Bírák könyve 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 Azon a napon így énekelt Debóra és Bárák, Abinoem fia:	1 They sang a song that day, Deborah and Barak son of Abinoam, and the words were:
2 »Ti, akik Izraelből önként veszélynek tettétek ki magatokat, áldjátok az Urat!	2 That the warriors in Israel unbound their hair, that the people came forward with a will, bless Yahweh!
3 Halljátok, királyok, hallgassátok meg fejedelmek, amit én az Úrnak énekelek, az Úrnak, Izrael Istenének zengek.	3 Listen, you kings! Give ear, you princes! From me, from me comes a song for Yahweh. I shal glorifyYahweh, God of Israel.
4 Uram, amikor kijöttél Szeírből és átvonultál Edom mezein, megrendült a föld, vizet csepegtettek az egek és a felhők,	4 Yahweh, when you set out from Seir, when you marched from the field of Edom, the earth shook, theheavens pelted, the clouds pelted down water.
5 elolvadtak a hegyek az Úr színe előtt, s a Sínai az Úrnak, Izrael Istenének színe előtt.	5 The mountains melted before Yahweh of Sinai, before Yahweh, God of Israel.
6 Samgárnak, Ánát fiának napjaiban, Jáhel napjaiban pihentek az utak, s akik utaztak, félreeső ösvényeken jártak:	6 In the days of Shamgar son of Anath, in the days of Jael, there were no more caravans; those who wentforth on their travels took their way along by-paths.
7 nem voltak hősök Izraelben, bizony nem voltak, amíg fel nem kelt Debóra, fel nem kelt Izraelnek anyja.	7 The vil ages in Israel were no more, they were no more until you arose, O Deborah, until you arose,mother of Israel!
8 Akkor új harci módot választott az Úr: ő maga rontotta le az ellenség kapuit, lehetett-e látni pajzsot vagy dárdát negyvenezer izraelitánál?	8 They were choosing new gods when war was at the gates. Was there one shield, one spear to be foundamong the forty thousand men in Israel?
9 Szívem szereti Izrael fejedelmeit, ti, akik önként veszélynek tettétek ki magatokat, áldjátok az Urat!	9 My heart is with the leaders of Israel, with the people who came forward with a will! Bless Yahweh!
10 Ti, akik nyargaltok pompás szamarakon, ültök a törvényben, jártok az úton: zengjetek!	10 You who ride white donkeys and sit on saddle-blankets as you ride, and you who go on foot,
11 Ahol összetörtek a harci szekerek, s megfulladt az ellenség serege, ott hirdessék az Úr igazságosságát, Izrael hősei iránt való jóságát, mert immár lement az Úr népe a kapukhoz és visszanyerte birodalmát.	11 sing -- to the sound of the shepherds at the watering places! There they extol Yahweh's blessings, hissaving acts for his villages in Israel! (Then Yahweh's people marched down to the gates.)
12 Kelj fel, kelj fel, Debóra! Kelj fel, kelj fel, s zengj éneket! Kelj fel, Bárák s fogd meg foglyaidat, Abinoem fia!	12 Awake, awake, Deborah! Awake, awake, declaim a song! Take heart, to your feet, Barak, capture yourcaptors, son of Abinoam!
13 Megszabadult a nép maradéka, az Úr harcolt a hősök által!	13 Then Israel marched down to the gates; like champions, Yahweh's people marched down to fight forhim!
14 Az Amalek hegyén lakó efraimiak törölték el az ellenséget, mögöttük a benjaminiták törtek népeidre, ó Amalek. Mákirból fejedelmek jöttek le, Zebulonból hadvezérek,	14 The princes of Ephraim are in the val ey. Behind you, Benjamin is in your ranks. Captains have comedown from Machir, those who wield the commander's staff, from Zebulun.
15 Isszakár vezérei is Debórával tartottak s követték Bárák nyomdokait, aki úgy vetette magát a veszedelembe, mint valami mélységbe. Ám a rúbeniták meghasonlottak egymással: nagytanácsuk között vetélkedés honolt,	15 The princes of Issachar are with Deborah; Naphtali, with Barak, in the val ey follows in hot pursuit. Inthe clans of Reuben there was much searching of heart.
16 miért maradtál a két határ között? Hogy furulyaszót hallgass a nyájaknál? Ám a rúbeniták meghasonlottak egymással: nagylelkük között vetélkedés honolt.	16 Why did you stay among the sheepfolds, listening for the whistle, with the flocks? (In the clans ofReuben, there was much searching of heart.)
17 Gileád a Jordánon túl pihent, Dán a hajóival foglalkozott, Áser a tenger partján maradt s kikötőiben tartózkodott.	17 Gilead stayed on the other side of the Jordan, and why should Dan have stayed aboard ship? Asherremained beside the sea, peaceful y living within his ports.
18 Zebulon és Naftali kitették magukat a halálnak a Meróme mezőn.	18 Zebulun is a people who have braved death, Naphtali too, on the high ground of the country.
19 Eljöttek a királyok és hadakoztak, Kánaán királyai harcba bocsátkoztak Tánáknál, Megiddó vizei mellett, de semmi zsákmányt sem szereztek,	19 The kings came and they fought, how they fought, those kings of Canaan, at Taanach, near theWaters of Megiddo, but no booty of silver did they take!
20 mert az égből harc indult ellenük, helyükről és pályájukról harcra keltek Siserával a csillagok.	20 The stars fought from heaven, from their orbits they fought against Sisera.
21 Elsodorta tetemüket a Kíson patak, a Kadumim patak, Kíson patak! Tipord csak, lelkem, hatalmasaikat!	21 The torrent of Kishon swept them away, the torrent of old, the torrent of Kishon. -March on, be strongmy soul!
22 Lehullott a lovak körme, oly száguldva futottak, az ellenség hősei oly hanyatt-homlok rohantak.	22 The horses' hooves then hammer the ground: gal oping, galloping go his steeds.
23 Átkozzátok meg Meróz földjét, mondja az Úr angyala, szórjatok átkot lakosaira, mert nem jöttek az Úr segítségére, hőseinek megsegítésére.	23 'Curse Meroz,' said the Angel of Yahweh, 'curse, curse the people living there for not having come toYahweh's help, to Yahweh's help as warriors!'
24 Áldott az asszonyok közt Jáhel, a kenita Héber felesége! Áldott legyen sátrában!	24 Most blessed of women be Jael (the wife of Heber the Kenite); of tent-dwelling women, may she bemost blessed!
25 Amikor az vizet kért, ő tejet adott neki, fejedelmi csészében vajat nyújtott neki.	25 He asked for water; she gave him milk; she offered him curds in a lordly dish.
26 Bal kezével a cövek után nyúlt, jobbjával az ácskalapács után s ütötte Siserát, helyet keresve fején a sebnek s nagy erővel átfúrva a halántékát.	26 She reached her hand out to seize the peg, her right hand to seize the workman's mal et. Shehammered Sisera, she crushed his head, she pierced his temple and shattered it.
27 Az ő lába között fetrengett, múlt ki és halt meg, az ő lába előtt hempergett és terült el élettelenül, nyomorultan.	27 Between her feet, he crumpled, he fell, he lay; at her feet, he crumpled, he fel . Where he crumpled,there he fel , destroyed.
28 Kinézett az ablakon és jajgatott az anyja és a felső teremből azt mondogatta: miért késik megjönni szekere, miért késik fogatainak lépte?	28 At the window, she leans and watches, Sisera's mother, through the lattice, 'Why is his chariot so longcoming? Why so delayed the hoof-beats from his chariot?'
29 Feleségeinek legokosabbika anyósának ezt a választ adta:	29 The wisest of her ladies answers, and she to herself repeats,
30 nyilván most osztja szét a zsákmányt, neki választják ki az asszonyok legpompásabbját. Tarka színű ruhákat adnak Siserának zsákmányul és mindenféle ékszert hordanak össze nyakékül.	30 'Are they not col ecting and sharing out the spoil: a girl, two girls for each warrior; a booty of colouredand embroidered stuff for Sisera, one scarf, two embroidered scarves for me!'
31 Így vesszen el, Uram, valamennyi ellenséged, de akik szeretnek téged, úgy ragyogjanak, mint ahogy tündöklik felkeltekor a Nap.«	31 So perish al your enemies, Yahweh! And let those who love you be like the sun when he emerges inal his strength! And the country had peace for forty years.
32 Aztán nyugta volt az országnak negyven esztendeig.