Deuteronomy 2

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 "When we did turn and proceed into the desert on the Red Sea road, as the LORD had commanded me, we circled around the highlands of Seir for a long time.	1 Amikor aztán elindultunk onnét, elmentünk abba a pusztába, amely a Vörös-tenger felé visz, amint az Úr mondta nekem és hosszú ideig kerülgettük a Szeír hegyet.
2 Finally the LORD said to me,	2 Majd azt mondta az Úr nekem:
3 'You have wandered round these highlands long enough; turn and go north.	3 ‘Eleget kerülgettétek már ezt a hegyet, menjetek észak felé;
4 Give this order to the people: You are now about to pass through the territory of your kinsmen, the descendants of Esau, who live in Seir. Though they are afraid of you, be very careful	4 a népnek azonban parancsold meg: Át fogtok menni testvéreiteknek, Ézsau fiainak határán, akik Szeírben laknak, s ők félni fognak tőletek:
5 not to come in conflict with them, for I will not give you so much as a foot of their land, since I have already given Esau possession of the highlands of Seir.	5 ám nagyon vigyázzatok, hogy ellenük ne induljatok, mert egy talpalatnyit sem adok nektek földjükből, mivel Ézsaunak adtam Szeír hegyét birtokul.
6 You shall purchase from them with silver the food you eat and the well water you drink.	6 Pénzen vegyetek eleséget tőlük, s azt egyétek, megfizetett vizet merítsetek s igyatok.
7 The LORD, your God, has blessed you in all your undertakings; he has been concerned about your journey through this vast desert. It is now forty years that he has been with you, and you have never been in want.'	7 Az Úr, a te Istened megáldott téged kezed minden munkájában, figyelemmel kísérte utadat, mint jöttél át ezen a nagy pusztán: negyven esztendeje lakik veled az Úr, a te Istened, s nem volt hiányod semmiben sem.’
8 "Then we left behind us the Arabah route, Elath, Ezion-geber, and Seir, where our kinsmen, the descendants of Esau, live; and we went on toward the desert of Moab.	8 Amikor aztán átvonultunk testvéreink, Ézsau fiai között, akik Szeírben laktak, a Mezőség útján át, Eláton és Ecjon-Gáberen keresztül, eljutottunk arra az útra, amely Moáb pusztájába vezet.
9 And the LORD said to me, 'Do not show hostility to the Moabites or engage them in battle, for I will not give you possession of any of their land, since I have given Ar to the descendants of Lot as their own.	9 Ekkor azt mondta az Úr nekem: ‘Ne indíts hadat a moabiták ellen, s ne szállj harcba velük, mert semmit sem adok neked földjükből, mivel Lót fiainak adtam Árt birtokul.
10 (Formerly the Emim lived there, a people strong and numerous and tall like the Anakim;	10 Ennek az emiták voltak az első lakói, egy nagy, erős és olyan szálas nép, mint az enakiták nemzetsége;
11 like them they were considered Rephaim. It was the Moabites who called them Emim.	11 az Óriások közé számították őket, éppen úgy, mint az enakiták fiait, de a moabiták emitáknak nevezik őket. –
12 In Seir, however, the former inhabitants were the Horites; the descendants of Esau dispossessed them, clearing them out of the way and taking their place, just as the Israelites have done in the land of their heritage which the LORD has given them.)	12 Szeírben pedig azelőtt a horiták laktak, de Ézsau fiai kiűzték és eltörölték őket, s ők telepedtek oda, úgy, ahogy Izrael tett a maga birtokának földjén, amelyet az Úr őneki adott.’
13 Get ready, then, to cross the Wadi Zered.' So we crossed it.	13 Felkerekedtünk tehát, hogy átkeljünk a Szered patakján és át is keltünk rajta.
14 Thirty-eight years had elapsed between our departure from Kadesh-barnea and that crossing; in the meantime the whole generation of soldiers had perished from the camp, as the LORD had sworn they should.	14 Az idő pedig, amely alatt Kádes-Barneától a Szered patakján való átkelésig jártunk, harmincnyolc esztendő volt, s ezalatt a hadra való férfiak egész nemzedéke kiveszett a táborból, amint az Úr megesküdött:
15 For it was the LORD'S hand that was against them, till he wiped them out of the camp completely.	15 az ő keze volt ellenük, hogy kivesszenek a táborból.
16 "When at length death had put an end to all the soldiers among the people,	16 Amikor aztán mind elestek a hadra való férfiak,
17 the LORD said to me,	17 így szólt az Úr hozzám:
18 'You are now about to leave Ar and the territory of Moab behind.	18 ‘Te ma átmégy Moáb határán, az Ár nevű városon
19 As you come opposite the Ammonites, do not show hostility or come in conflict with them, for I will not give you possession of any land of the Ammonites, since I have given it to the descendants of Lot as their own.	19 és Ammon fiainak közelébe kerülsz; vigyázz, ne indíts hadat ellenük, s ne kezdj harcot velük, mert semmit sem adok neked Ammon fiainak földjéből, mivel Lót fiainak adtam azt birtokul.
20 (This also was considered a country of the Rephaim from its former inhabitants, whom the Ammonites called Zamzummim,	20 (Ezt az Óriások földjéhez számították, s rajta egykor az Óriások laktak, de ezeket az ammoniták szamszummitáknak nevezik;
21 a people strong and numerous and tall like the Anakim. But these, too, the LORD cleared out of the way for the Ammonites, who ousted them and took their place.	21 nagy, sok és szálas termetű nép volt, olyan, mint az enakiták. Az Úr eltörölte őket az ammoniták színe elől, s őket telepítette helyükre,
22 He had done the same for the descendants of Esau, who dwell in Seir, by clearing the Horites out of their way, so that the descendants of Esau have taken their place down to the present.	22 úgy, amint Ézsau fiaival cselekedett, akik Szeírben laknak, amikor eltörölte a horitákat, s Ézsau fiainak adta földjüket, amelyet bírnak is mind a mai napig.
23 So also the Caphtorim, migrating from Caphtor, cleared away the Avvim, who once dwelt in villages as far as Gaza, and took their place.)	23 A hivvitákat pedig, akik egészen Gázáig falvakban laktak, a kaftoriak űzték ki: ezek ugyanis kijöttek Kaftorból, eltörölték őket, s letelepedtek a helyükre.)
24 "'Advance now across the Wadi Arnon. I now deliver into your hands Sihon, the Amorite king of Heshbon, and his land. Begin the occupation; engage him in battle.	24 Kerekedjetek azonban fel és keljetek át az Arnon patakon. Íme, az amorita Szihont, Hesebon királyát a kezedbe adtam: láss hozzá, hogy elfoglald földjét, s indíts hadat ellene.
25 This day I will begin to put a fear and dread of you into every nation under the heavens, so that at the mention of your name they will quake and tremble before you.'	25 Ma kezdek el tőled való rettegést és félelmet bocsátani valamennyi népre, amely az ég alatt lakik, hogy neved hallatára rettegjenek és gyötrődjenek.’
26 "So I sent messengers from the desert of Kedemoth to Sihon, king of Heshbon, with this offer of peace:	26 Követeket küldtem tehát Kádemót pusztájából Szihonhoz, Hesebon királyához békességes szavakkal, ezt üzentem:
27 'Let me pass through your country by the highway; I will go along it without turning aside to the right or to the left.	27 Hadd menjünk át földeden; az országúton megyünk, nem térünk le sem jobbra, sem balra;
28 For the food I eat which you will supply, and for the water you give me to drink, you shall be paid in silver. Only let me march through,	28 eleséget, hogy ehessünk, pénzért adj nékünk, vizet pénzen adj, s úgy iszunk. Csak engedd meg nékünk az átvonulást –
29 as the descendants of Esau who dwell in Seir and the Moabites who dwell in Ar have done, until I cross the Jordan into the land which the LORD, our God, is about to give us.'	29 úgy, amint Ézsau fiai cselekedtek, akik Szeírben laknak, meg a moabiták, akik Árban laknak –, míg eljutunk a Jordánhoz, s átkelünk arra a földre, amelyet az Úr, a mi Istenünk nekünk ad.
30 But Sihon, king of Heshbon, refused to let us pass through his land, because the LORD, your God, made him stubborn in mind and obstinate in heart that he might deliver him up to you, as indeed he has now done.	30 De Szihon, Hesebon királya nem akarta megengedni nekünk az átvonulást, mert az Úr, a te Istened megkeményítette a lelkét és keménnyé tette a szívét, hogy kezedbe adhassa, mint ahogy most látod.
31 "Then the LORD said to me, 'Now that I have already begun to hand over to you Sihon and his land, begin the actual occupation.'	31 Erre azt mondta az Úr nekem: ‘Íme, elkezdem kezedbe adni Szihont és földjét: láss hozzá elfoglalásához.’
32 So Sihon and all his people advanced against us to join battle at Jahaz;	32 Amikor aztán kijött elénk Szihon, egész népével együtt, hogy megütközzék velünk Jászában,
33 but since the LORD, our God, had delivered him to us, we defeated him and his sons and all his people.	33 kezünkbe is adta az Úr, a mi Istenünk, s megvertük fiaival s egész népével együtt.
34 At that time we seized all his cities and doomed them all, with their men, women and children; we left no survivor.	34 Ugyanabban az időben elfoglaltuk valamennyi városát, megöltük azok lakóit, a férfiakat, az asszonyokat s a gyermekeket: nem hagytunk meg bennük semmit,
35 Our only booty was the livestock and the loot of the captured cities.	35 csak az állatokat meg az elfoglalt városokból való zsákmányt: ezek a zsákmányszerzők osztályrészévé lettek.
36 From Aroer on the edge of the Wadi Arnon and from the city in the wadi itself, as far as Gilead, no city was too well fortified for us to whom the LORD had delivered them up.	36 Ároertől, amely az Arnon patak partján van, attól a várostól, amely a völgyben fekszik, egészen Gileádig nem volt sem falu, sem város, amely megmenekült volna kezünktől: valamennyit átadta nekünk az Úr, a mi Istenünk,
37 However, in obedience to the command of the LORD, our God, you did not encroach upon any of the Ammonite land, neither the region bordering on the Wadi Jabbok, nor the cities of the highlands.	37 kivéve Ammon fiainak földjét, amelyhez nem közelítettünk, vagyis mindazt, ami a Jabbok pataknál fekszik, meg a hegyi városokat és mindazokat a helyeket, amelyektől eltiltott minket az Úr, a mi Istenünk.