Lettera agli Efesini - מכתב לאפסים 4

STUTTGARTENSIA-DELITZSCH	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 וְיֵשׁוּעַ שָׁב מִן־הַיַּרְדֵּן מָלֵא רוּחַ הַקֹּדֶשׁ וַיְנַהֲגֵהוּ הָרוּחַ הַמִּדְבָּרָה	1 Jézus pedig telve Szentlélekkel visszatért a Jordántól, és a Lélek a pusztába vitte
2 וַיְנַסֵּהוּ הַשָּׂטָן אַרְבָּעִים יוֹם וְלֹא אָכַל מְאוּמָה בַּיָּמִים הָהֵם וְאַחֲרֵי אֲשֶׁר־תַּמּוּ וַיִּרְעָב	2 negyven napra, és kísértette az ördög. Azokban a napokban nem evett semmit, s ezek elteltével megéhezett.
3 וַיֹּאמֶר אֵלָיו הַשָּׂטָן אִם בֶּן־הָאֱלֹהִים אַתָּה אֱמֹר אֶל־הָאֶבֶן הַזֹּאת וּתְהִי לְלָחֶם	3 Ekkor az ördög ezt mondta neki: »Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy változzék kenyérré.«
4 וַיַּעַן אֹתוֹ יֵשׁוּעַ הֵן כָּתוּב כִּי לֹא עַל־הַלֶּחֶם לְבַדּוֹ יִחְיֶה הָאָדָם כִּי עַל־כָּל־מוֹצָא פִי־יְהוָֹה	4 Jézus ezt felelte neki: »Írva van: ‘Nemcsak kenyérrel él az ember’« .
5 וַיַּעֲלֵהוּ הַשָּׂטָן עַל־הַר גָּבֹהַּ וַיַּרְאֵהוּ בְּרֶגַע אֶחָד אֵת כָּל־מַמְלְכוֹת תֵּבֵל	5 Majd felvitte őt, és megmutatta neki egy szempillantás alatt a földkerekség minden országát,
6 וַיֹּאמֶר אֵלָיו הַשָּׂטָן לְךָ אֶתֵּן אֶת־כָּל־הַמֶּמְשָׁלָה הַזֹּאת וְאֶת־כְּבוֹדָן כִּי־נִמְסְרָה בְיָדִי וּנְתַתִּיהָ לַאֲשֶׁר אֶחְפָּץ	6 és így szólt az ördög: »Mindezt a hatalmat és ennek dicsőségét neked adom; mert az enyém, és akinek akarom, annak adom;
7 וְעַתָּה אִם־תִּשְׁתַּחֲוֶה לְפָנָי הַכֹּל יִהְיֶה־לָּךְ	7 ha tehát imádsz engem, mind a tiéd lesz.«
8 וַיַּעַן יֵשׁוּעַ וַיֹּאמֶר אֵלָיו סוּר מִמֶּנִּי הַשָּׂטָן כִּי כָתוּב לַיהוָֹה אֱלֹהֶיךָ תִּשְׁתַּחֲוֶה וְאֹתוֹ תַּעֲבֹד	8 Jézus ezt válaszolta neki: »Írva van: ‘Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj’« .
9 וַיְבִיאֵהוּ יְרוּשָׁלַיִם וַיַּעֲמִידֵהוּ עַל־פִּנַּת בֵּית־הַמִּקְדָּשׁ וַיֹּאמֶר אֵלָיו אִם בֶּן־הָאֱלֹהִים אַתָּה הַשְׁלֵךְ עַצְמְךָ לְמָטָּה	9 Azután Jeruzsálembe vitte őt, a templom ormára állította, és azt mondta neki: »Ha Isten Fia vagy, vesd le innen magadat.
10 כִּי כָתוּב כִּי־מַלְאָכָיו יְצַוֶּה־לָּךְ לְשָׁמְרֶךָ	10 Mert írva van: ‘Angyalainak parancsol felőled, hogy őrizzenek téged’,
11 וְכִי עַל־כַּפַּיִם יִשָּאוּנְךָ פֶּן־תִּגֹּף בָּאֶבֶן רַגְלֶךָ	11 és ‘kezükön hordoznak téged, hogy kőbe ne üssed lábadat’« .
12 וַיַּעַן יֵשׁוּעַ וַיֹּאמֶר אֵלָיו נֶאֱמָר לֹא תְנַסֶּה אֵת יְהוָֹה אֱלֹהֶיךָ	12 Jézus ezt felelte neki: »De azt is mondták: ‘Ne kísértsd Uradat, Istenedet’«.
13 וּכְכַלּוֹת הַשָּׂטָן כָּל־מַסָּה וַיִּרֶף מִמֶּנּוּ עַד־עֵת	13 Miután mindezek a kísértések véget értek, az ördög elhagyta őt egy időre.
14 וַיָּשָׁב יֵשׁוּעַ בִּגְבוּרַת הָרוּחַ אֶל־הַגָּלִיל וַיֵּצֵא שָׁמְעוֹ בְּכָל־הַכִּכָּר	14 Jézus pedig a Lélek erejében visszatért Galileába, és a híre elterjedt az egész környéken.
15 וְהוּא הָיָה מְלַמֵּד בְּבָתֵּי כְנֵסִיּוֹתֵיהֶם וַיְהַלְלֻהוּ כֻּלָּם	15 Tanított a zsinagógáikban, és mindenki dicsőítette.
16 וַיָּבֹא אֶל־נְצֶרֶת אֲשֶׁר גֻּדַּל־שָׁם וַיֵּלֶךְ כְּמִשְׁפָּטוֹ בְּיוֹם הַשַּׁבָּת אֶל־בֵּית הַכְּנֵסֶת וַיָּקָם לִקְרֹא בַּתּוֹרָה	16 Azután elment Názáretbe, ahol felnövekedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és fölállt olvasni.
17 וַיֻּתַּן־לוֹ סֵפֶר יְשַׁעְיָה הַנָּבִיא וַיִּפְתַּח אֶת־הַסֵּפֶר וַיִּמְצָא אֶת־הַמָּקוֹם אֲשֶׁר הָיָה־כָתוּב בּוֹ	17 Odaadták neki Izajás próféta könyvét. Amikor szétnyitotta a tekercset, arra a helyre talált, ahol ez van írva:
18 רוּחַ אֲדֹנָי עָלָי יַעַן מָשַׁח אֹתִי לְבַשֵּׂר עֲנָוִים	18 »Az Úr Lelke van rajtam; azért kent föl engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak és látást a vakoknak, hogy szabadon bocsássam a megtörteket,
19 שְׁלָחַנִי לַחֲבשׁ לְנִשְׁבְּרֵי־לֵב לִקְרֹא לִשְׁבוּיִם דְּרוֹר וּלְעִוְרִים פְּקַח־קוֹחַ לְשַׁלַּח רְצוּצִים חָפְשִׁים לִקְרֹא שְׁנַת־רָצוֹן לַיהוָֹה	19 és hirdessem az Úr kedves esztendejét«.
20 וַיְהִי כַּאֲשֶׁר גָּלַל אֶת־הַסֵּפֶר וַיְשִׁיבֵהוּ אֶל־הַחַזָּן וַיֵּשֵׁב וְעֵינֵי כָּל־אֲשֶׁר בְּבֵית הַכְּנֵסֶת נְשֻׂאוֹת אֵלָיו	20 Aztán összehajtotta a könyvet, visszaadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött.
21 וַיָּחֶל וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם הַיּוֹם נִתְמַלֵּא הַכָּתוּב הַזֶּה בְּאָזְנֵיכֶם	21 Ő pedig elkezdett hozzájuk beszélni: »Ma teljesedett be ez az Írás a ti fületek hallatára.«
22 וְכֻלָּם הֱעִידֻהוּ וְתָמְהוּ עַל־דִּבְרֵי חֵן אֲשֶׁר יָצְאוּ מִפִּיהוּ וַיֹּאמְרוּ הֲלֹא־זֶה הוּא בֶן־יוֹסֵף	22 Mindnyájan igazat adtak neki, és csodálkoztak a kegyelem igéin, amelyek ajkáról fakadtak. Aztán így szóltak: »Nem József fia ez?«
23 וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם הֵן תֹּאמְרוּ לִי אֶת־הַמָּשָׁל הַזֶּה רֹפֵא רְפָא אֶת־עַצְמְךָ וּכְכֹל אֲשֶׁר שָׁמַעְנוּ שֶׁנַּעֲשָׂה בִּכְפַר נַחוּם עֲשֵׂה־כֵן גַּם־פֹּה בְּעִיר מוֹלַדְתֶּךָ	23 Ő ezt felelte nekik: »Bizonyára azt a példázatot fogjátok nekem mondani: ‘Orvos, gyógyítsd önmagadat! Amiket hallottunk, hogy Kafarnaumban történtek, cselekedd itt is, a hazádban.’«
24 וַיֹּאמַר אָמֵן אֹמֵר אֲנִי לָכֶם כִּי אֵין־נָבִיא רָצוּי בְּאֶרֶץ מוֹלַדְתּוֹ	24 Majd így folytatta: »Bizony, mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves a maga hazájában.
25 וֶאֱמֶת אֲנִי אֹמֵר לָכֶם אַלְמָנוֹת רַבּוֹת הָיוּ בְיִשְׂרָאֵל בִּימֵי אֵלִיָּהוּ בְּהֵעָצֵר הַשָּׁמַיִם שָׁלשׁ שָׁנִים וְשִׁשָּׁה חֳדָשִׁים וְרָעָב גָּדוֹל הָיָה בְכָל־הָאָרֶץ	25 Bizony, mondom nektek: sok özvegy volt Illés napjaiban Izraelben, amikor bezárult az ég három évre és hat hónapra, úgyhogy nagy éhínség lett az egész földön;
26 וְלֹא־נִשְׁלַח אֵלִיָּהוּ אֶל־אַחַת מֵהֵנָּה זוּלָתִי צָרְפַתָה אֲשֶׁר לְצִידוֹן אֶל־אִשָּׁה אַלְמָנָה	26 mégis azok közül egyikhez sem küldték Illést, csak a szidoni Szareptába, az özvegyasszonyhoz .
27 וּמְצֹרָעִים רַבִּים הָיוּ בְיִשְׂרָאֵל בִּימֵי אֱלִישָׁע הַנָּבִיא וְלֹא טֹהַר אֶחָד מֵהֶם זוּלָתִי נַעֲמָן הָאֲרַמִּי	27 És sok leprás volt Izraelben Elizeus próféta idejében, de azok közül senki sem tisztult meg, csak a szíriai Námán« .
28 וַיִּמָּלְאוּ כֹּל אֲשֶׁר בְּבֵית הַכְּנֵסֶת חֵמָה בְּשָׁמְעָם אֶת־אֵלֶּה	28 Ezeket hallva mindnyájukat düh töltötte el a zsinagógában.
29 וַיָּקוּמוּ וַיַּדִּיחוּ אֹתוֹ אֶל־מִחוּץ לָעִיר וַיְבִיאֻהוּ עַד־גַּב הָהָר אֲשֶׁר נִבְנְתָה עִירָם עָלָיו לְמַעַן הַשְׁלִיכוֹ מָטָּה	29 Fölkeltek, kihurcolták őt a városból, és fölvitték annak a hegynek az oldalára, amelyen a városuk épült, hogy letaszítsák.
30 אַךְ־הוּא עָבַר בְּתוֹכָם וַיֵּלֶךְ לְדַרְכּוֹ	30 Ő azonban áthaladt köztük és eltávozott.
31 וַיֵּרֶד אֶל־כְּפַר־נַחוּם עִיר הַגָּלִיל וַיְלַמְּדֵם בַּשַּׁבָּתוֹת	31 Azután lement Kafarnaumba, Galilea városába, és ott tanította őket szombaton.
32 וַיִּשְׁתּוֹמְמוּ עַל־תּוֹרָתוֹ כִּי רַב עָצְמָה דְּבָרוֹ	32 Csodálkoztak a tanításán, mert a beszéde hatalommal teljes volt.
33 וְאִישׁ הָיָה בְּבֵית הַכְּנֵסֶת וּבוֹ רוּחַ שֵׁד טָמֵא וַיִּצְעַק בְּקוֹל גָּדוֹל לֵאמֹר	33 Volt a zsinagógában egy ember, akiben tisztátalan gonosz szellem lakott. Ez hangosan felkiáltott:
34 אֲהָהּ מַה־לָּנוּ וָלָךְ יֵשׁוּעַ הַנָּצְרִי בָּאתָ לְהַאֲבִידֵנוּ יְדַעְתִּיךָ מִי אַתָּה קְדוֹשׁ הָאֱלֹהִים	34 »Hagyj békén! Mi közünk hozzád, Názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elveszíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje.«
35 וַיִּגְעַר־בּוֹ יֵשׁוּעַ לֵאמֹר הֵאָלֵם וְצֵא מִמֶּנּוּ וַיַּפִּילֵהוּ הַשֵּׁד בְּתוֹכָם וַיֵּצֵא מִמֶּנּוּ לֹא הֵרַע לוֹ	35 Jézus azonban megparancsolta neki: »Némulj el, és menj ki belőle!« Az ördög pedig középre dobta az embert, kiment belőle, és semmit sem ártott neki.
36 וַתִּפֹּל אֵימָה עַל־כֻּלָּם וַיְדַבְּרוּ אִישׁ אֶל־רֵעֵהוּ לֵאמֹר מָה הַדָּבָר הַזֶּה כִּי־בְשָׁלְטָן וּבִגְבוּרָה מְצַוֶּה לְרוּחוֹת הַטֻּמְאָה וְהֵמָּה יֹצְאִים	36 Mindenkit félelem szállt meg, és egymás között így beszélgettek: »Milyen beszéd ez? Hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok kimennek?«
37 וְשָׁמְעוֹ הוֹלֵךְ בְּכָל־מְקֹמוֹת הַכִּכָּר	37 És a híre elterjedt a környék minden részében.
38 וַיָּקָם מִבֵּית הַכְּנֵסֶת וַיָּבֹא בֵּיתָה שִׁמְעוֹן וַחֲמוֹת שִׁמְעוֹן אֲחָזַתָּהּ קַדַּחַת חֲזָקָה וַיִּשְׁאָלֻהוּ בַּעֲדָהּ	38 Azután felállt, és a zsinagógából Simon házába ment. Simon anyósának magas láza volt. Kérték őt az érdekében.
39 וַיִּתְיַצֵּב עָלֶיהָ וַיִּגְעַר בַּקַּדַּחַת וַתִּרֶף מִמֶּנָּה וַתָּקָם מְהֵרָה וַתְּשָׁרֵת אֹתָם	39 Ő pedig odaállt, föléhajolt, és parancsolt a láznak, mire az elhagyta. Az asszony mindjárt fölkelt, és szolgált nekik.
40 וּכְבוֹא הַשֶּׁמֶשׁ הֵבִיאוּ אֵלָיו כֹּל אֲשֶׁר לָהֶם חֹלִים חֳלָיִים שׁוֹנִים וַיְרַפֵּא אוֹתָם בְּשֹוּמוֹ אֶת־יָדָיו עַל־כָּל־אֶחָד מֵהֶם	40 Mikor azután a nap lement, mindazok, akiknek különféle bajokban szenvedő betegeik voltak, odavitték hozzá őket, és ő mindegyikre rátette a kezét és meggyógyította őket.
41 וְגַם־שֵׁדִים יָצְאוּ מֵרַבִּים צֹעֲקִים וְאֹמְרִים אַתָּה הוּא הַמָּשִׁיחַ בֶּן־הָאֱלֹהִים וַיִּגְעַר־בָּם וְלֹא נְתָנָם לְדַבֵּר כִּי יָדְעוּ אֲשֶׁר הוּא הַמָּשִׁיחַ	41 Sokakból kimentek az ördögök is, s ezt kiáltozták: »Te vagy az Isten Fia.« De ő rájuk parancsolt, nem hagyta őket beszélni, mert tudták, hogy ő a Krisztus.
42 וַיֵּצֵא וַיֵּלֶךְ־לוֹ כְּאוֹר הַבֹּקֶר אֶל־מְקוֹם חָרְבָּה וַהֲמוֹן הָעָם בִּקְשֻׁהוּ וַיָּבֹאוּ עָדָיו וַיִּפְצְרוּ־בוֹ לְבִלְתִּי סוּר מֵהֶם	42 Amikor megvirradt, kiment és visszavonult egy elhagyatott helyre. A tömeg azonban kereste. Amikor megtalálták, tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük.
43 וַיֹּאמֶר לָהֶם הֵן עָלַי לְבַשֵּׂר גַּם־לֶעָרִים הָאֲחֵרוֹת אֶת־בְּשׂוֹרַת מַלְכוּת הָאֱלֹהִים כִּי לָזֹאת שֻׁלָּחְתִּי	43 De ő azt mondta nekik: »Más városoknak is hirdetnem kell az Isten országa örömhírét, mert ezért küldtek.«
44 וַיְהִי קוֹרֵא בְּבָתֵּי הַכְּנֵסִיּוֹת אֲשֶׁר בַּגָּלִיל	44 És tanított Júdea zsinagógáiban.