1 - Parole di Lamuele re di Massa, con cui sua madre l'istruì. | 1 Lámuelnek, Massza királyának igéi, amelyekkel őt anyja oktatta. |
2 E che, o mio diletto, e che, diletto delle mie viscere, e che, diletto dei miei voti [ti dirò io]? | 2 Mi az, kedvesem? Mi az, ó, méhem gyermeke? Mi az, ó fogadalmaim gyermeke? |
3 Non dare alle donne i tuoi beni, nè le tue ricchezze a ciò ch'è la rovina dei re. | 3 Ne költsd vagyonodat nőkre, és gazdagságodat arra, ami királyokat tönkretesz! |
4 Ai re no, Lamuele, ai re no non dare vino a bere, perchè non c'è nessun segreto dove regna l'ebrietà; | 4 Ne adj királyoknak, Lámuel, ne adj királyoknak bort, mert nincsen titoktartás, ahol részegség uralkodik, |
5 e può accadere che bevano e si dimentichino delle leggi, e tradiscano la causa dei figli del povero. | 5 hogy ittasan el ne felejtsék a törvényt, és meg ne másítsák a szegények igazát. |
6 Date da bere agli afflittie vino a quelli che hanno il cuore amareggiato. | 6 A búslakodóknak adjátok a részegítőt, s a bort azoknak, akik el vannak keseredve, |
7 Bevano e scordino la loro miseria e il loro travaglio più non rammentino. | 7 hadd igyanak és felejtsék nyomorúságukat, hogy ne gondoljanak többé bajukra! |
8 Apri la tua bocca in favore del muto e per la causa di tutti i figli di chi non è più. | 8 Nyisd ki szádat a néma érdekében, minden jövő-menő ember ügyében, |
9 Apri la tua bocca e discerni ciò che è giusto e fa' ragione al bisognoso ed al povero. | 9 nyisd ki szádat igaz ítéletre, és szolgáltass igazságot a szegénynek s a nyomorgónak! |
10 Una brava donna chi la troverà? ha il pregio delle rarità dei più remoti confini. | 10 Derék asszonyt ki talál? Becse a korallokét messze meghaladja! |
11 Il cuor di suo marito in lei s'affida e non mancherà di nulla. | 11 Férjének szíve bátran ráhagyatkozik, és nem lesz nyereség híján. |
12 Gli corrisponderà bene e non male, tutti i giorni di sua vita. | 12 Jóval fizet neki és nem rosszal, élete minden napján. |
13 Si procacciò la lana ed il lino e lavorò industriandosi colle sue mani. | 13 Előszedi a gyapjút és a kendert, és ügyes kézzel végzi a munkát, |
14 Fatta simile alla nave d'un mercante: fa venire da lontano il suo sostentamento. | 14 úgy, mint a kereskedő hajója, messziről szerzi be élelmét. |
15 S'alza che è ancor notte e appresta il vitto alla sua famiglia ed il cibo alle sue ancelle. | 15 Még tart az éjjel, és máris felkel, eleséget ad háza népének, s élelmet szolgálóinak. |
16 Avvistò un campo e lo comprò; col frutto delle sue mani, piantò una vigna. | 16 Szántóföldön jár az esze, és azt meg is szerzi, szőlőt ültet keze munkája árán. |
17 Cinse di forza i suoi fianchie ingagliardì il suo braccio. | 17 Derekát jól felövezi és erős karral lát a dolgához. |
18 Con gusto vide che i suoi negozi vanno bene; di notte la sua lucerna non si spegnerà. | 18 Érzi, látja, hogy szépen keres, mécsese éjjel el nem alszik. |
19 Pone mano a lavori utilie le sue dita strinsero il fuso. | 19 Kezébe veszi a rokkát, és ujjai megfogják az orsót. |
20 Allargò la mano al bisognoso e tese le palme al povero. | 20 Megnyitja tenyerét a szegénynek, és kinyújtja kezét a szűkölködő felé. |
21 Non teme, per la sua casa, il freddo della neve, perchè tutti di sua famiglia hanno vesti doppie. | 21 Nem félti házát a hó hidegétől, mert egész házanépének kettős a ruhája. |
22 Si è fatta una veste ricamata, è bisso e porpora il suo indumento. | 22 Takarót készít magának, bisszusból, bíborból van a ruhája. |
23 Il marito alle porte è riverito, quando siede con gli anziani del pa ese. | 23 Férjének nagy a becsülete a kapuknál, ha ülésezik az ország véneivel. |
24 Lavorò un manto e lo vendette, e una cintura che consegnò al mercante. | 24 Gyolcsot készít és eladja, és övet ad át a kánaáninak. |
25 Fortezza e decoro è la sua veste e sorride del giorno avvenire. | 25 Erő és ékesség a ruhája, ezért vidáman néz a jövő nap elé. |
26 Aprì la sua bocca alla saggezza e sulla sua lingua è la legge della bontà. | 26 Bölcsességre nyitja száját, és nyelvén jóságos tanítás van. |
27 Essa stessa sorveglia gli andamenti di casa sua e non mangia il pane nell'oziosità. | 27 Szemmel tartja házanépe útjait, és nem eszi a tunyaság kenyerét. |
28 Sorsero i suoi figli e la proclamarono sommamente beata, suo marito anche è un elogio per lei: | 28 Kiállnak fiai és boldognak hirdetik, a férje is magasztalja: |
29 «Molte figliuole raccolsero dovizia, ma tu le hai tutte superate». | 29 »Sok nő gyűjtött már vagyont, de te túltettél valamennyin!« |
30 Fallace è la grazia e vana la beltà; la donna che teme Dio, quella avrà lode. | 30 A kedvesség csal, a szépség mulandó, de az istenfélő asszony dicséretet érdemel! |
31 Rendete omaggio al frutto delle sue mani, e le sue azioni la celebrino alle porte. | 31 Adjatok neki keze gyümölcséből, és tettei dicsérjék őt a kapuknál! |