1 Certo l’argento ha la sua miniera, E l’oro un luogo dove è fuso. | 1 Van az ezüstnek lelőhelye, és helye az aranynak, ahol kimossák, |
2 Il ferro si trae dalla polvere, E la pietra liquefatta rende del rame. | 2 a vasat a földből hozzák elő, s a melegtől megolvadt kő érccé változik, |
3 L’uomo ha posto un termine alle tenebre, E investiga ogni cosa infino al fine; Le pietre che son nell’oscurità e nell’ombra della morte; | 3 határt vet az ember a sötétségnek, és felkutatja mindennek a végét, a homály köveit és a halál árnyékát is. |
4 Ove i torrenti che il piè avea dimenticati scoppiano fuori, E impediscono che niuno vi stia appresso; Poi scemano, e se ne vanno per opera degli uomini. | 4 Tárnákat nyit idegen nép, leereszkedik oda, hová ember még nem tette lábát, és lebeg távol az emberektől. |
5 La terra, che produce il pane, Disotto è rivolta sottosopra, e pare tutta fuoco. | 5 A kenyértermő földet, tűzzel forgatja fel alul, |
6 Le pietre di essa sono il luogo degli zaffiri, E vi è della polvere d’oro. | 6 köveiben zafírt talál és porában arany van, |
7 Niuno uccello rapace ne sa il sentiero, E l’occhio dell’avvoltoio non riguardò mai là. | 7 ösvényét madár nem ismeri, s a keselyű szeme ki nem fürkészi, |
8 I leoncini della leonessa non calcarono giammai que’ luoghi, Il leone non vi passò giammai. | 8 nem tapossák azt büszke vadak, nem jár azon oroszlán. |
9 L’uomo mette la mano a’ macigni; Egli rivolta sottosopra i monti fin dalla radice. | 9 Ráteszi kezét a kemény sziklára, felforgatja a hegyek fenekét, |
10 Egli fa de’ condotti a’ rivi per mezzo le rupi; E l’occhio suo vede ogni cosa preziosa. | 10 aknákat vág a sziklában, és a szeme mindenféle drágaságra mered, |
11 Egli tura i fiumi che non gocciolino, E trae fuori in luce le cose nascoste. | 11 megvizsgálja a folyók fenekét és rejtett dolgokat hoz napvilágra. |
12 Ma la sapienza, onde si trarrà ella? E dov’è il luogo dell’intelligenza? | 12 De hol található a bölcsesség, és hol van az értelem lelőhelye? |
13 L’uomo non conosce il prezzo di essa; Ella non si trova nella terra de’ viventi | 13 Ember a hozzá vivő utat nem ismeri, és nem lehet azt az élők földjén megtalálni. |
14 L’abisso dice: Ella non è in me; E il mare dice: Ella non è appresso di me. | 14 A mélység mondja: ‘Nincsen bennem!’ S a tenger így szól: ‘Nincsen nálam!’ |
15 Ei non si può dare oro per essa, Nè può pesarsi argento per lo prezzo suo. | 15 Nem lehet azt megszerezni színarannyal, nem lehet árát lemérni ezüstben; |
16 Ella non può essere apprezzata ad oro di Ofir, Nè ad onice prezioso, nè a zaffiro. | 16 nem lehet hasonlítani India festett szöveteihez, sem a szárdonix drágakövéhez, sem a zafírhoz; |
17 Nè l’oro, nè il diamante, non posson pareggiarla di prezzo; Ed alcun vasellamento d’oro fino non può darsi in iscambio di essa. | 17 nem ér fel vele sem arany, sem üveg, nem lehet becserélni arany holmiért. |
18 Appo lei non si fa menzione di coralli, nè di perle; La valuta della sapienza è maggiore che quella delle gemme. | 18 Ne említsék mellette a korállt meg a kristályt; a bölcsesség birtoka többet ér a gyöngynél! |
19 Il topazio di Etiopia non la può pareggiar di prezzo; Ella non può essere apprezzata ad oro puro | 19 Nem ér fel vele Kús topáza, értékesebb a legtisztább festéknél. |
20 Onde viene adunque la sapienza? E dove è il luogo dell’intelligenza? | 20 Honnan jő tehát a bölcsesség? hol van az értelem lelőhelye? |
21 Conciossiachè ella sia nascosta agli occhi d’ogni vivente, Ed occulta agli uccelli del cielo. | 21 El van az rejtve minden élő szeme elől, az ég madarai sem tudják. |
22 Il luogo della perdizione e la morte dicono: Noi abbiamo con gli orecchi solo udita la fama di essa. | 22 Az Enyészet és a Halál mondják: ‘Csak hallomásból tudunk róla!’ |
23 Iddio solo intende la via di essa, E conosce il suo luogo. | 23 Isten tudja a hozzá vivő utat és ő ismeri lelőhelyét, |
24 Perciocchè egli riguarda fino all’estremità della terra, Egli vede sotto tutti i cieli. | 24 mert belátja ő a világ határait, és szemlél mindent az ég alatt. |
25 Quando egli dava il peso al vento, E pesava le acque a certa misura; | 25 Amikor a szeleknek súlyt adott s a vizeket kimérte mértékkel, |
26 Quando egli poneva il suo ordine alla pioggia, E la via a’ lampi de’ tuoni; | 26 amikor az esőnek törvényt szabott s utat a csattogó villámnak: |
27 Allora egli la vedeva, e la contava; Egli l’ordinava, ed anche l’investigava. | 27 akkor látta s megszámlálta, odaállította s megvizsgálta. |
28 Ma egli ha detto all’uomo: Ecco, il timor del Signore è la sapienza; E il ritrarsi dal male è l’intelligenza | 28 Az embernek pedig mondta: ‘Íme, az Úr félelme: ez a bölcsesség, s a gonosztól távozni: ez az értelem.’« |