְּבָרִי לֹא יִרְאֶה־מָּוֶת לָנֶצַח	51 Bizony, bizony mondom nektek: Aki tanításomat megtartja, halált nem lát sohasem.«
52 וַיֹּאמְרוּ אֵלָיו הַיְּהוּדִים עַתָּה יָדַעְנוּ כִּי־שֵׁד בָּךְ הֵן אַבְרָהָם וְהַנְּבִיאִים מֵתוּ וְאַתָּה אָמַרְתָּ אִם־יִשְׁמֹר אִישׁ אֶת־דְּבָרִי לֹא יִטְעַם־מָוֶת לָנֶצַח	52 Azt mondták erre a zsidók: »Most ismertük meg, hogy ördögöd van. Ábrahám meghalt, a próféták is, és te azt mondod: ‘Ha valaki a tanításomat megtartja, nem ízleli meg a halált sohasem.’
53 הַאַתָּה גָדוֹל מֵאַבְרָהָם אָבִינוּ אֲשֶׁר מֵת גַּם־הַנְּבִיאִים מֵתוּ מַה־תַּעֲשֶׂה אֶת־עַצְמֶךָ	53 Nagyobb vagy talán Ábrahám atyánknál, aki meghalt? A próféták is meghaltak. Mivé teszed magad?«
54 וַיַּעַן יֵשׁוּעַ אִם־אֲנִי מְכַבֵּד אֶת־נַפְשִׁי כְּבוֹדִי מֵאָיִן אָבִי הוּא הַמְכַבֵּד אֹתִי אֲשֶׁר תֹּאמְרוּ עָלָיו כִּי הוּא אֱלֹהֵיכֶם	54 Jézus azt felelte: »Ha én dicsőítem magamat, az én dicsőségem semmi. Atyám az, aki megdicsőít engem, akiről ti azt mondjátok: ‘Istenünk’,
55 וְלֹא יְדַעְתֶּם אֹתוֹ וַאֲנִי יְדַעְתִּיו וְאִם־אֹמַר לֹא יָדַעְתִּי אֹתוֹ אֶהְיֶה כֹזֵב כְּמוֹכֶם אֲבָל יְדַעְתִּיו וְאֶת־דְּבָרוֹ שָׁמָרְתִּי	55 pedig nem ismeritek őt. Én azonban ismerem. Ha azt mondanám, hogy nem ismerem őt, hozzátok hasonló hazug lennék. De én ismerem őt, és a tanítását megtartom.
56 אַבְרָהָם אֲבִיכֶם שָׂשׂ לִרְאוֹת אֶת־יוֹמִי וַיַּרְא וַיִּשְׂמָח	56 Ábrahám, a ti atyátok, ujjongott, hogy láthatja az én napomat. Látta, és örvendezett.«
57 וַיֹּאמְרוּ אֵלָיו הַיְּהוּדִים הִנֵּה אֵינְךָ בֶּן־חֲמִשִּׁים שָׁנָה וְאֶת־אַבְרָהָם רָאִיתָ	57 A zsidók erre azt mondták neki: »Még ötven esztendős sem vagy, és láttad Ábrahámot?«
58 וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם יֵשׁוּעַ אָמֵן אָמֵן אֲנִי אֹמֵר לָכֶם בְּטֶרֶם הֱיוֹת אַבְרָהָם אֲנִי הוּא	58 Jézus azt felelte nekik: »Bizony, bizony mondom nektek: Mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok.«
59 אָז יָרִימוּ אֲבָנִים לִרְגֹּם אֹתוֹ וְיֵשׁוּעַ הִסְתַּתֵּר מִפְּנֵיהֶם וַיֵּצֵא מִן־הַמִּקְדָּשׁ וַיַּעֲבֹר בְּתוֹכָם עָבוֹר וְחָלוֹף	59 Ekkor köveket ragadtak, hogy megkövezzék. De Jézus elrejtőzött, és kiment a templomból.