Isaia 17

LA SACRA BIBBIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Oracolo su Damasco. Ecco, Damasco cesserà di essere una città e diventerà un cumulo di rovine.	1 Kijelentés Damaszkusz ellen. »Íme, Damaszkusz nem lesz többé város, hanem romhalmazzá válik.
2 Per sempre saranno abbandonate le sue città, diventeranno pascoli per le greggi, che vi si accovacceranno senza che qualcuno le spaventi.	2 Elhagyottá lesznek Ároer városai, a nyájaknak jutnak, s azok ott heverésznek, anélkül, hogy valaki megzavarná őket.
3 Tolte saranno ad Efraim le fortificazioni e a Damasco il regno; il resto di Aram avrà una gloria simile a quella dei figli d'Israele. Oracolo del Signore degli eserciti.	3 Eltűnik az erőd Efraimból, a királyság Damaszkuszból, és Szíria maradéka úgy elpusztul, mint Izrael fiainak dicsősége, – mondja a Seregek Ura. –
4 In quel giorno la gloria di Giacobbe sfumerà e il grasso della sua carne sarà ridotto.	4 Ez történik majd azon a napon: megfogyatkozik Jákob dicsősége, és húsának kövérsége lesoványodik.
5 Sarà come quando il mietitore prende una bracciata di grano e il suo braccio taglia le spighe, come quando si raccolgono le spighe nella valle di Rèfaim.	5 Úgy lesz, mint amikor az arató összefogja az álló gabonát, és sarlójával learatja a kalászokat; úgy lesz, mint amikor kalászt szed valaki Refaim völgyében:
6 Vi rimarranno solo racimoli, come quando si bacchiano le olive; due o tre bacche sulla cima dell'albero, quattro o cinque sui rami dell'albero. Oracolo del Signore, Dio d'Israele.	6 csak néhány szem marad belőle; s mint amikor az olajfa termését leverik: két-három bogyó marad koronája tetején, vagy négy-öt a gyümölcsfa ágain« – mondja az Úr, Izrael Istene.
7 In quel giorno l'uomo volgerà lo sguardo al suo Creatore e i suoi occhi guarderanno al Santo d'Israele.	7 Azon a napon az ember majd Alkotójára tekint, és szeme Izrael Szentjére néz;
8 Egli non si volgerà più agli altari, opera delle sue mani; non vedrà più ciò che hanno eseguito le sue mani, i pali sacri e gli altari.	8 nem tekint az oltárokra, keze műveire, és nem néz arra, amit ujjai alkottak, a fákra és az oszlopokra.
9 In quel giorno le tue città saranno abbandonate, come quelle che l'Eveo e l'Amorreo abbandonarono di fronte ai figli d'Israele e sarà una desolazione.	9 Azon a napon olyanok lesznek erős városai, mint a magányos erdők és hegycsúcsok, amelyeket elhagytak Izrael fiai elől. Pusztasággá válik,
10 Perché hai dimenticato Dio, tuo salvatore, e non ti sei ricordato della Rocca, tuo rifugio, per cui hai piantato delle piantagioni amene, e inserito dei germogli esotici.	10 mert megfeledkeztél szabadító Istenedről, és erős Kőszikládra nem emlékeztél. Ezért ültetsz tetszetős ültetvényeket, ezért veted el idegen cserjék magvait.
11 Di giorno fai crescere ciò che hai piantato e il mattino fai germogliare i tuoi semi, ma nel giorno della sventura svanisce la raccolta e il dolore è incurabile.	11 Az ültetés napján körülkeríted, és reggelre magodat kivirágoztatod. De odalesz az aratás a betegség napján, és a fájdalom gyógyíthatatlan lesz.
12 Guai, un tumulto di popoli numerosi, tumultuanti come il tumulto dei mari, rumore di popoli come il rumore travolgente di acque potenti.	12 Jaj, zúg a számtalan nép, zúgnak, mint a tengerek zúgása! Morajlanak a nemzetek: mint hatalmas vizek moraja, úgy háborognak.
13 I popoli rumoreggiano come il rumore di grandi acque, ma egli le minaccia e fuggono lontano, sospinte come la pula dei monti di fronte al vento, e come il vortice davanti al turbine.	13 A nemzetek, mint nagy vizek moraja, úgy zúgnak. Ha ő megfenyíti azokat, messzire futnak, és elsodródnak, mint pelyva a hegyeken a széltől, és mint kóró a szélvihartól.
14 Alla sera, ecco, c'è il terrore, prima ancora del mattino non c'è più nulla. Questo è il destino di chi ci preda, e la sorte di chi ci saccheggia.	14 Az est idején, íme, itt a rémület, és reggelre már nincsenek többé! Ez lesz az osztályrésze fosztogatóinknak, és a sorsa azoknak, akik minket kirabolnak.