1 וַיָּשָׁב וַיָּבוֹא אֶל־בֵּית הַכְּנֵסֶת וְשָׁם־אִישׁ אֲשֶׁר יָדוֹ יְבֵשָׁה | 1 Majd ismét bement a zsinagógába. Volt ott egy ember, akinek a keze el volt száradva. |
2 וַיִּתְבּוֹנְנוּ בוֹ אִם־יִרְפָּאֵהוּ בַּשַּׁבָּת לְמַעַן יִמְצְאוּ עָלָיו שִׂטְנָה | 2 Lesték őt, vajon meggyógyítja-e szombatnapon, hogy vádolhassák. |
3 וַיֹּאמֶר אֶל־הָאִישׁ אֲשֶׁר יָבְשָׁה יָדוֹ קוּם עֲמֹד בַּתָּוֶךְ | 3 Akkor ő ezt mondta a béna kezű embernek: »Állj középre.« |
4 וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם הֲנָכוֹן בַּשַּׁבָּת לְהֵיטִיב אוֹ לְהָרֵעַ לְהַצִּיל נֶפֶשׁ אוֹ לְאַבְּדָהּ וַיַּחֲרִישׁוּ | 4 Aztán megkérdezte tőlük: »Szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat, életet megmenteni vagy veszni hagyni?« Azok csak hallgattak. |
5 וַיַּבֵּט אֲלֵיהֶם סָבִיב בְּחֵמָה וַיִּתְעַצֵּב עַל־טִמְטוּם לְבָבָם וַיֹּאמֶר אֶל־הָאִישׁ פְּשֹׁט אֶת־יָדֶךָ וַיִּפְשֹׁט יָדוֹ וַתֵּרָפֵא וַתָּשָׁב כָּאַחֶרֶת | 5 Ő erre haragosan körülnézett rajtuk, elszomorodott szívük keménységén, és így szólt az emberhez: »Nyújtsd ki a kezedet!« Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze. |
6 וְהַפְּרוּשִׁים יָצְאוּ מְהֵרָה וַיִּתְיָעֲצוּ עָלָיו עִם־הַהוֹרְדוֹסִיִּים לְאַבְּדוֹ | 6 A farizeusok, mihelyt kimentek, azonnal tanácsot tartottak ellene a Heródes-pártiakkal, hogy hogyan veszítsék el őt. |
7 וְיֵשׁוּעַ סָר מִשָּׁם עִם־תַּלְמִידָיו אֶל־יַד הַיָּם וַיֵּלְכוּ אַחֲרָיו הֲמוֹן עַם־רָב מִן־הַגָּלִיל וּמִיהוּדָה | 7 Jézus pedig tanítványaival együtt elment a tengerhez. Nagy sokaság követte őt Galileából, Júdeából, |
8 וּמִירוּשָׁלַיִם וּמֵאֱדוֹם וּמֵעֵבֶר הַיַּרְדֵּן וּמִסְּבִיבוֹת צוֹר וְצִידוֹן הָמוֹן רָב אֲשֶׁר שָׁמְעוּ אֵת כָּל־אֲשֶׁר עָשָׂה וַיָּבֹאוּ אֵלָיו | 8 Jeruzsálemből, Idúmeából. Sőt a Jordánon túlról, valamint Tírusz és Szidon környékéről is nagy sokaság jött hozzá, mert hallották, hogy miket művelt. |
9 וַיֹּאמֶר אֶל־תַּלְמִידָיו כִּי יָכִינוּ לוֹ אֳנִיָּה קְטַנָּה מִפְּנֵי הָעָם לְמַעַן לֹא יִלְחָצוּהוּ | 9 Tanítványaitól azt kérte, hogy egy bárka álljon készen számára a tömeg miatt, hogy ne szorongassák őt. |
10 כִּי רָפָא לְרַבִּים עַד כִּי־הִתְנַפְּלוּ עָלָיו כָּל־הַמְנֻגָּעִים לִנְגֹּעַ בּוֹ | 10 Mivel azonban sokakat meggyógyított, mindazok, akik valami betegségben szenvedtek, ott tolongtak körülötte, hogy megérinthessék. |
11 וְהָרוּחוֹת הַטְּמֵאוֹת כִּרְאֹתָן אוֹתוֹ נָפְלוּ לְפָנָיו וַתִּצְעַקְנָה לֵאמֹר אַתָּה הוּא בֶּן־אֱלֹהִים | 11 A tisztátalan lelkek pedig, amikor meglátták, leborultak előtte és így kiáltoztak: |
12 וַיִּגְעַר בָּהֶן מְאֹד אֲשֶׁר לֹא־תְגַלֶּינָה אוֹתוֹ | 12 »Te vagy az Isten Fia.« Ő azonban keményen rájuk parancsolt, hogy ne fedjék fel kilétét. |
13 וַיַּעַל אֶל־הָהָר וַיִּקְרָא אֶל־אֲשֶׁר הוּא חָפֵץ בָּם וַיָּבֹאוּ אֵלָיו | 13 Azután fölment a hegyre. Magához hívta, akiket ő akart, és azok odamentek hozzá. |
14 וַיָּשֶׂם שְׁנֵים עָשָׂר אִישׁ לְמַעַן יִהְיוּ אִתּוֹ וּלְמַעַן יְשַׁלְּחֵם לִקְרֹא הַבְּשׂוֹרָה | 14 Létrehozta a Tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy elküldje őket igét hirdetni. |
15 וְהָיָה לָהֶם הַשָּׁלְטָן לִרְפֹּא אֶת־הַתַּחֲלֻאִים וּלְגָרֵשׁ אֶת־הַשֵּׁדִים | 15 Hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék az ördögöket. |
16 וַיַּפְקֵד אֶת־שְׁנֵים הֶעָשָׂר וַיְכַנֶּה אֶת־שִׁמְעוֹן בְּשֵׁם פֶּטְרוֹס | 16 Ezt a tizenkettőt választotta ki: Simont, akinek a Péter nevet adta; |
17 וְאֶת־יַעֲקֹב בֶּן־זַבְדַּי וְאֵת יוֹחָנָן אֲחִי יַעֲקֹב וַיְכַנֶּה אֹתָם בְּשֵׁם בְּנֵי־רְגוֹשׁ הוּא בְּנֵי־רָעַם | 17 ezenkívül Jakabot, Zebedeus fiát, és Jánost, Jakab testvérét, akiket Boanérgesznek, azaz mennydörgés fiainak nevezett el; |
18 וְאֵת אַנְדְּרַי וְאֵת פִילִפּוֹס וְאֵת בַּר־תַּלְמַי וְאֵת מַתַּי וְאֶת־תּוֹמָא וְאֶת־יַעֲקֹב בֶּן־חַלְפַי וְאֶת־תַּדַּי וְאֵת שִׁמְעוֹן הַקַּנָּי | 18 és Andrást; Fülöpöt, Bertalant, Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a kánaáni Simont, |
19 וְאֶת־יְהוּדָה אִישׁ קְרִיּוֹת אֲשֶׁר גַּם־מְסָרוֹ | 19 és az iskarióti Júdást, aki elárulta őt. |
20 וַיָּבֹאוּ הַבָּיְתָה וַיָּשָׁב הֲמוֹן הָעָם לְהִתְאַסֵּף עַד כִּי־לֹא יָכְלוּ אַף לֶאֱכָל־לָחֶם | 20 Amint hazaértek, ismét olyan nagy tömeg gyűlt össze, hogy még kenyeret sem ehettek. |
21 וַיִּשְׁמְעוּ קְרוֹבָיו וַיֵּצְאוּ לְהַחֲזִיק בּוֹ כִּי אָמְרוּ יָצָא מִדַּעְתּוֹ | 21 Mikor hozzátartozói ezt meghallották, elmentek, hogy erővel hazavigyék őt, mert azt mondták: »Megháborodott.« |
22 וְהַסּוֹפְרִים אֲשֶׁר יָרְדוּ מִירוּשָׁלַיִם אָמְרוּ כִּי בַעַל־זְבוּב נִכְנַס בּוֹ וְעַל־יְדֵי שַׂר־הַשֵּׁדִים הוּא מְגָרֵשׁ אֶת־הַשֵּׁדִים | 22 Az írástudók, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt mondták, hogy Belzebub szállta meg, és az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket. |
23 וַיִּקְרָא אוֹתָם אֵלָיו וַיְדַבֵּר לָהֶם בִּמְשָׁלִים לֵאמֹר אֵיךְ יוּכַל הַשָּׂטָן לְגָרֵשׁ הַשָּׂטָן | 23 Ekkor összehívta őket, és példabeszédekben ezt mondta nekik: »Hogyan űzheti ki a sátán a sátánt? |
24 וְאִם־נֶחְלְקָה מַמְלָכָה עַל־עַצְמָהּ לֹא־תוּכַל לַעֲמֹד הַמַּמְלָכָה הַהִיא | 24 Ha valamely ország meghasonlik önmagával, az az ország nem állhat fenn. |
25 וּבַיִת אִם־נֶחֱלַק עַל־עַצְמוֹ לֹא־יוּכַל לַעֲמֹד הַבַּיִת הַהוּא | 25 És ha egy ház meghasonlik önmagával, az a ház nem állhat fenn. |
26 וְאִם־הַשָּׂטָן יִתְקוֹמֵם אֶל־עַצְמוֹ וְנֶחֱלַק לֹא־יוּכַל לַעֲמֹד כִּי־בָא קִצּוֹ | 26 Ha a sátán önmaga ellen támad és meghasonlott, nem maradhat fenn, hanem vége van. |
27 אֵין אִישׁ אֲשֶׁר יָכֹל לָבוֹא לְבֵית הַגִּבּוֹר וְלִגְזֹל אֶת־כֵּלָיו אִם־לֹא יֶאֱסֹר בָּרִאשׁוֹנָה אֶת־הַגִּבּוֹר וְאַחַר יִשְׁסֶה אֶת־בֵּיתוֹ | 27 Senki nem mehet be az erősnek a házába és nem ragadhatja el a holmiját, ha előbb meg nem kötözi az erőst, csak akkor tudja kirabolni a házát. |
28 אָמֵן אֹמֵר אֲנִי לָכֶם כִּי כָל־הַחֲטָאִים יִסָּלְחוּ לִבְנֵי אָדָם וְכָל־הַגִּדּוּפִים אֲשֶׁר יְגַדֵּפוּ | 28 Bizony, mondom nektek, hogy minden vétket és káromlást, amellyel káromkodnak, megbocsátanak az emberek fiainak; |
29 אַךְ הַמְגַדֵּף אֶת־רוּחַ הַקֹּדֶשׁ אֵין־לוֹ סְלִיחָה לְעוֹלָם כִּי־יֶאְשָׁם בַּעֲוֺנוֹ לָנֶצַח | 29 de aki a Szentlélek ellen káromkodik, az nem nyer bocsánatot soha, hanem örök vétek fogja terhelni.« |
30 כִּי־הֵמָּה אָמְרוּ רוּחַ טֻמְאָה בּוֹ | 30 Mert azt mondták: »Tisztátalan lélek van benne.« |
31 וַיָּבֹאוּ אִמּוֹ וְאֶחָיו וַיַּעַמְדוּ מִחוּץ לַבָּיִת וַיִּשְׁלְחוּ אֵלָיו לִקְרֹא לוֹ | 31 Ekkor az anyja és a testvérei odajöttek, és kint megállva üzentek neki, és hívták őt. |
32 וַהֲמוֹן הָעָם יָשְׁבוּ סְבִיבָיו וַיֹּאמְרוּ אֵלָיו הִנֵּה אִמְּךָ וְאַחֶיךָ בַּחוּץ מְבַקְשִׁים אוֹתָךְ | 32 A körülötte ülő tömegből szóltak is neki: »Íme, anyád és testvéreid keresnek téged odakinn!« |
33 וַיַּעַן וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם מִי הֵם אִמִּי וְאֶחָי | 33 Ő így felelt nekik: »Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?« |
34 וַיַּבֵּט סָבִיב אֶל־הַיּשְׁבִים סְבִיבָיו וַיֹּאמַר הִנֵּה אִמִּי וְאֶחָי | 34 Aztán végighordozva tekintetét a körülötte ülőkön, így szólt: »Íme, az én anyám és testvéreim. |
35 כִּי כָּל־אֲשֶׁר יַעֲשֶׂה רְצוֹן הָאֱלֹהִים הוּא אָחִי וַאֲחוֹתִי וְאִמִּי | 35 Mert aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem, nővérem és anyám.« |