2 Samuel 18

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 After mustering the troops he had with him, David placed officers in command of groups of a thousand and groups of a hundred.	1 Ekkor Dávid szemlét tartott népén, s ezredeseket és századosokat rendelt föléjük,
2 David then put a third part of the soldiers under Joab's command, a third under command of Abishai, son of Zeruiah and brother of Joab, and a third under command of Ittai the Gittite. The king then said to the soldiers, "I intend to go out with you myself."	2 s a nép egyharmadát Joáb keze alá, egyharmadát Abizájnak, Száruja fiának, Joáb fivérének keze alá, egyharmadát a Gátból való Ittaj keze alá vetette. Majd azt mondta a király a népnek: »Én is kivonulok veletek.«
3 But they replied: "You must not come out with us. For if we should flee, we shall not count; even if half of us should die, we shall not count. You are equal to ten thousand of us. Therefore it is better that we have you to help us from the city."	3 A nép azonban ezt felelte: »Ne jöjj ki, mert ha mi megfutamodunk is, velünk nem nagyon törődnek, s ha a fele közülünk elesik is, nem sokat gondolnak vele, te magad azonban tízezernek számítasz, jobb tehát, ha a városból oltalmunkra leszel.«
4 So the king said to them, "I will do what you think best"; and he stood by the gate as all the soldiers marched out in units of a hundred and of a thousand.	4 Azt mondta erre a király nekik: »Amit ti jónak láttok, azt teszem.« Megállt tehát a király a kapunál, a nép pedig kivonult százas és ezres csapatokban.
5 But the king gave this command to Joab, Abishai and Ittai: "Be gentle with young Absalom for my sake." All the soldiers heard the king instruct the various leaders with regard to Absalom.	5 A király ekkor megparancsolta Joábnak, Abizájnak és Ittajnak: »Életben hagyjátok ám nekem azt a gyermeket, Absalomot!« Hallotta az egész nép is, amikor a király minden vezérnek parancsot adott Absalom felől.
6 David's army then took the field against Israel, and a battle was fought in the forest near Mahanaim.	6 Kivonult tehát a nép a mezőre Izrael ellen, s Efraim erdejében megtörtént az ütközet.
7 The forces of Israel were defeated by David's servants, and the casualties there that day were heavy--twenty thousand men.	7 Ott Dávid serege megverte Izrael népét, s annak nagy lett a vesztesége azon a napon: húszezer ember.
8 The battle spread out over that entire region, and the thickets consumed more combatants that day than did the sword.	8 Majd kiterjedt a harc annak az egész földnek a színére és sokkal többen voltak azok, akiket az erdő emésztett meg a népből, mint azok, akiket a kard emésztett meg azon a napon.
9 Absalom unexpectedly came up against David's servants. He was mounted on a mule, and, as the mule passed under the branches of a large terebinth, his hair caught fast in the tree. He hung between heaven and earth while the mule he had been riding ran off.	9 Történetesen Absalom is Dávid szolgái elé került. Öszvéren nyargalt ugyanis, s amikor az öszvér egy sűrű és nagy cserfa alá jutott, Absalom fennakadt fejénél fogva a cserfán, s amíg ő függött ég és föld között, az öszvér, amelyen ült, továbbhaladt.
10 Someone saw this and reported to Joab that he had seen Absalom hanging from a terebinth.	10 Meglátta mármost ezt valaki és jelentette Joábnak: »Láttam Absalomot, amint egy cserfán függött.«
11 Joab said to his informant: "If you saw him, why did you not strike him to the ground on the spot? Then it would have been my duty to give you fifty pieces of silver and a belt."	11 Azt mondta erre Joáb annak az embernek, aki a hírt hozta neki: »Ha láttad, miért nem szegezted a földhöz, s én tíz sékel ezüstöt meg egy övet adtam volna neked.«
12 But the man replied to Joab: "Even if I already held a thousand pieces of silver in my two hands, I would not harm the king's son, for the king charged you and Abishai and Ittai in our hearing to protect the youth Absalom for his sake.	12 Azt mondta az Joábnak: »Ha ezer sékel ezüstöt mérnél is kezembe, akkor sem nyújtanám ki kezemet a király fiára, mert fülünk hallatára parancsolta a király neked, Abizájnak és Ittajnak: ‘Vigyázzatok ám nekem a gyermekre, Absalomra!’
13 Had I been disloyal and killed him, the whole matter would have come to the attention of the king, and you would stand aloof."	13 De meg ha vakmerően kockáztattam volna is életemet, a dolog semmiképpen sem maradhatott volna titokban a király előtt, s vajon akkor te mellettem állnál-e vele szemben?«
14 Joab replied, "I will not waste time with you in this way." And taking three pikes in hand, he thrust for the heart of Absalom, still hanging from the tree alive.	14 Azt mondta erre Joáb: »Nem teszek úgy, ahogy te akarod, hanem megtámadom előtted.« Kezébe vett tehát három dárdát, és beledöfte Absalom szívébe. Mivel még vonaglott a cserfán függve,
15 Next, ten of Joab's young armor-bearers closed in on Absalom, and killed him with further blows.	15 odafutott Joáb tíz fegyverhordozó legénye, leütötték és megölték.
16 Joab then sounded the horn, and the soldiers turned back from the pursuit of the Israelites, because Joab called on them to halt.	16 Ekkor Joáb megfúvatta a harsonát, s visszatartotta a népet, hogy ne üldözze a menekülő Izraelt, mert kímélni akarta a sokaságot.
17 Absalom was taken up and cast into a deep pit in the forest, and a very large mound of stones was erected over him. And all the Israelites fled to their own tents.	17 Absalomot aztán levették, s az erdőben egy nagy gödörbe vetették, s igen nagy rakás követ hordtak föléje, egész Izrael pedig sátraiba menekült.
18 During his lifetime Absalom had taken a pillar and erected it for himself in the King's Valley, for he said, "I have no son to perpetuate my name." The pillar which he named for himself is called Yadabshalom to the present day.	18 Absalom, amikor még élt, emlékoszlopot állíttatott magának, amely a Király-völgyben van; azt mondta ugyanis: »Fiam nincs, ez legyen tehát nevem emléke.« Éppen azért az emlékoszlopot a maga nevéről nevezte el: »Absalom kezének« hívják azt mind a mai napig.
19 Then Ahimaaz, son of Zadok, said, "Let me run to take the good news to the king that the LORD has set him free from the grasp of his enemies."	19 Ahimaász, Szádok fia ekkor azt mondta: »Elfutok, s hírül viszem a királynak, hogy az Úr kiszabadította ellenségei kezéből.«
20 But Joab said to him: "You are not the man to bring the news today. On some other day you may take the good news, but today you would not be bringing good news, for in fact the king's son is dead."	20 Joáb azonban azt mondta neki: »Te ma ne légy hírmondó, hanem máskor vidd a hírt. Nem akarom, hogy ma te vidd a hírt, mivelhogy meghalt a király fia.«
21 Then Joab said to a Cushite, "Go, tell the king what you have seen." The Cushite bowed to Joab and sped away.	21 Majd azt mondta Joáb Kúsinak: »Eredj, s jelentsd a királynak, amit láttál!« Kúsi meghajtotta magát Joáb előtt és elfutott.
22 But Ahimaaz, son of Zadok, said to Joab again, "Come what may, permit me also to run after the Cushite." Joab replied: "Why do you want to run, my son? You will receive no reward."	22 Erre Ahimaász, Szádok fia ismét szólt Joábnak: »Mit árt, ha én is elfutok Kúsi után?« Azt mondta erre neki Joáb: »Miért futnál, fiam? Nem leszel jó hír vivője!«
23 But he insisted, "Come what may, I want to run." Joab said to him, "Very well." Ahimaaz sped off by way of the Jordan plain and outran the Cushite.	23 Ám az ezt felelte: »Hátha mégis elfutok?« Erre ő azt mondta: »Fuss hát!« Elfutott tehát Ahimaász, a rövidebb úton, s megelőzte Kúsit.
24 Now David was sitting between the two gates, and a lookout mounted to the roof of the gate above the city wall, where he looked about and saw a man running all alone.	24 Dávid éppen a két kapu között üldögélt. Ekkor az őr, aki a kapu tetején, a kőfalon volt, felemelte szemét, s látta, hogy egy magányos ember fut feléje.
25 The lookout shouted to inform the king, who said, "If he is alone, he has good news to report." As he kept coming nearer,	25 Lekiáltott tehát és jelentette a királynak. Azt mondta erre a király: »Ha egyedül van, jó hír van szájában.« Mialatt pedig az igyekezett és mind közelebb jutott,
26 the lookout spied another runner. From his place atop the gate he cried out, "There is another man running by himself." And the king responded, "He, too, is bringing good news."	26 látta az őr, hogy másik ember is fut feléje. Lekiáltott tehát a tetőről, s azt mondta: »Feltűnt egy másik ember is, az is egyedül fut.« Azt mondta erre a király: »Az is jó hírt hoz.«
27 Then the lookout said, "I notice that the first one runs like Ahimaaz, son of Zadok." The king replied, "He is a good man; he comes with good news."	27 Majd azt mondta az őr: »Úgy látom, az elsőnek a futása olyan, mint Ahimaásznak, Szádok fiának a futása.« Azt mondta erre a király: »Jó ember az, s jó hírrel jön.«
28 Then Ahimaaz called out and greeted the king. With face to the ground he paid homage to the king and said, "Blessed be the LORD your God, who has delivered up the men who rebelled against my lord the king."	28 Kiáltott ekkor Ahimaász és azt mondta a királynak: »Üdvözlégy, király!« Majd arccal a földre borult a király előtt és azt mondta: »Áldott legyen az Úr, a te Istened, aki kiszolgáltatta azokat az embereket, akik felemelték kezüket az én uram, a király ellen!«
29 But the king asked, "Is the youth Absalom safe?" And Ahimaaz replied, "I saw a great disturbance when the king's servant Joab sent your servant on, but I do not know what it was."	29 Azt mondta ekkor a király: »Békén van-e a gyermek, Absalom?« Azt mondta erre Ahimaász: »Nagy csődületet láttam, amikor Joáb, a szolgád elküldött engem, a szolgádat, ó király, de egyebet nem tudok.«
30 The king said, "Step aside and remain in attendance here." So he stepped aside and remained there.	30 Azt mondta neki a király: »Fordulj meg, s állj ide.« Amikor erre az megfordult és félreállt,
31 When the Cushite came in, he said, "Let my lord the king receive the good news that this day the LORD has taken your part, freeing you from the grasp of all who rebelled against you."	31 megjelent Kúsi is, s amikor megérkezett, azt mondta: »Jó hírt hozok, uram király, mert az Úr kiszabadított ma téged mindazoknak a kezéből, akik felkeltek ellened.«
32 But the king asked the Cushite, "Is young Absalom safe?" The Cushite replied, "May the enemies of my lord the king and all who rebel against you with evil intent be as that young man!"	32 Azt mondta erre a király Kúsinak: »Békén van-e a gyermek, Absalom?« Kúsi azt felelte: »Úgy járjanak, mint e gyermek, az én uramnak, a királynak ellenségei, s mindazok, akik vesztére törnek.«