1 Entonces Dios se acordó de Noé y de todos los animales salvajes y domésticos que estaban con él en el arca. Hizo soplar un viento sobre la tierra, y las aguas empezaron a bajar. | 1 Ekkor megemlékezett Isten Noéról, s minden állatról és minden baromról, amely vele volt a bárkában. Szelet támasztott a földön, és a vizek apadni kezdtek. |
2 Se cerraron las fuentes del océano y las compuertas del cielo, y cesó la fuerte lluvia que caía del cielo. | 2 Bezárultak a mélység forrásai és az ég zsilipjei, s megszűnt az eső az égből. |
3 Poco a poco las aguas se fueron retirando de la tierra; y al cabo de ciento cincuenta días ya habían disminuido tanto, | 3 A vizek visszahúzódtak a földről, folytak visszafelé, és százötven nap múlva apadni kezdtek. |
4 que el decimoséptimo día del séptimo mes, el arca se detuvo sobre las montañas de Ararat. | 4 A hetedik hónapban, a hónap tizenhetedik napján megállapodott a bárka Ararát hegyein. |
5 Así continuaron disminuyendo paulatinamente hasta el décimo mes; y el primer día del décimo mes aparecieron las cimas de las montañas. | 5 A vizek pedig egyre apadtak a tizedik hónapig: s a tizedik hónapban a hónap első napján előtűntek a hegyek ormai. |
6 Al cabo de cuarenta días, Noé abrió la ventana que había hecho en el arca, | 6 Amikor aztán még negyven nap elmúlt, kinyitotta Noé a bárka ablakát, amelyet készített, és kibocsátotta a hollót; |
7 y soltó un cuervo, el cual revoloteó, yendo y viniendo hasta que la tierra estuvo seca. | 7 az ide-oda szállt, majd visszatért, mert a vizek még nem száradtak fel a földön. |
8 Después soltó una paloma, para ver si las aguas ya habían bajado. | 8 Ez után kibocsátotta a galambot is, hogy lássa, megszűntek-e már a vizek a föld színén. |
9 Pero la paloma no pudo encontrar un lugar donde apoyarse, y regresó al arca porque el agua aún cubría toda la tierra. Noé extendió su mano, la tomó y la introdujo con él en el arca. | 9 De az, mivel nem talált helyet, ahol megpihenhetett volna a lába, visszatért hozzá a bárkára – ugyanis víz volt még az egész földön. – Erre ő kinyújtotta a kezét, megfogta, és bevette a bárkába. |
10 Luego esperó siete días más, y volvió a soltar la paloma fuera del arca. | 10 Ezután várt még másik hét napig, s akkor újra kibocsátotta a galambot a bárkából. |
11 Esta regresó al atardecer, trayendo en su pico una rama verde de olivo. Así supo Noé que las aguas habían terminado de bajar. | 11 Az pedig estefelé visszatért hozzá, és zöld levelű olajfagallyat hozott a csőrében. Noé megértette, hogy megszűnt a víz a földön, |
12 Esperó otros siete días y la soltó nuevamente. Pero esta vez la paloma no volvió. | 12 de várt még másik hét napig, aztán kibocsátotta a galambot, és az többé nem tért vissza hozzá. |
13 La tierra comenzó a secarse en el año seiscientos uno de la vida de Noé, el primer día del mes. Noé retiró el techo del arca, y vio que la tierra se estaba secando. | 13 Így tehát, Noé hatszázegyedik esztendejében, az első hónapban, a hónap első napján leapadtak a vizek a földön. Noé kinyitotta a bárka fedelét, kitekintett, és látta, hogy megszáradt a föld színe. |
14 Y el vigesimoséptimo día del mes, la tierra ya estaba seca. | 14 A második hónapra, a hónap huszonhetedik napjára megszáradt a föld. |
15 Entonces Dios dijo a Noé: | 15 Ekkor Isten így szólt Noéhoz: |
16 «Sal del arca con tu mujer, tus hijos y las mujeres de tus hijos. | 16 »Szállj ki a bárkából, te és veled a feleséged, fiaid és a fiaid feleségei! |
17 Saca también a todos los seres vivientes que están contigo –aves, ganado o cualquier clase de animales que se arrastran por el suelo– y que ellos llenen la tierra, sean fecundos y se multipliquen», | 17 Hozd ki magaddal az összes állatot, amely veled van, minden testet, szárnyast, lábasjószágot, és minden csúszómászót, amely nyüzsög a földön! Járjatok-keljetek a földön: szaporodjatok és sokasodjatok rajta!« |
18 Noé salió acompañado de sus hijos, de su mujer y de las mujeres de sus hijos. | 18 Kiszállt tehát Noé és vele fiai, a felesége és fiainak a feleségei, |
19 Todo lo que se mueve por el suelo; todas las bestias, todos los reptiles y todos los pájaros salieron del arca, un grupo detrás de otro. | 19 és kijött a bárkából valamennyi állat, lábasjószág és csúszómászó, amely nyüzsög a földön, faja szerint. |
20 Luego Noé levantó un altar al Señor, y tomando animales puros y pájaros puros de todas clases, ofreció holocaustos sobre el altar. | 20 Ekkor Noé oltárt épített az Úrnak, vett minden tiszta állatból és madárból, és egészen elégő áldozatokat mutatott be az oltáron. |
21 Cuando el Señor aspiró el aroma agradable, se dijo a sí mismo: «Nunca más volveré a maldecir el suelo por causa del hombre, porque los designios del corazón humano son malos desde su juventud; ni tampoco volveré a castigar a todos los seres vivientes, como acabo de hacerlo. | 21 Az Úr megérezte a kedves illatot, és szívében azt mondta az Úr: »Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt: mert az emberi szív gondolata ifjúságától fogva hajlik a rosszra. Nem sújtom többé az összes élőlényt úgy, ahogy tettem. |
22 De ahora en adelante, mientras dure la tierra, no cesarán la siembra y la cosecha, el frío y el calor, el verano y el invierno, el día y la noche». | 22 Amíg tartanak a föld napjai, meg nem szűnik többé a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, az éjszaka és a nappal.« |