1 ED Elihu proseguì a parlare, e disse: | 1 És újra megszólalt Eliú, és ezeket is mondta: |
2 Voi savi, udite i miei ragionamenti; E voi intendenti, porgetemi l’orecchio. | 2 »Halljátok, bölcsek, szavaimat, figyeljetek rám, ti okosak! |
3 Perciocchè l’orecchio esamina i ragionamenti, Come il palato assapora ciò che si deve mangiare. | 3 Mert a fül vizsgálja meg a szavakat, miként az íny ízleli meg az ételt. |
4 Proponiamoci la dirittura, Giudichiamo fra noi che cosa sia bene. | 4 Válasszuk magunknak azt, ami helyes, állapodjunk meg, vajon mi jobb? |
5 Conciossiachè Giobbe abbia detto: Io son giusto; Iddio mi ha tolta la mia ragione. | 5 Azt mondta ugyanis Jób: ‘Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazamat! |
6 Mentirei io intorno alla mia ragione? La saetta, con la quale son ferito, è dolorosissima, Senza che vi sia misfatto in me. | 6 Hamisság van megítélésemben; kegyetlen nyíl talált, holott bűnöm nincsen!’ |
7 Quale è l’uomo simile a Giobbe, Che beve lo scherno come acqua? | 7 Van-e férfi, Jóbhoz hasonló, aki issza a gúnyolódást, mint a vizet? |
8 E che cammina in compagnia con gli operatori d’iniquità, E va con gli uomini empi? | 8 Aki azokkal tart, akik gonoszt művelnek, és istentelen emberekkel jár-kel? |
9 Perciocchè egli ha detto: L’uomo non fa niun profitto Di rendersi grato a Dio | 9 Mert azt mondta: ‘Nem kedves az ember Isten előtt, még akkor sem, ha híven követi!’ |
10 Perciò, uomini di senno, ascoltatemi; Tolga Iddio che vi sia empietà in Dio, O perversità nell’Onnipotente. | 10 Azért hallgassatok rám ti, okos emberek! Távol legyen Istentől a gonoszság s a Mindenhatótól a jogfosztás! |
11 Perciocchè egli rende all’uomo secondo l’opera sua, E fa trovare a ciascuno secondo la sua via. | 11 Mert ő az embernek tettei szerint fizet, és mindenkinek útja szerint viszonoz; |
12 Sì veramente Iddio non opera empiamente, E l’Onnipotente non perverte la ragione. | 12 mert valóban, Isten nem kárhoztat ok nélkül, s a Mindenható nem ferdíti el az igazságot! |
13 Chi gli ha commesso il governo della terra? E chi gli ha imposta la cura del mondo tutto intiero? | 13 Kit rendelt mást a föld fölé, vagy kit tett a világ fölé, amelyet alkotott? |
14 Se egli ponesse mente all’uomo, Egli ritrarrebbe a sè il suo alito, ed il suo soffio; | 14 Ha arra irányozná szívét, vissza is vonhatná magához leheletét, lélegzetét, |
15 Ogni carne insieme trapasserebbe, E l’uomo ritornerebbe nella polvere | 15 akkor kimúlna minden élőlény egyaránt, s az ember visszatérne a porba. |
16 Se pur tu hai del senno, ascolta questo; Porgi l’orecchio alla voce de’ miei ragionamenti. | 16 Ha tehát okos vagy, halld meg, amit mondok, és figyelj beszédem szavára! |
17 Di vero, colui che odia la dirittura signoreggerebbe egli? E condannerai tu colui che è sommamente giusto? | 17 Tud-e kormányozni, aki gyűlöli az igazságot, és hogyan hibáztatod annyira őt, aki igazságos? |
18 Direbbesi egli ad un re: Scellerato? E a’ principi: Empio? | 18 Hisz ő még a királynak is azt mondja: ‘Te hitszegő!’ és a főembereknek: ‘Ti gonosztevők!’ |
19 Quanto meno a colui che non ha riguardo alla qualità de’ principi, Ed appo cui non è riconosciuto il possente, Per essere antiposto al povero, Perchè essi tutti sono opera delle sue mani? | 19 Nem tekinti ő a fejedelmek személyét. Nem ismeri a zsarnokot, amikor a szegénnyel vetekedik – mert mindannyian keze alkotásai. – |
20 Essi muoiono in un momento, E di mezza notte tutto un popolo è conquassato, e perisce; E il potente è tolto via senza opera di mani. | 20 Meghalnak az ilyenek hirtelen, az éj közepén; kimúlnak a gazdagok, elmennek, s ő eltávolítja az erőszakost kézmozdulat nélkül. |
21 Perciocchè gli occhi suoi son sopra le vie dell’uomo, Ed egli vede tutti i passi di esso. | 21 Mert az ő szeme az emberek útjain van, és látja minden lépésüket, |
22 Non vi è oscurità, nè ombra di morte alcuna, Ove si possan nascondere gli operatori d’iniquità. | 22 nincs sötétség, nincs halál-árnyék, hol a gonosztevők elrejtőzzenek, |
23 Perciocchè Iddio non ha più riguardo all’uomo, Quando esso è per venire in giudicio davanti a lui. | 23 mert nincs az ember kényére bízva, mikor menjen Isten elé ítéletre, |
24 Egli fiacca i possenti incomprensibilmente, E ne costituisce altri in luogo loro. | 24 összezúz ő sokakat szám nélkül, és másokat állít helyükre. |
25 Perciò, conoscendo egli le opere loro, Nel girar d’una notte son fiaccati, | 25 Mert ismeri tetteiket, elhozza azért rájuk az éjt és eltapossák őket. |
26 Egli li sbatte come empi, In luogo di molti spettatori; | 26 Megveri őket, mint gonosztevőket olyan helyen, ahol sokan látják, |
27 Perciocchè si son rivolti indietro da lui, E non hanno considerate tutte le sue vie; | 27 azért, mert készakarva eltávoztak tőle, és egyáltalán nem akarták megérteni útjait, |
28 Facendo pervenire infino a lui il grido del povero, E facendogli udire lo strido degli afflitti. | 28 mert eléje juttatták a nyomorgó kiáltását, és meghallja a szegények jajszavát. |
29 Se egli rimanda in pace, chi condannerà? E se nasconde la sua faccia, chi lo riguarderà? O sia una nazione intiera, o un uomo solo; | 29 Ha pedig ő nyugalmat ad, ki az, aki kárhoztassa, és ha elrejti arcát, ki az, aki szemlélhetné? Ha népek, sőt az összes ember fölött |
30 Acciocchè l’uomo profano non regni più E che il popolo non sia più tenuto ne’ lacci | 30 istentelen embert enged uralkodni, a nép bűnei miatt, |
31 Certo ei ti si conveniva indirizzarti a Dio, dicendo: Io ho portato la pena; io non peccherò più. | 31 akkor így szólok Istenhez: ‘Nem állok neked ellen! |
32 Se vi è alcuna cosa, oltre a ciò che io veggo, mostramelo; Se io ho operato perversamente, io non continuerò più. | 32 Ha hibáztam, akkor taníts engem, ha rosszul beszéltem, nem teszem többé!’ |
33 Vorresti tu, ch’egli ti facesse la retribuzione di ciò ch’è proceduto da te? Sei tu che rifiuti ed eleggi, non già io; Di’ pure ciò che tu sai. | 33 Vajon Isten tőled kérdezze-e, mert nem vagy megelégedve: ‘Mivelhogy tied a döntés, nem az enyém, mondd meg tehát, hogyan tudnád jobban!’ |
34 Gli uomini di senno diranno meco, E l’uomo savio mi acconsentirà, | 34 Az értelmes emberek megmondják majd nekem, s a bölcs férfiak, akik engem hallgatnak: |
35 Che Giobbe non parla con conoscimento, E che le sue parole non sono con intendimento. | 35 ‘Nem beszél Jób bölcsen, és szavai megfontolás nélkül valók!’ |
36 O padre mio, sia pur Giobbe provato infino all’ultimo, Per cagione delle sue repliche, simili a quelle degli uomini iniqui. | 36 Atyám! tedd próbára Jóbot mindvégig! Ne engedd ki kezedből a gonoszság emberét, |
37 Perciocchè altrimenti egli aggiungerà misfatto al suo peccato, Si batterà a palme fra noi, E moltiplicherà le parole sue contro a Dio | 37 mert vétkeit káromlással tetézi, gúnyosan tapsol közöttünk és ítéletre hívja ki Istent szavaival.« |