Daniel 13

CATHOLIC PUBLIC DOMAIN	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 And there was a man living in Babylon, and his name was Joakim.	1 Lakott Babilonban egy férfi, akit Joakimnak hívtak.
2 And he received a wife named Susanna, the daughter of Hilkiah, who was very beautiful and God-fearing.	2 Helkijának Zsuzsanna nevű leányát vette feleségül, aki igen szép és istenfélő volt,
3 For her parents, because they were righteous, had educated their daughter according to the law of Moses.	3 mert szülei, akik igazak voltak, leányukat Mózes törvénye szerint nevelték.
4 But Joakim was very wealthy, and he had an orchard near his house, and the Jews flocked to him, because he was the most honorable of them all.	4 Joakim igen gazdag volt; a háza szomszédságában gyümölcsös kertje is volt, és nála jöttek össze a zsidók, mert mindnyájuknál tekintélyesebb volt.
5 And two elder judges had been appointed among the people that year, about whom the Lord has said, “Iniquity has come out of Babylon, from the elder judges, who seemed to govern the people.”	5 Abban az esztendőben két olyan vént tettek a népből bíróvá, akikre ráillett az Úr mondása: A vénektől indult ki a gonoszság Babilonból, a bíráktól, akik a népet kormányozni látszottak.
6 These frequented the house of Joakim, and all came to them, who had need of judgment.	6 Ezek Joakim házába mentek, és odajárultak mindazok, akiknek pörös ügyük volt.
7 But when the people departed at noontime, Susanna went in and walked around in her husband’s orchard.	7 Mikor aztán déltájban a nép hazatért, Zsuzsanna bement sétálni férjének gyümölcsöskertjébe.
8 And the elders saw her entering and walking around every day, and they were inflamed with desire towards her.	8 A vének naponként látták őt, amint bement és sétált, és kívánságra gerjedtek iránta;
9 And they perverted their reason and turned away their eyes, so that they would not look to heaven, nor call to mind just judgments.	9 értelmüket elfordították és szemüket lesütötték, hogy ne lássák az eget és meg ne emlékezzenek az igazságos ítéletekről.
10 And so they were both wounded by the love of her, yet they did not reveal their grief to one another.	10 Mindkettőjüket megsebezte az ő szerelme, de nem mondták el bajukat egymásnak,
11 For they were ashamed to reveal to each other their desire, wanting to lie with her.	11 mert szégyellték egymásnak elmondani vágyukat, hogy le akarnak feküdni vele.
12 And so they watched carefully every day to see her. And one said to the other,	12 Napról napra figyelmesebben leselkedtek, hogy lássák őt. Egyszer az egyikük azt mondta a másiknak:
13 “Let us go home, for it is lunch time.” And going out, they departed one from another.	13 »Menjünk haza, mert itt az ebéd ideje.« El is mentek és elváltak egymástól,
14 And returning again, they came to the same place, and, each asking the other the reason, they admitted their desire. And then they agreed to set a time when they would be able to find her alone.	14 de visszatértek és találkoztak. Mikor megkérdezték egymástól ennek az okát, beismerték a vágyukat. Ekkor közösen megegyeztek az időpontban, amikor egyedül tudják őt találni.
15 But it happened, while they watched for an opportune day, that she entered at a particular time, just as yesterday and the day before, with only two maids, and she wanted to wash in the orchard, because it was so hot.	15 Történt pedig egyszer, miközben ők az alkalmas napot várták, hogy ő megint lement, éppúgy, mint azelőtt, csupán két szolgálóleányával, és fürödni akart a gyümölcsös kertben, mert hőség volt.
16 And there was no one there, except the two elders in hiding, and they were studying her.	16 Nem volt ott senki sem, csak a két vén, akik elrejtőzve lesték őt.
17 And so she said to the maids, “Bring me oil and ointments, and shut the doors of the orchard, so that I may wash.”	17 Azt mondta tehát szolgálóinak: »Hozzatok nekem olajat és kenőcsöket, és zárjátok be a gyümölcsöskert ajtóit, hogy megfürödhessem.«
18 And they did as she ordered them. And they shut the doors of the orchard and left through a back door to fetch what she required, and they did not know that the elders were hiding within.	18 Azok úgy cselekedtek, ahogy parancsolta. Bezárták a gyümölcsöskert ajtóit, és kimentek a hátsó ajtón, hogy elhozzák, amit parancsolt. Nem tudták, hogy a vének bent rejtőzködnek.
19 But when the maids had departed, the two elders arose and hurried to her, and they said,	19 Amikor a szolgálók kimentek, a két vén felkelt, odafutott és így szólt:
20 “Behold, the doors of the orchard are closed, and no one can see us, and we are in desire for you. Because of these things, consent to us and lie with us.	20 »Íme, a gyümölcsöskert ajtajai be vannak zárva, senki sem lát minket, mi pedig kívánunk téged. Engedj tehát nekünk és feküdj le velünk.
21 But if you will not, we will bear witness against you that a young man was with you and, for this reason, you sent your maids away from you.”	21 Ha azonban nem akarod ezt, tanúskodni fogunk ellened, hogy egy ifjú volt veled, azért küldted el magadtól a szolgálókat.«
22 Susanna sighed and said, “I am closed in on every side. For if I do this thing, it is death to me; yet if I do not do it, I will not escape your hands.	22 Zsuzsanna ekkor felsóhajtott, és azt mondta: »Szorongatás vesz körül mindenfelől, mert ha ezt megteszem, a halálomat jelenti, ha pedig nem teszem meg, nem menekülök meg a kezetekből.
23 But it is better for me to fall unavoidably into your hands, than to sin in the sight of the Lord.”	23 De jobb nekem a ti kezetekbe esnem, anélkül, hogy valamit elkövetnék, mintsem vétkeznem az Úr színe előtt.«
24 And Susanna cried out with a loud voice, but the elders also cried out against her.	24 Erre Zsuzsanna hangosan kiáltozni kezdett, mire a vének is kiáltozni kezdtek ellene,
25 And one of them hurried to the door of the orchard and opened it.	25 sőt az egyik odafutott a gyümölcsöskert ajtajához és kinyitotta.
26 And so, when the servants of the house heard the outcry in the orchard, they rushed in by the back door to see what was happening.	26 Amikor a ház szolgái meghallották a kiáltozást a gyümölcsöskertben, berohantak a hátsó ajtón, hogy megnézzék, mi az?
27 But after the old men had spoken, the servants were greatly ashamed, for there had never been anything of this kind said about Susanna. And it happened on the next day,	27 Miután a vének elmondták, a szolgák igen elszégyellték magukat, mert sohasem mondott még valaki ilyesmit Zsuzsannáról. Mikor aztán másnap
28 when the people came to Joakim her husband, that the two appointed elders also came, full of wicked plans against Susanna, in order to put her to death.	28 a nép elment Joakimhoz, a férjéhez, odament a két vén is, telve gonosz szándékkal Zsuzsanna ellen, hogy kivégeztessék őt.
29 And they said before the people, “Send for Susanna, daughter of Hilkiah, the wife of Joakim.” And immediately they sent for her.	29 Azt mondták a nép előtt: »Küldjetek el Zsuzsannáért, Helkija leányáért, Joakim feleségéért.« Erre rögtön érte küldtek,
30 And she arrived with her parents, and sons, and all her relatives.	30 ő pedig eljött szüleivel, fiaival és egész rokonságával együtt.
31 Moreover, Susanna was exceedingly delicate and beautiful in appearance.	31 Zsuzsannának igen kedves és szép arca volt,
32 But those wicked ones commanded that her face should be uncovered, (for she was covered,) so that at least they might be satisfied with her beauty.	32 ezért azok a gonoszok meghagyták, vegyék le fátyolát – le volt ugyanis fátyolozva –, hogy legalább így jóllakhassanak szépségével.
33 Therefore, her own and all who knew her wept.	33 Sírtak tehát az övéi és mindnyájan, akik ismerték őt.
34 Yet the two appointed elders, rising up in the midst of the people, set their hands upon her head.	34 Aztán felkelt a két vén a nép között, és rátette kezét az asszony fejére.
35 And weeping, she gazed up to heaven, for her heart had faith in the Lord.	35 Erre az sírva az égre tekintett, mert szíve bizalommal volt az Úr iránt.
36 And the appointed elders said, “While we were talking a walk in the orchard alone, this one came in with two maids, and she shut the doors of the orchard, and she sent the maids away from her.	36 A vének ezt mondták: »Mialatt mi egyedül sétáltunk a gyümölcsöskertben, ő bejött két szolgálóleánnyal, bezárta a gyümölcsöskert ajtóit, és elküldte magától a szolgálókat.
37 And a young man came to her, who was in hiding, and he lay down with her.	37 Ekkor odament hozzá egy ifjú, aki el volt rejtőzve, és lefeküdt vele.
38 Furthermore, since we were in a corner of the orchard, seeing this wickedness, we ran up to them, and we saw them consorting together.	38 Erre mi, akik a gyümölcsöskert szegletében voltunk, látva a gonoszságot, odarohantunk hozzájuk, és láttuk, amint együtt feküdtek.
39 And, indeed, we were unable to catch him, because he was stronger than us, and opening the doors, he leaped out.	39 Azt ugyan nem tudtuk elfogni, mert erősebb volt mint mi, és kinyitotta az ajtót és elfutott;
40 But, since we had apprehended this one, we demanded to know who the young man was, but she was unwilling to tell us. On this matter, we are witnesses.”	40 de őt megfogtuk. Meg is kérdeztük, hogy ki volt az az ifjú, de nem akarta nekünk megmondani. Ennek a dolognak tanúi vagyunk.«
41 The multitude believed them, just as if they were elders and the judges of the people, and they condemned her to death.	41 Hitt nekik a sokaság, mint a nép véneinek és bíráinak, és halálra ítélték Zsuzsannát.
42 But Susanna cried out with a loud voice and said, “Eternal God, who knows what is hidden, who knows all things before they happen,	42 Ekkor Zsuzsanna hangosan felkiáltva így szólt: »Örök Isten, aki látod, ami titokban történik, és tudsz mindent, mielőtt megtörténne,
43 you know that they have borne false witness against me, and behold, I must die, though I have done none of these things, which these men have maliciously invented against me.”	43 te tudod, hogy hamis tanúságot tettek ellenem. Íme, meg kell halnom, noha semmit sem követtem el mindabból, amit ezek gonoszul rámfogtak.«
44 But the Lord heeded her voice.	44 Az Úr meghallgatta a szavát.
45 And when she was led away to death, the Lord raised up the holy spirit of a young boy, whose name was Daniel.	45 Amikor ugyanis kivégzésre vitték, az Úr fölkeltette egy fiatalember szent lelkét, akinek a neve Dániel volt.
46 And he cried out with a loud voice, “I am clean of the blood of this one.”	46 Ez hangosan így kiáltott: »Én mentes vagyok ennek a vérétől.«
47 And all the people, turning back towards him, said, “What is this word that you are saying?”	47 Feléje fordult erre az egész nép, és így szólt: »Mi az, amit mondasz?«
48 But he, while standing in the midst of them, said, “Are you so foolish, sons of Israel, that without judging and without knowing what the truth is, you have condemned a daughter of Israel?	48 Ekkor ő megállt közöttük és azt mondta: »Izrael fiai, ti ilyen oktalanul, anélkül, hogy vizsgálatot tartanátok és az igazságot megállapítanátok, elítélitek Izraelnek egyik leányát?
49 Return to judgment, because they have spoken false witness against her.”	49 Térjetek vissza az ítélet helyére, mert hamis tanúságot mondtak ellene!«
50 Therefore, the people returned with haste, and the old men said to him, “Come and sit down in our midst and show us, since God has given you the honor of old age.”	50 Erre a nép sietve visszatért, a vének pedig kérték: »Gyere, ülj közénk és oktass minket, mert Isten megadta neked az időskor dicsőségét.«
51 And Daniel said to them, “Separate these at a distance from one another, and I will judge between them.”	51 Dániel azonban azt mondta nekik: »Válasszátok el őket egymástól jó messzire, hadd ítéljek felettük.«
52 And so, when they were divided, one from the other, he called one of them, and he said to him, “You deep-rooted ancient evil, now your sins have come out, which you have committed before,	52 Mikor elválasztották őket egymástól, odahívta közülük az egyiket és azt mondta neki: »Te megátalkodott vén gonosztevő! Most jött el azoknak a bűneidnek a büntetése, amiket a múltban elkövettél,
53 judging unjust judgments, oppressing the innocent, and setting free the guilty, though the Lord declares, ‘The innocent and the just you must not put to death.’	53 amikor igazságtalan ítéleteket hoztál, elnyomtad az ártatlanokat és szabadon eresztetted a bűnösöket, noha az Úr azt mondta: ‘Az ártatlant és az igazat meg ne öld!’
54 Now then, if you saw her, declare under which tree you saw them conversing together.” He said, “Under an evergreen mastic tree.”	54 Nos tehát, ha láttad őt, mondd meg, milyen fa alatt láttad őket egymással beszélgetni?« Ő azt felelte: »Mézgafa alatt.«
55 But Daniel said, “Truly, you have lied against your own head. For behold, the angel of God, having received the sentence from him, will split you down the middle.	55 Dániel pedig azt mondta: »Lám, saját fejed ellen követted el a hazugságot, mert íme, Isten angyala az ő parancsára kettéhasít téged!«
56 And, having put him aside, he commanded the other to approach, and he said to him, “You offspring of Canaan, and not of Judah, beauty has deceived you, and desire has perverted your heart.	56 Aztán félreállította őt, és odahozatta a másikat és megkérdezte tőle: »Te Kánaánnak és nem Júdának ivadéka! A szépség elvette eszedet, és a vágy megrontotta szívedet.
57 Thus did you do to the daughters of Israel, and they, out of fear, consorted with you, but a daughter of Judah would not tolerate your iniquity.	57 Így cselekedtetek Izrael leányaival, azok pedig félve szóba álltak veletek. Júda leánya azonban nem engedett gonoszságtoknak.
58 Now then, declare to me, under which tree you caught them conversing together.” He said, “Under an evergreen oak tree.”	58 Nos tehát, mondd meg nekem, milyen fa alatt kaptad rajta őket, amikor egymással beszélgettek?« Az ezt válaszolta: »Tölgyfa alatt.«
59 And Daniel said to him, “Truly, you also have lied against your own head. For the angel of the Lord waits, holding a sword, to cut you down the middle and put you to death.”	59 Dániel erre azt mondta neki: »Valóban te is a saját fejedre hazudtál; itt van kardjával az Úr angyala, hogy kettévágjon téged és megöljön titeket!«
60 And then the entire assembly cried out in a loud voice, and they blessed God, who saves those who hope in him.	60 Ekkor az egész gyülekezet nagy hangon felkiáltott. Áldották Istent, aki megmenti a benne bízókat.
61 And they rose up against the two appointed elders, (for Daniel had convicted them, by their own mouth, of bearing false witness,) and they did to them just as they had wickedly done against their neighbor,	61 Aztán rárontottak a két vénre – mert Dániel a saját szájukból rájuk bizonyította, hogy hamis tanúságot mondtak –, és úgy cselekedtek velük, ahogy ők cselekedtek gonoszságukban felebarátjuk ellen,
62 so as to act according to the law of Moses. And they put them to death, and innocent blood was saved on that day.	62 Mózes törvénye szerint járva el: megölték őket, s az ártatlan vér megszabadult azon a napon.
63 But Hilkiah and his wife praised God for their daughter, Susanna, with Joakim, her husband, and all her relatives, because there had been found in her no disgrace.	63 Helkija pedig és felesége dicsőítették Istent leányukért, Zsuzsannáért Joakimmal, a férjével és az összes rokonával együtt, hogy nem találtak benne szégyenletes dolgot.
64 And so Daniel became great in the sight of the people from that day, and thereafter.	64 Dániel pedig ettől a naptól fogva és azóta naggyá lett a nép előtt.
65 And king Astyages was laid to rest with his fathers. And Cyrus the Persian received his kingdom.