Bereshìt (בראשית) - Genesi 41

STUTTGARTENSIA-DELITZSCH	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 וַיְהִי מִקֵּץ שְׁנָתַיִם יָמִים וּפַרְעֹה חֹלֵם וְהִנֵּה עֹמֵד עַל־הַיְאֹר	1 Két esztendő múlva a fáraó látott álmot. Azt álmodta, hogy a folyóvíz mellett állt,
2 וְהִנֵּה מִן־הַיְאֹר עֹלֹת שֶׁבַע פָּרֹות יְפֹות מַרְאֶה וּבְרִיאֹת בָּשָׂר וַתִּרְעֶינָה בָּאָחוּ	2 és abból feljött hét szép és igen kövér tehén, és legelészett a mocsaras helyeken.
3 וְהִנֵּה שֶׁבַע פָּרֹות אֲחֵרֹות עֹלֹות אַחֲרֵיהֶן מִן־הַיְאֹר רָעֹות מַרְאֶה וְדַקֹּות בָּשָׂר וַתַּעֲמֹדְנָה אֵצֶל הַפָּרֹות עַל־שְׂפַת הַיְאֹר	3 Aztán hét másik emelkedett fel utánuk a folyóvízből, csúnyák és soványságtól elaszottak. Ott álltak a vízparton,
4 וַתֹּאכַלְנָה הַפָּרֹות רָעֹות הַמַּרְאֶה וְדַקֹּת הַבָּשָׂר אֵת שֶׁבַע הַפָּרֹות יְפֹת הַמַּרְאֶה וְהַבְּרִיאֹת וַיִּיקַץ פַּרְעֹה	4 és elnyelték a hét szép és kövér tehenet. Ekkor felébredt a fáraó.
5 וַיִּישָׁן וַיַּחֲלֹם שֵׁנִית וְהִנֵּה ׀ שֶׁבַע שִׁבֳּלִים עֹלֹות בְּקָנֶה אֶחָד בְּרִיאֹות וְטֹבֹות	5 Aztán ismét elaludt, és egy másik álmot látott: Hét kalász növekedett egy száron, mind teljes és szép,
6 וְהִנֵּה שֶׁבַע שִׁבֳּלִים דַּקֹּות וּשְׁדוּפֹת קָדִים צֹמְחֹות אַחֲרֵיהֶן	6 aztán pedig ugyanannyi hitvány, forróság-perzselte kalász sarjadt.
7 וַתִּבְלַעְנָה הַשִּׁבֳּלִים הַדַּקֹּות אֵת שֶׁבַע הַשִּׁבֳּלִים הַבְּרִיאֹות וְהַמְּלֵאֹות וַיִּיקַץ פַּרְעֹה וְהִנֵּה חֲלֹום	7 Ezek elnyelték az előbbiek minden szépségét. Ekkor felébredt a fáraó az álomból.
8 וַיְהִי בַבֹּקֶר וַתִּפָּעֶם רוּחֹו וַיִּשְׁלַח וַיִּקְרָא אֶת־כָּל־חַרְטֻמֵּי מִצְרַיִם וְאֶת־כָּל־חֲכָמֶיהָ וַיְסַפֵּר פַּרְעֹה לָהֶם אֶת־חֲלֹמֹו וְאֵין־פֹּותֵר אֹותָם לְפַרְעֹה	8 Amikor megvirradt, a fáraó félelemtől remegve elküldött Egyiptom valamennyi jósához és minden bölcséhez, összehívta őket, és elbeszélte nekik az álmot. Nem akadt azonban senki, aki meg tudta volna fejteni.
9 וַיְדַבֵּר שַׂר הַמַּשְׁקִים אֶת־פַּרְעֹה לֵאמֹר אֶת־חֲטָאַי אֲנִי מַזְכִּיר הַיֹּום	9 Ekkor a főpohárnok végre észbekapott, és azt mondta: »Egy vétkemről szólok:
10 פַּרְעֹה קָצַף עַל־עֲבָדָיו וַיִּתֵּן אֹתִי בְּמִשְׁמַר בֵּית שַׂר הַטַּבָּחִים אֹתִי וְאֵת שַׂר הָאֹפִים	10 amikor a király megharagudott szolgáira, engem és a fősütőmestert a testőrök kapitányának tömlöcébe vetett.
11 וַנַּחַלְמָה חֲלֹום בְּלַיְלָה אֶחָד אֲנִי וָהוּא אִישׁ כְּפִתְרֹון חֲלֹמֹו חָלָמְנוּ	11 Ott egy és ugyanazon éjszakán mindketten jövőre vonatkozó álmot láttunk.
12 וְשָׁם אִתָּנוּ נַעַר עִבְרִי עֶבֶד לְשַׂר הַטַּבָּחִים וַנְּסַפֶּר־לֹו וַיִּפְתָּר־לָנוּ אֶת־חֲלֹמֹתֵינוּ אִישׁ כַּחֲלֹמֹו פָּתָר	12 Volt ott egy héber ifjú, a testőrök kapitányának a legénye, s mi elbeszéltük neki az álmokat.
13 וַיְהִי כַּאֲשֶׁר פָּתַר־לָנוּ כֵּן הָיָה אֹתִי הֵשִׁיב עַל־כַּנִּי וְאֹתֹו תָלָה	13 Tőle mindazt meghallottuk, amit aztán a dolgok menete igazolt. Én ugyanis visszakerültem tisztembe, a társamat pedig bitófára függesztették.«
14 וַיִּשְׁלַח פַּרְעֹה וַיִּקְרָא אֶת־יֹוסֵף וַיְרִיצֻהוּ מִן־הַבֹּור וַיְגַלַּח וַיְחַלֵּף שִׂמְלֹתָיו וַיָּבֹא אֶל־פַּרְעֹה	14 Parancsot adott erre a király, és tüstént kihozták Józsefet a tömlöcből, megnyírták, más ruhát adtak rá, és eléje vezették.
15 וַיֹּאמֶר פַּרְעֹה אֶל־יֹוסֵף חֲלֹום חָלַמְתִּי וּפֹתֵר אֵין אֹתֹו וַאֲנִי שָׁמַעְתִּי עָלֶיךָ לֵאמֹר תִּשְׁמַע חֲלֹום לִפְתֹּר אֹתֹו	15 A fáraó így szólt hozzá: »Álmokat láttam, és nincs, aki megfejtse. Azt hallottam, hogy te igen bölcsen meg tudod fejteni azokat.«
16 וַיַּעַן יֹוסֵף אֶת־פַּרְעֹה לֵאמֹר בִּלְעָדָי אֱלֹהִים יַעֲנֶה אֶת־שְׁלֹום פַּרְעֹה	16 József ezt válaszolta: »Nem én, hanem Isten ad majd szerencsés választ a fáraónak!«
17 וַיְדַבֵּר פַּרְעֹה אֶל־יֹוסֵף בַּחֲלֹמִי הִנְנִי עֹמֵד עַל־שְׂפַת הַיְאֹר	17 Erre a fáraó elbeszélte, amit látott: »Azt álmodtam, hogy a folyó partján álltam.
18 וְהִנֵּה מִן־הַיְאֹר עֹלֹת שֶׁבַע פָּרֹות בְּרִיאֹות בָּשָׂר וִיפֹת תֹּאַר וַתִּרְעֶינָה בָּאָחוּ	18 Hét, igen szép és kövérhúsú tehén jött fel a folyóból, és legelte a mocsaras legelő zöldjét.
19 וְהִנֵּה שֶׁבַע־פָּרֹות אֲחֵרֹות עֹלֹות אַחֲרֵיהֶן דַּלֹּות וְרָעֹות תֹּאַר מְאֹד וְרַקֹּות בָּשָׂר לֹא־רָאִיתִי כָהֵנָּה בְּכָל־אֶרֶץ מִצְרַיִם לָרֹעַ	19 De íme, követte őket hét másik tehén, annyira rút és sovány, hogy sohasem láttam olyat Egyiptom földjén.
20 וַתֹּאכַלְנָה הַפָּרֹות הָרַקֹּות וְהָרָעֹות אֵת שֶׁבַע הַפָּרֹות הָרִאשֹׁנֹות הַבְּרִיאֹת	20 Ezek elnyelték és elemésztették az előbbieket,
21 וַתָּבֹאנָה אֶל־קִרְבֶּנָה וְלֹא נֹודַע כִּי־בָאוּ אֶל־קִרְבֶּנָה וּמַרְאֵיהֶן רַע כַּאֲשֶׁר בַּתְּחִלָּה וָאִיקָץ	21 mégsem mutatták semmi nyomát annak, hogy jóllaktak, ugyanolyan soványak és rútak maradtak. Felébredtem, és amikor újra elnyomott az álom,
22 וָאֵרֶא בַּחֲלֹמִי וְהִנֵּה ׀ שֶׁבַע שִׁבֳּלִים עֹלֹת בְּקָנֶה אֶחָד מְלֵאֹת וְטֹבֹות	22 ezt az álmot láttam: Hét kalász nőtt egy száron, mind teljes és igen szép.
23 וְהִנֵּה שֶׁבַע שִׁבֳּלִים צְנֻמֹות דַּקֹּות שְׁדֻפֹות קָדִים צֹמְחֹות אַחֲרֵיהֶם	23 Aztán hét másik nőtt egy száron, hitvány és forróságtól aszott.
24 וַתִּבְלַעְןָ הָשִׁבֳּלִים הַדַּקֹּת אֵת שֶׁבַע הַשִׁבֳּלִים הַטֹּבֹות וָאֹמַר אֶל־הַחַרְטֻמִּים וְאֵין מַגִּיד לִי	24 Ezek elnyelték az előbbiek szépségét. Elmondtam az álmot a jósoknak, de nincs, aki megfejtse.«
25 וַיֹּאמֶר יֹוסֵף אֶל־פַּרְעֹה חֲלֹום פַּרְעֹה אֶחָד הוּא אֵת אֲשֶׁר הָאֱלֹהִים עֹשֶׂה הִגִּיד לְפַרְעֹה	25 József azt felelte: »A király mindkét álma ugyanazt jelenti: amit Isten cselekedni akar, megmutatta a fáraónak.
26 שֶׁבַע פָּרֹת הַטֹּבֹת שֶׁבַע שָׁנִים הֵנָּה וְשֶׁבַע הַשִּׁבֳּלִים הַטֹּבֹת שֶׁבַע שָׁנִים הֵנָּה חֲלֹום אֶחָד הוּא	26 A hét szép tehén és a hét teli kalász a bőség hét esztendeje; ezek az álomnak egy és ugyanazon jelentését tartalmazzák.
27 וְשֶׁבַע הַפָּרֹות הָרַקֹּות וְהָרָעֹת הָעֹלֹת אַחֲרֵיהֶן שֶׁבַע שָׁנִים הֵנָּה וְשֶׁבַע הַשִׁבֳּלִים הָרֵקֹות שְׁדֻפֹות הַקָּדִים יִהְיוּ שֶׁבַע שְׁנֵי רָעָב	27 A hét hitvány és sovány tehén, amely utánuk feljött, valamint a hét üres és forrószélperzselte kalász az elkövetkező éhség hét esztendeje.
28 הוּא הַדָּבָר אֲשֶׁר דִּבַּרְתִּי אֶל־פַּרְעֹה אֲשֶׁר הָאֱלֹהִים עֹשֶׂה הֶרְאָה אֶת־פַּרְעֹה	28 Mindezek pedig ebben a rendben teljesednek be:
29 הִנֵּה שֶׁבַע שָׁנִים בָּאֹות שָׂבָע גָּדֹול בְּכָל־אֶרֶץ מִצְרָיִם	29 Most hét, nagyon termékeny esztendő köszönt Egyiptom egész földjére.
30 וְקָמוּ שֶׁבַע שְׁנֵי רָעָב אַחֲרֵיהֶן וְנִשְׁכַּח כָּל־הַשָּׂבָע בְּאֶרֶץ מִצְרָיִם וְכִלָּה הָרָעָב אֶת־הָאָרֶץ	30 Ezek után hét másik olyan terméketlen esztendő következik, hogy feledésbe merül az előző bőség, mert elemészti az éhség az egész földet,
31 וְלֹא־יִוָּדַע הַשָּׂבָע בָּאָרֶץ מִפְּנֵי הָרָעָב הַהוּא אַחֲרֵי־כֵן כִּי־כָבֵד הוּא מְאֹד	31 és a nagy bőséget elpusztítja a nagy ínség.
32 וְעַל הִשָּׁנֹות הַחֲלֹום אֶל־פַּרְעֹה פַּעֲמָיִם כִּי־נָכֹון הַדָּבָר מֵעִם הָאֱלֹהִים וּמְמַהֵר הָאֱלֹהִים לַעֲשֹׂתֹו	32 Az pedig, hogy kétszer láttál ugyanarra a dologra vonatkozó álmot, a bizonyosság jele, mert megtörténik az, amit Isten mondott, és Isten hamarosan beteljesíti.
33 וְעַתָּה יֵרֶא פַרְעֹה אִישׁ נָבֹון וְחָכָם וִישִׁיתֵהוּ עַל־אֶרֶץ מִצְרָיִם	33 Most azért válasszon ki a fáraó egy bölcs és ügyes férfit, és állítsa azt Egyiptom földje fölé.
34 יַעֲשֶׂה פַרְעֹה וְיַפְקֵד פְּקִדִים עַל־הָאָרֶץ וְחִמֵּשׁ אֶת־אֶרֶץ מִצְרַיִם בְּשֶׁבַע שְׁנֵי הַשָּׂבָע	34 Ő pedig rendeljen tiszttartókat minden tartományba, és a termés ötödét a hét termékeny esztendőben,
35 וְיִקְבְּצוּ אֶת־כָּל־אֹכֶל הַשָּׁנִים הַטֹּבֹת הַבָּאֹת הָאֵלֶּה וְיִצְבְּרוּ־בָר תַּחַת יַד־פַּרְעֹה אֹכֶל בֶּעָרִים וְשָׁמָרוּ	35 amely majd most következik, gyűjtse raktárakba. Minden gabonát gyűjtsenek be a fáraó hatalma alá, és raktározzanak el a városokban.
36 וְהָיָה הָאֹכֶל לְפִקָּדֹון לָאָרֶץ לְשֶׁבַע שְׁנֵי הָרָעָב אֲשֶׁר תִּהְיֶיןָ בְּאֶרֶץ מִצְרָיִם וְלֹא־תִכָּרֵת הָאָרֶץ בָּרָעָב	36 Így készüljenek fel az elkövetkezendő hétesztendős éhínségre, amely azután Egyiptomra szakad, hogy el ne vesszen ez a föld az éhség miatt!«
37 וַיִּיטַב הַדָּבָר בְּעֵינֵי פַרְעֹה וּבְעֵינֵי כָּל־עֲבָדָיו	37 Tetszett a tanács a fáraónak és minden szolgájának.
38 וַיֹּאמֶר פַּרְעֹה אֶל־עֲבָדָיו הֲנִמְצָא כָזֶה אִישׁ אֲשֶׁר רוּחַ אֱלֹהִים בֹּו	38 Azt mondta nekik: »Találhatunk-e olyan férfit, mint őt, akit betölt az Isten lelke?«
39 וַיֹּאמֶר פַּרְעֹה אֶל־יֹוסֵף אַחֲרֵי הֹודִיעַ אֱלֹהִים אֹותְךָ אֶת־כָּל־זֹאת אֵין־נָבֹון וְחָכָם כָּמֹוךָ	39 Így szólt azért Józsefhez: »Mivel Isten neked mutatta meg mindazt, amit mondtál, találhatok-e bölcsebbet nálad, vagy hozzád hasonlót?
40 אַתָּה תִּהְיֶה עַל־בֵּיתִי וְעַל־פִּיךָ יִשַּׁק כָּל־עַמִּי רַק הַכִּסֵּא אֶגְדַּל מִמֶּךָּ	40 Te légy házam felett, és a te szád parancsára hallgasson az egész nép. Csak a trón tesz nagyobbá engem tenálad.«
41 וַיֹּאמֶר פַּרְעֹה אֶל־יֹוסֵף רְאֵה נָתַתִּי אֹתְךָ עַל כָּל־אֶרֶץ מִצְרָיִם	41 Azután a fáraó azt mondta Józsefnek: »Íme, Egyiptom egész földje fölé rendeltelek!«
42 וַיָּסַר פַּרְעֹה אֶת־טַבַּעְתֹּו מֵעַל יָדֹו וַיִּתֵּן אֹתָהּ עַל־יַד יֹוסֵף וַיַּלְבֵּשׁ אֹתֹו בִּגְדֵי־שֵׁשׁ וַיָּשֶׂם רְבִד הַזָּהָב עַל־צַוָּארֹו	42 Azzal levette a gyűrűt a kezéről, és ráhúzta az ő kezére, bisszus ruhába öltöztette, és nyakába akasztotta az aranyláncot.
43 וַיַּרְכֵּב אֹתֹו בְּמִרְכֶּבֶת הַמִּשְׁנֶה אֲשֶׁר־לֹו וַיִּקְרְאוּ לְפָנָיו אַבְרֵךְ וְנָתֹון אֹתֹו עַל כָּל־אֶרֶץ מִצְרָיִם	43 Aztán körülvitette második kocsiján, egy hírnöknek pedig azt kellett kiáltania: »Térdre!« hogy mindenki térdet hajtson előtte, és tudja meg, hogy ő Egyiptom egész földjének a feje.
44 וַיֹּאמֶר פַּרְעֹה אֶל־יֹוסֵף אֲנִי פַרְעֹה וּבִלְעָדֶיךָ לֹא־יָרִים אִישׁ אֶת־יָדֹו וְאֶת־רַגְלֹו בְּכָל־אֶרֶץ מִצְרָיִם	44 A király azután így szólt Józsefhez: »A fáraó én vagyok, de a te parancsod nélkül se kezét, se lábát ne mozdítsa senki Egyiptom egész földjén.«
45 וַיִּקְרָא פַרְעֹה שֵׁם־יֹוסֵף צָפְנַת פַּעְנֵחַ וַיִּתֶּן־לֹו אֶת־אָסְנַת בַּת־פֹּוטִי פֶרַע כֹּהֵן אֹן לְאִשָּׁה וַיֵּצֵא יֹוסֵף עַל־אֶרֶץ מִצְרָיִם	45 Új nevet is adott neki, és elnevezte Szafanet Fánek-nek (ami Világszabadítót jelent), és feleségül adta neki Ászenetet, Putifárnak, a heliopoliszi papnak a lányát. Kiment tehát József Egyiptom földjére
46 וְיֹוסֵף בֶּן־שְׁלֹשִׁים שָׁנָה בְּעָמְדֹו לִפְנֵי פַּרְעֹה מֶלֶךְ־מִצְרָיִם וַיֵּצֵא יֹוסֵף מִלִּפְנֵי פַרְעֹה וַיַּעְבֹר בְּכָל־אֶרֶץ מִצְרָיִם	46 – harmincesztendős volt, amikor a fáraó-király színe előtt állt –, és bejárta Egyiptom összes tartományát.
47 וַתַּעַשׂ הָאָרֶץ בְּשֶׁבַע שְׁנֵי הַשָּׂבָע לִקְמָצִים	47 Amikor aztán eljött a hétesztendős bőség, kévékbe kötötték a gabonát, összegyűjtötték Egyiptom raktáraiba,
48 וַיִּקְבֹּץ אֶת־כָּל־אֹכֶל ׀ שֶׁבַע שָׁנִים אֲשֶׁר הָיוּ בְּאֶרֶץ מִצְרַיִם וַיִּתֶּן־אֹכֶל בֶּעָרִים אֹכֶל שְׂדֵה־הָעִיר אֲשֶׁר סְבִיבֹתֶיהָ נָתַן בְּתֹוכָהּ	48 és elrakták a gabona minden feleslegét az egyes városokban.
49 וַיִּצְבֹּר יֹוסֵף בָּר כְּחֹול הַיָּם הַרְבֵּה מְאֹד עַד כִּי־חָדַל לִסְפֹּר כִּי־אֵין מִסְפָּר	49 Oly nagy volt a gabona bősége, hogy annyi volt, mint a tenger homokja; nagy mennyisége miatt megmérni sem lehetett.
50 וּלְיֹוסֵף יֻלַּד שְׁנֵי בָנִים בְּטֶרֶם תָּבֹוא שְׁנַת הָרָעָב אֲשֶׁר יָלְדָה־לֹּו אָסְנַת בַּת־פֹּוטִי פֶרַע כֹּהֵן אֹון	50 Józsefnek még az éhség eljövetele előtt született két fia, akiket Putifárnak, a heliopoliszi papnak a lánya, Ászenet szült neki.
51 וַיִּקְרָא יֹוסֵף אֶת־שֵׁם הַבְּכֹור מְנַשֶּׁה כִּי־נַשַּׁנִי אֱלֹהִים אֶת־כָּל־עֲמָלִי וְאֵת כָּל־בֵּית אָבִי	51 Az elsőszülöttet Manasszénak nevezte, mondván: »Elfeledtette velem Isten minden gyötrelmemet és atyám házát.«
52 וְאֵת שֵׁם הַשֵּׁנִי קָרָא אֶפְרָיִם כִּי־הִפְרַנִי אֱלֹהִים בְּאֶרֶץ עָנְיִי	52 A másikat pedig elnevezte Efraimnak, mondván: »Megsokasított engem Isten szegénységem földjén.«
53 וַתִּכְלֶינָה שֶׁבַע שְׁנֵי הַשָּׂבָע אֲשֶׁר הָיָה בְּאֶרֶץ מִצְרָיִם	53 Amikor aztán eltelt a bőség hét esztendeje, amely Egyiptomra köszöntött,
54 וַתְּחִלֶּינָה שֶׁבַע שְׁנֵי הָרָעָב לָבֹוא כַּאֲשֶׁר אָמַר יֹוסֵף וַיְהִי רָעָב בְּכָל־הָאֲרָצֹות וּבְכָל־אֶרֶץ מִצְרַיִם הָיָה לָחֶם	54 elkövetkezett az éhség hét esztendeje, amint József előre megmondta. Az éhség elhatalmasodott az egész földön, de Egyiptom egész földjén volt félretéve eleség.
55 וַתִּרְעַב כָּל־אֶרֶץ מִצְרַיִם וַיִּצְעַק הָעָם אֶל־פַּרְעֹה לַלָּחֶם וַיֹּאמֶר פַּרְעֹה לְכָל־מִצְרַיִם לְכוּ אֶל־יֹוסֵף אֲשֶׁר־יֹאמַר לָכֶם תַּעֲשׂוּ	55 Amikor tehát megéheztek, a nép a fáraóhoz kiáltott, és élelmet kért tőle. Ő azt felelte nekik: »Menjetek Józsefhez, s amit ő mond nektek, azt cselekedjétek!«
56 וְהָרָעָב הָיָה עַל כָּל־פְּנֵי הָאָרֶץ וַיִּפְתַּח יֹוסֵף אֶת־כָּל־אֲשֶׁר בָּהֶם וַיִּשְׁבֹּר לְמִצְרַיִם וַיֶּחֱזַק הָרָעָב בְּאֶרֶץ מִצְרָיִם	56 Amikor aztán súlyosbodott az éhínség Egyiptom egész földjén, József megnyitotta az összes gabonatárolót, és adott az egyiptomiaknak, mert őket is sújtotta az éhség.
57 וְכָל־הָאָרֶץ בָּאוּ מִצְרַיְמָה לִשְׁבֹּר אֶל־יֹוסֵף כִּי־חָזַק הָרָעָב בְּכָל־הָאָרֶץ	57 Erre minden ország Egyiptomba ment, hogy eleséget vásároljon Józsefnél, mivel az éhínség egyre súlyosabb volt az egész földön.