1 וַיַּעַן אִיֹּוב וַיֹּאמַר | 1 És felelt Jób, és ezt mondta: |
2 שִׁמְעוּ מֹועַ מִלָּתִי וּתְהִי־זֹאת תַּנְחוּמֹתֵיכֶם | 2 »Hallgassátok meg, kérlek, szavamat, és szálljatok magatokba! |
3 אוּנִי וְאָנֹכִי אֲדַבֵּר וְאַחַר דַּבְּרִי תַלְעִיג | 3 Tűrjetek engem, amíg szólok, és szavaim után, ha úgy tetszik, gúnyolódjatok! |
4 הֶאָנֹכִי לְאָדָם שִׂיחִי וְאִם־מַדּוּעַ לֹא־תִקְצַר רוּחִי | 4 Vajon ember ellen megy-e a perem? És miért ne kelljen méltán szomorkodnom? |
5 פְּנוּ־אֵלַי וְהָשַׁמּוּ וְשִׂימוּ יָד עַל־פֶּה | 5 Rám figyeljetek és álmélkodjatok, tegyétek ujjatokat szátokra! |
6 וְאִם־זָכַרְתִּי וְנִבְהָלְתִּי וְאָחַז בְּשָׂרִי פַּלָּצוּת | 6 Magam is megrémülök, ha rágondolok, és remegés fogja el testemet! |
7 מַדּוּעַ רְשָׁעִים יִחְיוּ עָתְקוּ גַּם־גָּבְרוּ חָיִל | 7 Miért maradnak a gonoszok életben? Miért emelkednek fel és gyarapodnak vagyonban? |
8 זַרְעָם נָכֹון לִפְנֵיהֶם עִמָּם וְצֶאֱצָאֵיהֶם לְעֵינֵיהֶם | 8 Ivadékuk megmarad előttük, rokonok és unokák serege van szemük előtt, |
9 בָּתֵּיהֶם שָׁלֹום מִפָּחַד וְלֹא שֵׁבֶט אֱלֹוהַּ עֲלֵיהֶם | 9 házuk bizton van és békében, és nincs az Isten vesszeje rajtuk, |
10 שֹׁורֹו עִבַּר וְלֹא יַגְעִל תְּפַלֵּט פָּרָתֹו וְלֹא תְשַׁכֵּל | 10 marhájuk fogan, borját el nem veszti, tehenük megellik és el nem vetél, |
11 יְשַׁלְּחוּ כַצֹּאן עֲוִילֵיהֶם וְיַלְדֵיהֶם יְרַקֵּדוּן | 11 kieresztik kicsinyeiket, mint a nyájat, és vígan ugrándoznak gyermekeik, |
12 יִשְׂאוּ כְּתֹף וְכִנֹּור וְיִשְׂמְחוּ לְקֹול עוּגָב | 12 kezükben dob és citera, sípszó mellett vigadoznak; |
13 [יְבַלּוּ כ] (יְכַלּוּ ק) בַטֹּוב יְמֵיהֶם וּבְרֶגַע שְׁאֹול יֵחָתּוּ | 13 jólétben töltik napjaikat s egy pillanat alatt szállnak az alvilágba. |
14 וַיֹּאמְרוּ לָאֵל סוּר מִמֶּנּוּ וְדַעַת דְּרָכֶיךָ לֹא חָפָצְנוּ | 14 Pedig azt mondták Istennek: ‘Hagyj minket békében, nem vagyunk kíváncsiak útjaidra! |
15 מַה־שַׁדַּי כִּי־נַעַבְדֶנּוּ וּמַה־נֹּועִיל כִּי נִפְגַּע־בֹּו | 15 Ki az a Mindenható, hogy szolgáljunk neki, és mi hasznunk, ha hozzá imádkozunk?’ |
16 הֵן לֹא בְיָדָם טוּבָם עֲצַת רְשָׁעִים רָחֲקָה מֶנִּי | 16 Nemde szerencséjüket kezükben tartják, s ő nem törődik a gonoszok tervével! |
17 כַּמָּה ׀ נֵר־רְשָׁעִים יִדְעָךְ וְיָבֹא עָלֵימֹו אֵידָם חֲבָלִים יְחַלֵּק בְּאַפֹּו | 17 Ugyan hányszor alszik el a gonoszok mécsese, s éri el őket romlásuk, és ontja ki rájuk haragja fájdalmait? |
18 יִהְיוּ כְּתֶבֶן לִפְנֵי־רוּחַ וּכְמֹץ גְּנָבַתּוּ סוּפָה | 18 Hányszor járnak úgy, mint a szalmaszál a szél előtt, mint a pernye, amelyet elkap a szélvész? |
19 אֱלֹוהַּ יִצְפֹּן־לְבָנָיו אֹונֹו יְשַׁלֵּם אֵלָיו וְיֵדָע | 19 ‘Isten az atya büntetését fiai számára tartja fenn?’ Fizessen csak neki! Hadd érezze! |
20 יִרְאוּ [עֵינֹו כ] (עֵינָיו ק) כִּידֹו וּמֵחֲמַת שַׁדַּי יִשְׁתֶּה | 20 Saját szemével lássa romlását, maga igyék a Mindenható haragjából! |
21 כִּי מַה־חֶפְצֹו בְּבֵיתֹו אַחֲרָיו וּמִסְפַּר חֳדָשָׁיו חֻצָּצוּ | 21 Mert mi gondja van arra, hogy mi lesz utána házával, mikor hónapjai számát már elvágták! |
22 הַלְאֵל יְלַמֶּד־דָּעַת וְהוּא רָמִים יִשְׁפֹּוט | 22 Lehet-e bölcsességre kioktatni Istent, aki a magasságbelieket ítéli? |
23 זֶה יָמוּת בְּעֶצֶם תֻּמֹּו כֻּלֹּו שַׁלְאֲנַן וְשָׁלֵיו | 23 Az egyik meghal erőben, egészségben, gazdagon és boldogan; |
24 עֲטִינָיו מָלְאוּ חָלָב וּמֹחַ עַצְמֹותָיו יְשֻׁקֶּה | 24 beleit háj borítja, és csontjait velő itatja, |
25 וְזֶה יָמוּת בְּנֶפֶשׁ מָרָה וְלֹא־אָכַל בַּטֹּובָה | 25 a másik pedig meghal lelke keserűségében, minden vagyon nélkül; |
26 יַחַד עַל־עָפָר יִשְׁכָּבוּ וְרִמָּה תְּכַסֶּה עֲלֵיהֶם | 26 mégis együtt pihennek a porban, és féreg lepi el mindkettejüket. |
27 הֵן יָדַעְתִּי מַחְשְׁבֹותֵיכֶם וּמְזִמֹּות עָלַי תַּחְמֹסוּ | 27 Jól ismerem eszetek járását, ellenem irányuló igaztalan véleményeteket! |
28 כִּי תֹאמְרוּ אַיֵּה בֵית־נָדִיב וְאַיֵּה אֹהֶל ׀ מִשְׁכְּנֹות רְשָׁעִים | 28 Mert kérditek: ‘Hol van az előkelő háza? Hová lettek a gonoszok hajlékai?’ |
29 הֲלֹא אֶלְתֶּם עֹובְרֵי דָרֶךְ וְאֹתֹתָם לֹא תְנַכֵּרוּ | 29 Kérdezzetek akárkit az utasok közül és meglátjátok, ő is így tudja: |
30 כִּי לְיֹום אֵיד יֵחָשֶׂךְ רָע לְיֹום עֲבָרֹות יוּבָלוּ | 30 hogy a romlás napjáig a gonoszt megkímélik s a harag napjáig bizton vezetik. |
31 מִי־יַגִּיד עַל־פָּנָיו דַּרְכֹּו וְהוּא־עָשָׂה מִי יְשַׁלֶּם־לֹו | 31 Ki veti szemére útját? Ki fizet meg neki tetteiért? |
32 וְהוּא לִקְבָרֹות יוּבָל וְעַל־גָּדִישׁ יִשְׁקֹוד | 32 Kikísérik a temetőbe, s ott ő őrt áll sírhantja fölött. |
33 מָתְקוּ־לֹו רִגְבֵי נָחַל וְאַחֲרָיו כָּל־אָדָם יִמְשֹׁוךְ וּלְפָנָיו אֵין מִסְפָּר | 33 Édesek számára a sírgödör rögei; az egész népet vonultatja fel maga után, s előtte is számtalanok mennek! |
34 וְאֵיךְ תְּנַחֲמוּנִי הָבֶל וּתְשׁוּבֹתֵיכֶם נִשְׁאַר־מָעַל׃ ס | 34 Miért is akartok vigasztalni hiábavalóságokkal, holott a válaszotok az igazsággal nyilván ellenkezik?« |