2 Samuel 9

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 David asked, "Is there any survivor of Saul's house to whom I may show kindness for the sake of Jonathan?"	1 Majd azt mondta Dávid: »Van-e még valaki életben Saul házából, hogy irgalmasságot cselekedhetnék vele Jonatánért?«
2 Now there was a servant of the family of Saul named Ziba. He was summoned to David, and the king asked him, "Are you Ziba?" He replied, "Your servant."	2 Volt pedig Saul házában egy rabszolga, akit Szíbának hívtak. Ezt magához hívatta a király, és megkérdezte tőle: »Te vagy-e az a Szíba?« Ő azt felelte: »Én vagyok az, a te szolgád.«
3 Then the king inquired, "Is there any survivor of Saul's house to whom I may show God's kindness?" Ziba answered the king, "There is still Jonathan's son, whose feet are crippled."	3 Azt mondta erre a király: »Van-e még valaki életben Saul házából, hogy Isten irgalmát cselekedhetném vele?« Szíba azt felelte a királynak: »Jonatán béna lábú fia még életben van.«
4 The king said to him, "Where is he?" and Ziba answered, "He is in the house of Machir, son of Ammiel, in Lodebar."	4 A király megkérdezte: »Hol van?« Szíba azt felelte a királynak: »Íme, Mákirnak, Ammiel fiának a házában, Lodabárban van.«
5 So King David sent for him and had him brought from the house of Machir, son of Ammiel, in Lodebar.	5 Elküldött tehát Dávid király, s elhozatta Mákirnak, Ammiel fiának házából, Lodabárból.
6 When Meribbaal, son of Jonathan, son of Saul, came to David, he fell prostrate in homage. David said, "Meribbaal," and he answered, "Your servant."	6 Amikor aztán Meribbaál, Jonatánnak, Saul fiának a fia Dávidhoz érkezett, arcra vetette és meghajtotta magát. Dávid megszólította: »Meribbaál!« Ő azt felelte: »Itt vagyok, én, a te szolgád.«
7 "Fear not," David said to him, "I will surely be kind to you for the sake of your father Jonathan. I will restore to you all the lands of your grandfather Saul, and you shall always eat at my table."	7 Azt mondta ekkor neki Dávid: »Ne félj, mert irgalmasságot cselekszem veled Jonatánért, az apádért. Visszaadom neked atyádnak, Saulnak minden földjét, és asztalomnál fogsz étkezni mindenkor.«
8 Bowing low, he answered, "What is your servant that you should pay attention to a dead dog like me?"	8 Erre ő meghajtotta magát előtte és azt mondta: »Ki vagyok én, szolgád, hogy a magamfajta holt ebre tekintettél?«
9 The king then called Ziba, Saul's attendant, and said to him: "I am giving your lord's son all that belonged to Saul and to all his family.	9 Odaszólította erre a király Szíbát, Saul legényét, és azt mondta neki: »Mindazt, ami Saulé volt, egész házát, urad fiának adtam.
10 You and your sons and servants must till the land for him. You shall bring in the produce, which shall be food for your lord's family to eat. But Meribbaal, your lord's son, shall always eat at my table." Ziba, who had fifteen sons and twenty servants,	10 Műveld meg tehát neki fiaiddal és szolgáiddal a földet, s takarítsd be urad fiának az eleséget, hogy ellátása legyen, maga Meribbaál, urad fia azonban mindenkor asztalomnál étkezzen!« – Tizenöt fia és húsz szolgája volt Szíbának. –
11 said to the king, "Your servant shall do just as my lord the king has commanded him." And so Meribbaal ate at David's table like one of the king's sons.	11 Azt mondta erre Szíba a királynak: »Úgy fog cselekedni szolgád, uram király, ahogy szolgádnak megparancsoltad!« Meribbaál tehát az asztalánál evett, mint a király fiainak egyike.
12 Meribbaal had a young son whose name was Mica; and all the tenants of Ziba's family worked for Meribbaal.	12 Meribbaálnak volt egy kisfia, akit Míkának hívtak, ettől kezdve Szíba házának egész közössége Meribbaálnak szolgált.
13 But Meribbaal lived in Jerusalem, because he always ate at the king's table. He was lame in both feet.	13 Meribbaál Jeruzsálemben lakott, mert állandóan a király asztalánál étkezett. Mindkét lábára sánta volt.