| 1 A presbiter a kedves Gájusznak, akit igazán szeretek. |
| 2 Kedvesem! Azon imádkozom, hogy mindenben szerencsésen járj, és egészséges légy, mint ahogy lelked is jó állapotban van. |
| 3 Nagyon örültem, amikor a testvérek megérkeztek, és tanúságot tettek igazságodról, arról, hogy igazságban jársz. |
| 4 Nincs annál nagyobb öröm számomra, mint amikor hallom, hogy a gyermekeim igazságban járnak. |
| 5 Kedvesem! Hűségesen jársz el mindabban, amit a testvérekkért, méghozzá idegenekért teszel. |
| 6 Ők tanúságot tettek szeretetedről az egyház színe előtt, és jól teszed, ha az úton gondoskodsz róluk, amint ez méltó Istenhez. |
| 7 Hiszen az ő nevéért keltek útra, és semmit sem fogadnak el a pogányoktól. |
| 8 Nekünk kell tehát az ilyeneket támogatnunk, hogy segítőtársai legyünk az igazságnak. |
| 9 Írtam valamit az egyháznak, de az, aki szereti közöttük az első helyet elfoglalni, Diotrefész, nem fogad be minket. |
| 10 Ezért, ha majd elmegyek, megfeddem őt azért, amit tesz. Gonosz szavakat fecseg ellenünk, és mintha még ez sem volna neki elég, nem fogadja be a testvéreket. Azoknak pedig, akik be akarják fogadni őket, megtiltja, sőt, kiutasítja őket az egyházból. |
| 11 Kedvesem! Ne kövesd a rosszat, hanem azt, ami jó! Aki jót cselekszik, az Istenből van; aki rosszat cselekszik, nem látta Istent. |
| 12 Demeterről mindnyájan tanúságot tesznek, maga az igazság is, sőt, mi is tanúságot teszünk róla, és te tudod, hogy a mi tanúságunk igaz. |
| 13 Sok írnivalóm volna még neked, de nem akartam neked tintával és tollal írni. |
| 14 Remélem ugyanis, hogy hamarosan meglátlak, s akkor szemtől szembe fogunk beszélni. |
| 15 Békesség neked! Üdvözölnek barátaid! Üdvözöld barátainkat név szerint! |