1 Parole di Qohèlet, figlio di Davide, re di Gerusalemme. | 1 A Prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának szavai. |
2 O vanità immensa, ha detto Qohèlet, o vanità immensa: tutto è vanità. | 2 »Minden hiúság, mondja a Prédikátor, csupa hiúság, minden csak hiúság! |
3 Che vantaggio viene all'uomo da tutta la fatica in cui si affatica sotto il sole? | 3 Mi haszna az embernek minden vesződségéből, amellyel bajlódik a nap alatt?« |
4 Una generazione va e una generazione viene; eppure la terra sta sempre ferma. | 4 Nemzedék elmúlik és nemzedék érkezik, a föld pedig mindig megmarad. |
5 Il sole sorge, il sole tramonta e si affretta al suo luogo. | 5 A nap felkel és lenyugszik, majd visszasiet helyére, s ott újra felkel. |
6 Va verso sud e gira verso nord il vento. Il vento, nel suo cammino, non fa che girare: ritorna sempre sulle sue spire. | 6 Dél felé kerül, majd északra fordul, mindent bejárva körben kering a szél, és visszatér körforgásában. |
7 Tutti i fiumi scorrono verso il mare e il mare non si empie mai; sempre i fiumi tornano a fluire verso il luogo dove vanno scorrendo. | 7 A folyók mind a tengerbe ömlenek, s a tenger mégsem árad meg, a helyre, ahonnan a folyók elindulnak, visszatérnek, hogy újra folyjanak. |
8 Ogni discorso resta a mezzo, perché l'uomo non riesce a concluderlo. L'occhio non si sazia di ciò che vede, né l'orecchio si riempie di ciò che ode. | 8 A dolgok megannyian fárasztanak, úgyhogy az ember szóval ki sem tudja mondani. A szem nem tud jóllakni látással, s a fül nem tud betelni hallással. |
9 Ciò che è stato è ciò che sarà, ciò che è stato fatto è ciò che si farà. Niente di nuovo sotto il sole. | 9 Mi az, ami volt? Ugyanaz, mint ami lesz. Mi az, ami történt? Ugyanaz, mint ami ezután is történik, |
10 Qualche volta si sente dire: "Ecco, questa è una cosa nuova". Ma questa fu già nei secoli che furono prima di noi. | 10 és semmi sem új a nap alatt. Senki sem mondhatja: »Íme, ez új!« Mert megvolt az már azokban az időkben, amelyek előttünk elmúltak. |
11 Non c'è ricordo degli antichi e non ci sarà neppure dei posteri presso coloro che verranno dopo di loro. | 11 Nem gondolnak az emberek az elmúltakra, s a jövendőre sem gondolnak majd, akik még később lesznek. |
12 Io, Qohèlet, sono stato re d'Israele in Gerusalemme. | 12 Én, a Prédikátor, királya voltam Izraelnek Jeruzsálemben, |
13 Mi sono dato a cercare e a riflettere, per mezzo della sapienza, su tutto ciò che avviene sotto il cielo. E' una brutta occupazione, questa, che Dio ha dato agli uomini perché vi si occupino. | 13 és feltettem magamban, hogy kikutatom és kifürkészem a bölcsesség útján mindazt, ami a nap alatt történik. Ezt a hálátlan elfoglaltságot adta Isten az emberek fiainak, hogy vesződjenek vele. |
14 Così ho osservato tutte le opere che si fanno sotto il sole e ho concluso che tutto è vanità e occupazione senza senso. | 14 Láttam mindazt, ami a nap alatt végbemegy, és íme: mindez csak hiúság és szélkergetés. |
15 Ciò che è storto non si può raddrizzare, né ciò che manca si può contare. | 15 Ami görbe, azt bajos egyenessé tenni, s a fonákságoknak nincsen számuk. |
16 Feci fra me queste riflessioni. Ecco, sono diventato più grande e più sapiente di quanti hanno regnato prima di me in Gerusalemme; la mia mente ha acquistato molta sapienza e scienza. | 16 Így szóltam, és ezt mondtam magamban: »Íme, naggyá lettem, túltettem bölcsességben mindenkin, akik előttem voltak Jeruzsálemben, és szívem sok bölcsességet és tudományt sajátított el.« |
17 Ma dopo essermi dato alla ricerca della sapienza e della scienza, della follia e della stoltezza sono arrivato alla conclusione che anche questa è un'occupazione assurda, perché | 17 Arra törekedtem, hogy megismerjem a bölcsességet és a tudást, az esztelenséget és a balgaságot, de meggyőződtem, hogy ez is csak vesződség és szélkergetés, |
18 dove c'è molta sapienza c'è molta tristezza, e, se si aumenta la scienza, si aumenta il dolore. | 18 mert ahol sok a bölcsesség, ott sok a bosszúság, s aki a tudást gyarapítja, a szenvedést is növeli. |