Az apostolok cselekedetei 7

KÁLDI-NEOVULGÁTA	STUTTGARTENSIA-DELITZSCH
1 A főpap erre megkérdezte tőle: »Csakugyan így áll a dolog?«	1 וַיֹּאמֶר הַכֹּהֵן הַגָּדוֹל הַאֱמֶת הוּא אֲשֶׁר דִּבֵּרוּ
2 Ő pedig azt felelte: »Férfiak, testvérek és atyák, halljátok! A dicsőség Istene megjelent atyánknak, Ábrahámnak, midőn Mezopotámiában tartózkodott, és mielőtt Háránba költözött.	2 וַיַּעַן וַיֹּאמֶר אֲנָשִׁים אַחִים וְאָבוֹת שְׁמָעוּ אֱלֹהֵי הַכָּבוֹד נִרְאָה אֶל־אַבְרָהָם אָבִינוּ בִּהְיוֹתוֹ בַּאֲרַם נַהֲרַיִם לִפְנֵי שִׁבְתּוֹ בְחָרָן
3 Így szólt hozzá: ‘Menj ki földedről és rokonságodból, s jöjj arra a földre, amelyet mutatok neked’ .	3 וַיֹּאמֶר אֵלָיו לֶךְ־לְךָ מֵאַרְצְךָ וּמִמּוֹלַדְתֶּךָ וּבֹא אֶל־הָאָרֶץ אֲשֶׁר אַרְאֶךָּ
4 Erre elhagyta a káldeaiak országát, és Háránba költözött. Innen pedig atyja halála után áthozta őt erre a földre, amelyen ti laktok most.	4 וַיֵּצֵא מֵאֶרֶץ כַּשְׂדִּים וַיֵּשֶׁב בְּחָרָן וְאַחֲרֵי מוֹת אָבִיו הֶעֱבִיר אֹתוֹ מִשָּׁם אֶל־הָאָרֶץ הַזֹּאת אֲשֶׁר אַתֶּם ישְׁבִים בָּהּ עָתָּה
5 Nem adott ugyan belőle neki talpalatnyi örökséget sem, de megígérte, hogy birtokul adja neki és utódainak őutána , bár nem volt még fia.	5 וְלֹא־נָתַן לוֹ נַחֲלָה בָהּ אַף־לֹא מִדְרַךְ כַּף־רָגֶל וַיַּבְטַח לְתִתָּהּ לַאֲחֻזָּה לוֹ וּלְזַרְעוֹ אַחֲרָיו וְעוֹד לֹא־הָיָה־לוֹ בֵן
6 Isten ezt mondta neki: ‘Az ő utóda hontalanként fog lakni idegen földön, szolgaságba hajtják és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.	6 וַיֹּאמֶר לוֹ אֱלֹהִים כִּי־גֵר יִהְיֶה זַרְעוֹ בְּאֶרֶץ לֹא לָהֶם וַעֲבָדוּם וְעִנּוּ אֹתָם אַרְבַּע מֵאוֹת שָׁנָה
7 De én – mondja az Úr – megítélem a nemzetet, amelynek szolgái lesznek, azután majd kivonulnak és szolgálni fognak nekem ezen a helyen’ .	7 וְגַם אֶת־הַגּוֹי אֲשֶׁר יַעֲבֹדוּ דָּן אָנֹכִי אָמַר אֱלֹהִים וְאַחֲרֵי־כֵן יֵצְאוּ וְיַעַבְדוּנִי בַּמָּקוֹם הַזֶּה
8 Egyben megkötötte vele a körülmetélés szövetségét. Ábrahámnak így lett a fia Izsák, akit körülmetélt a nyolcadik napon, Izsáké pedig Jákob, Jákobé meg a tizenkét pátriárka.	8 וַיִּתֶּן־לוֹ אֶת־בְּרִית הַמִּילָה וּבְכֵן הוֹלִיד אֶת־יִצְחָק וַיָּמָל אֹתוֹ בַּיּוֹם הַשְּׁמִינִי וְיִצְחָק הוֹלִיד אֶת־יַעֲקֹב וְיַעֲקֹב הוֹלִיד אֶת־שְׁנֵים עָשָׂר הָאָבוֹת
9 A pátriárkák irigységből eladták Józsefet Egyiptomba, de Isten vele volt ,	9 וַיְקַנְאוּ הָאָבוֹת בְּיוֹסֵף וַיִּמְכְּרוּ אוֹתוֹ מִצְרָיְמָה וֵאלֹהִים הָיָה עִמּוֹ
10 s kiragadta őt minden viszontagságából. Kegyelmet s bölcsességet adott neki a fáraónak, Egyiptom királyának a színe előtt, úgyhogy az megtette őt kormányzónak Egyiptom fölé és a tulajdon egész háza fölé .	10 וַיַּצִּילֵהוּ מִכָּל־צָרוֹתָיו וַיִּתֶּן־לוֹ חֵן וְחָכְמָה לִפְנֵי פַרְעֹה מֶלֶךְ מִצְרָיִם וַיְשִׂימֵהוּ שַׁלִּיט עַל־מִצְרַיִם וְעַל כָּל־בֵּיתוֹ
11 Akkoriban éhínség és nagy nyomorúság sújtotta egész Egyiptomot és Kánaánt, s atyáink nem találtak élelmet.	11 וַיְהִי רָעָב עַל־כָּל־אֶרֶץ מִצְרַיִם וּכְנַעַן וְצָרָה גְדוֹלָה וַאֲבוֹתֵינוּ לֹא־מָצְאוּ אֹכֶל
12 Mikor azonban Jákob meghallotta, hogy Egyiptomban van gabona, elküldte atyáinkat első ízben;	12 וַיִּשְׁמַע יַעֲקֹב כִּי יֶשׁ־שֶׁבֶר בְּמִצְרָיִם וַיִּשְׁלַח־שָׁמָּה אֶת־אֲבוֹתֵינוּ בַּפַּעַם הָרִאשׁוֹנָה
13 a második alkalommal a testvérei megismerték Józsefet, és a fáraó előtt kitudódott a származása.	13 וּבַפַּעַם הַשֵּׁנִית הִתְוַדַּע יוֹסֵף אֶל־אֶחָיו וַתִּגָּלֶה לְפַרְעֹה מִשְׁפַּחַת יוֹסֵף
14 József erre érte küldött és elhivatta atyját, Jákobot és egész rokonságát, hetvenöt lelket.	14 וַיִּשְׁלַח יוֹסֵף וַיִּקְרָא לְיַעֲקֹב אָבִיו וּלְכָל־מִשְׁפַּחְתּוֹ בְּשִׁבְעִים וְחָמֵשׁ נָפֶשׁ
15 Jákob tehát lement Egyiptomba, s aztán ő és atyáink meghaltak.	15 וַיֵּרֶד יַעֲקֹב מִצְרָיְמָה וַיָּמָת הוּא וַאֲבוֹתֵינוּ
16 Átvitték őket Szíchembe, és eltemették a sírba, amelyet Ábrahám vett meg ezüstpénzen a szichemi Hámor fiaitól .	16 וַיּוּבְאוּ שְׁכֶמָה וַיּוּשְׂמוּ בַקֶּבֶר אֲשֶׁר קָנָה יַעֲקֹב בְּכַסְפּוֹ מִיַּד בְּנֵי־חֲמוֹר אֲבִי שְׁכֶם
17 Mikor azonban elközelgett az ígéret ideje, amelyet Isten Ábrahámnak adott, a nép gyarapodott és sokasodott Egyiptomban,	17 וַיְהִי כַּאֲשֶׁר קָרְבָה עֵת הַהַבְטָחָה אֲשֶׁר נִשְׁבַּע אֱלֹהִים לְאַבְרָהָם וַיִּגְדַּל הָעָם וַיִּרֶב בְּמִצְרָיִם
18 amíg másik király nem támadt Egyiptomban, aki nem ismerte Józsefet.	18 עַד כִּי־קָם מֶלֶךְ אַחֵר אֲשֶׁר לֹא־יָדַע אֶת־יוֹסֵף
19 Ez álnok módon bánt a népünkkel. Azzal sújtotta atyáinkat, hogy ki kellett tenniük csecsemőiket, hogy életben ne maradjanak.	19 וְזֶה הִתְחַכַּם לְמִשְׁפַּחְתֵּנוּ וַיָּרַע לַאֲבוֹתֵינוּ וַיְצַו אֹתָם לְהַשְׁלִיךְ אֶת־עֹלֲלֵיהֶם אֶל־פְּנֵי הַשָּׂדֶה לְבִלְתִּי הַחֲיוֹתָם
20 Abban az időben született Mózes, akit Isten kedvelt. Három hónapig apja házában táplálták.	20 בָּעֵת הַהִיא נוֹלַד משֶׁה וַיְהִי־טוֹב לֵאלֹהִים וַיְהִי אָמוּן בְּבֵית אָבִיו שְׁלשָׁה יְרָחִים
21 Mikor azután kitették, a fáraó lánya felvette, és felnevelte saját fia gyanánt.	21 וְכַאֲשֶׁר הֻשְׁלַךְ אָסְפָה אֹתוֹ בַּת־פַּרְעֹה וַתְּגַדְּלֵהוּ לָהּ לְבֵן
22 Mózes így oktatást kapott az egyiptomiak minden bölcsességében, és hatalmas lett szavaiban és tetteiben.	22 וַיְלֻמַּד משֶׁה בְּכָל־חָכְמַת מִצְרָיִם וַיְהִי גִבּוֹר בִּדְבָרִים וּבְמַעֲשִׂים
23 Mikor pedig betöltötte negyvenedik évét, feltette szívében, hogy meglátogatja a testvéreit, Izrael fiait.	23 וּבִמְלֹאת־לוֹ אַרְבָּעִים שָׁנָה עָלָה עַל־לִבּוֹ לִפְקֹד אֶת־אֶחָיו בְּנֵי יִשְׂרָאֵל
24 Amikor meglátta, hogy egyikük méltatlanságot szenved, a védelmére kelt, és bosszút állt az igazságtalanságot szenvedőért azzal, hogy megölte az egyiptomit.	24 וַיַּרְא אִישׁ אֶחָד מְעֻשָּׁק חִנָּם וַיּוֹשַׁע לוֹ וַיִּקֹּם נִקְמַת הַמֻּכֶּה בְּהַכּוֹתוֹ אֶת־הַמִּצְרִי
25 Azt hitte ugyanis, hogy testvérei megértik, hogy Isten az ő keze által ad nekik szabadulást, ám azok nem értették meg.	25 וַיַּחֲשֹׁב בִּלְבָבוֹ כִּי יָבִינוּ אֶחָיו אֲשֶׁר עַל־יָדוֹ יִתֵּן הָאֱלֹהִים לָהֶם תְּשׁוּעָה וְהֵם לֹא הֵבִינוּ
26 Másnap megjelent köztük, amikor éppen perlekedtek, és békítgette őket: ‘Férfiak, ti testvérek vagytok, miért bántjátok egymást?’	26 וַיְהִי בַּיּוֹם הַשֵּׁנִי וַיָּבֹא בְתוֹכָם וְהֵם נִצִּים וַיְבַקֵּשׁ לַעֲשׂוֹת שָׁלוֹם בֵּינֵיהֶם לֵאמֹר אֲנָשִׁים אַחִים אַתֶּם וְלָמָּה תַעַשְׁקוּ אִישׁ אֶת־אָחִיו
27 De az, aki bántalmazta felebarátját, eltaszította őt, és így szólt: ‘Ki tett téged följebbvalóvá és bíróvá fölénk?	27 וְהָעשֵׁק אֶת־רֵעֵהוּ הֲדָפוֹ לֵאמֹר מִי שָׂמְךָ לְאִישׁ שַׂר וְשֹׁפֵט עָלֵינוּ
28 Csak nem akarsz megölni, ahogy megölted tegnap az egyiptomit?’	28 הַלְהָרְגֵנִי אַתָּה אֹמֵר כַּאֲשֶׁר הָרַגְתָּ אֶתְמֹל אֶת־הַמִּצְרִי
29 Mikor Mózes meghallotta ezt a beszédet, elmenekült, és jövevény lett Midián földjén, ahol két fia született .	29 וַיִּבְרַח משֶׁה עַל־הַדָּבָר הַזֶּה וַיְהִי־גֵר בְּאֶרֶץ מִדְיָן וַיּוֹלֶד שָׁם שְׁנֵי בָנִים
30 Negyven esztendő eltelte után Sína hegyének pusztájában angyal jelent meg neki a csipkebokor lángoló tüzében .	30 וּבִמְלֹאת אַרְבָּעִים שָׁנָה נִרְאָה אֵלָיו מַלְאַךְ יְהוָֹה בְּמִדְבַּר הַר סִינַי בְּלַבַּת־אֵשׁ מִתּוֹךְ הַסְּנֶה
31 Mózes látta, és csodálkozott a látványon. Amint azonban odament, hogy megnézze, az Úr szólt hozzá:	31 וַיַּרְא משֶׁה וַיִּתְמַהּ עַל־הַמַּרְאֶה וּבְסוּרוֹ לִרְאוֹת וַיְהִי־קוֹל יְהוָֹה אֵלָיו
32 ‘Én vagyok atyáid Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene’ . Mózes erre megrettent, és nem merte megnézni.	32 אָנֹכִי אֱלֹהֵי אֲבוֹתֶיךָ אֱלֹהֵי אַבְרָהָם אֱלֹהֵי יִצְחָק וֵאלֹהֵי יַעֲקֹב וַיֶּחֱרַד משֶׁה וַיִּירָא מֵהַבִּיט
33 Az Úr pedig azt mondta neki: ‘Oldd le lábad saruját, mert a hely, amelyen állsz, szent föld.	33 וַיֹּאמֶר אֵלָיו יְהוָֹה שַׁל נְעָלֶיךָ מֵעַל רַגְלֶיךָ כִּי הַמָּקוֹם אֲשֶׁר אַתָּה עוֹמֵד עָלָיו אַדְמַת־קֹדֶשׁ הוּא
34 Jól láttam Egyiptomban élő népem nyomorúságát, hallottam sóhajtozásukat, azért szálltam le, hogy megszabadítsam őket. Jöjj tehát, elküldlek Egyiptomba’ .	34 רָאֹה רָאִיתִי אֶת־עֳנִי עַמִּי אֲשֶׁר בְּמִצְרַיִם וְאֶת־נַאֲקָתָם שָׁמַעְתִּי וָאֵרֵד לְהַצִּילָם וְעַתָּה לְכָה וְאֶשְׁלָחֲךָ מִצְרָיְמָה
35 Ezt a Mózest, akit megtagadtak, amikor azt mondták: ‘Ki rendelt téged följebbvalóvá és bíróvá?’ , Isten vezérül és szabadítóul küldte az angyal által, aki megjelent neki a csipkebokorban.	35 הוּא משֶׁה אֲשֶׁר כִּחֲשׁוּ־בוֹ לֵאמֹר מִי שָׂמְךָ לְשַׂר וְשֹׁפֵט אֹתוֹ שָׁלַח הָאֱלֹהִים לְשַׂר וְגֹאֵל בְּיַד הַמַּלְאָךְ הַנִּרְאֶה אֵלָיו בַּסְּנֶה
36 Ő hozta ki őket, közben csodákat és jeleket művelt Egyiptom földjén, majd a Vörös-tengernél és a pusztában negyven éven át.	36 וְהוּא הוֹצִיאָם וַיַּעַשׂ אֹתוֹת וּמֹפְתִים בְּאֶרֶץ מִצְרַיִם וּבְיַם־סוּף וּבַמִּדְבָּר אַרְבָּעִים שָׁנָה
37 Ez az a Mózes, aki megmondta Izrael fiainak: ‘Prófétát támaszt nektek Isten testvéreitek közül, hozzám hasonlót’ .	37 הוּא משֶׁה אֲשֶׁר אָמַר אֶל־בְּנֵי יִשְׂרָאֵל נָבִיא מִקֶּרֶב אֲחֵיכֶם כָּמֹנִי יָקִים לָכֶם יְהוָֹה אֱלֹהֵיכֶם אֵלָיו תִּשְׁמָעוּן
38 Ő volt az, aki a pusztai közösségből kapcsolatban állt az angyallal, aki Sína hegyén szólt hozzá és atyáinkhoz; ő vette át az élet igéit, hogy nekünk adja.	38 הוּא אֲשֶׁר הָיָה בַקָּהָל בַּמִּדְבָּר עִם־הַמַּלְאָךְ הַדֹּבֵר אֵלָיו בְּהַר סִינַי וְעִם־אֲבוֹתֵינוּ וַאֲשֶׁר קִבֵּל דְּבָרִים חַיִּים לָתֵת לָנוּ
39 Ám atyáink nem akartak engedelmeskedni neki, hanem eltaszították, és szívük visszavágyott Egyiptomba.	39 הוּא אֲשֶׁר אֲבוֹתֵינוּ לֹא אָבוּ לִשְׁמֹעַ לוֹ כִּי אִם־מָאֲסוּ אֹתוֹ וּלְבָבָם פָּנָה מִצְרָיְמָה
40 Azért azt mondták Áronnak: ‘Készíts nekünk isteneket, vezessenek bennünket ők, mert nem tudjuk, mi történt ezzel a Mózessel, aki kihozott minket Egyiptom földjéről!’	40 וַיֹּאמְרוּ אֶל־אַהֲרֹן עֲשֵׂה־לָנוּ אֱלֹהִים אֲשֶׁר יֵלְכוּ לְפָנֵינוּ כִּי זֶה משֶׁה אֲשֶׁר הֶעֱלָנוּ מֵאֶרֶץ מִצְרַיִם לֹא יָדַעְנוּ מֶה־הָיָה לוֹ
41 És borjúképmást készítettek azokban a napokban, áldozatot mutattak be a bálványnak, és örömük telt önkezük alkotásaiban.	41 וַיַּעֲשֹוּ עֵגֶל בַּיָּמִים הָהֵם וַיִּזְבְּחוּ זְבָחִים לָאֱלִיל וַיִּשְׂמְחוּ בְּמַעֲשֵׂה יְדֵיהֶם
42 Ezért Isten elfordult tőlük, és hagyta őket, hogy szolgáljanak az ég seregeinek, amint meg van írva a próféták könyvében: ‘Vajon mutattatok-e be nekem áldozati állatokat és áldozatokat negyven éven át a pusztában, Izrael háza?	42 וַיִּפֶן מֵהֶם הָאֱלֹהִים וַיִּתְּנֵם לַעֲבֹד אֶת־צְבָא הַשָּׁמָיִם כַּאֲשֶׁר כָּתוּב בְּסֵפֶר הַנְּבִיאִים הַזְּבָחִים וּמִנְחָה הִגַּשְׁתֶּם־לִי בַמִּדְבָּר אַרְבָּעִים שָׁנָה בֵּית יִשְׂרָאֵל
43 Inkább befogadtátok Molok sátrát és isteneteknek, Refánnak csillagát, a bálványképeket, amelyeket készítettetek, hogy imádjátok őket. Ezért Babilonon túlra viszlek majd el titeket’.	43 וּנְשָׂאתֶם אֵת סֻכַּת מִלְכֹּם וְאֶת־כּוֹכַב אֱלֹהֵיכֶם רַמְפָן הַצְּלָמִים אֲשֶׁר עֲשִׂיתֶם לְהִשְׁתַּחֲוֹת לָהֶם וְהִגְלֵיתִי אֶתְכֶם מֵהָלְאָה לְבָבֶל
44 A szövetség sátra atyáinkkal volt a pusztában, amint Isten elrendelte nekik, aki Mózeshez szólt, hogy készítse el azt a látott minta szerint.	44 מִשְׁכַּן הָעֵדוּת הָיָה לַאֲבוֹתֵינוּ בַּמִּדְבָּר כַּאֲשֶׁר צִוָּה הַמְדַבֵּר אֶל־משֶׁה לַעֲשׂוֹת אֹתוֹ כַּתַּבְנִית אֲשֶׁר רָאָה
45 Ezt atyáink átvették, s be is vitték Józsuéval a pogányok birodalmába, akiket Isten kiűzött atyáink elől, Dávid napjaiig.	45 וַאֲבוֹתֵינוּ לְקָחֻהוּ וְגַם־הֱבִיאֻהוּ אִתָּם הֵם וִיהוֹשֻׁעַ בְּרִשְׁתָּם אֶת־אַרְצוֹת הַגּוֹיִם אֲשֶׁר גֵּרַשׁ אֹתָם אֱלֹהִים מִפְּנֵי אֲבוֹתֵינוּ עַד־יְמֵי דָוִד
46 Ő kegyelmet talált Istennél, és könyörgött, hogy hajlékot emelhessen Jákob Istenének.	46 וְהוּא מָצָא חֵן בְּעֵינֵי אֱלֹהִים וַיִּשְׁאַל לִמְצֹא מִשְׁכָּנוֹת לֵאלֹהֵי יַעֲקֹב
47 Végül csak Salamon épített neki házat.	47 וּשְׁלֹמֹה בָּנָה־לוֹ בָיִת
48 Ámde a Magasságbeli nem lakik kezek alkotásaiban, amint a próféta mondja:	48 אֲבָל הָעֶלְיוֹן לֹא יִשְׁכֹּן בְּהֵיכָלוֹת מַעֲשֵׂי יָדָיִם כַּאֲשֶׁר אָמַר הַנָּבִיא
49 ‘Az ég az én trónusom, a föld pedig lábaim zsámolya. Miféle házat építenétek nekem – mondja az Úr –, vagy hol lenne az én nyugodalmam helye?	49 הַשָּׁמַיִם כִּסְאִי וְהָאָרֶץ הֲדֹם רַגְלָי אֵי־זֶה בַיִת אֲשֶׁר תִּבְנוּ־לִי אָמַר יְהוָֹה וְאֵי־זֶה מָקוֹם מְנוּחָתִי
50 Nem az én kezem alkotta-e mindezeket?’	50 הֲלֹא אֶת־כָּל־אֵלֶּה יָדִי־עָשָׂתָה
51 Ti keménynyakúak, körülmetéletlen szívűek és fülűek! Ti mindenkor ellenálltok a Szentléleknek: amint atyáitok, úgy ti is.	51 קְשֵׁי עֹרֶף וְעַרְלֵי לֵב וְאָזְנָיִם מַמְרִים הֱיִיתֶם תָּמִיד בְּרוּחַ הַקֹּדֶשׁ כַּאֲבוֹתֵיכֶם גַּם־אַתֶּם
52 Melyik prófétát nem üldözték atyáitok? Igen, megölték őket, akik annak az Igaznak eljöveteléről jövendöltek, akinek ti most árulói és gyilkosai lettetek,	52 מִי מֵהַנְּבִיאִים אֲשֶׁר לֹא רְדָפוּהוּ אֲבוֹתֵיכֶם אַף־הֵמִיתוּ אֵת הַמְבַשְּׂרִים מִקֶּדֶם בִּיאַת הַצַּדִּיק אֲשֶׁר עַתָּה הֱיִיתֶם אַתֶּם מוֹסְרָיו וּמְרַצְּחָיו
53 ti, akik angyalok szolgálata által kaptátok a törvényt, de meg nem tartottátok.«	53 אַתֶּם אֲשֶׁר קִבַּלְתֶּם אֶת־הַתּוֹרָה עַל־יְדֵי מַלְאֲכוֹת הַמַּלְאָכִים וְלֹא שְׁמַרְתֶּם אוֹתָהּ
54 Amikor ezeket hallották, megdühödtek szívükben, és fogukat csikorgatták ellene.	54 וַיְהִי כְשָׁמְעָם אֶת־אֵלֶּה הִתְרַגְּזוּ בִּלְבָבָם וַיַּחַרְקוּ עָלָיו שִׁנֵּיהֶם
55 Ő azonban Szentlélekkel telve föltekintett az égre, látta Isten dicsőségét, és Jézust Isten jobbja felől állni.	55 וְהוּא מָלֵא רוּחַ הַקֹּדֶשׁ וַיַּבֵּט הַשָּׁמָיְמָה וַיַּרְא אֶת־כְּבוֹד אֱלֹהִים וְאֶת־יֵשׁוּעַ נִצָּב לִימִין הָאֱלֹהִים
56 Megszólalt: »Íme, nyitva látom az egeket, és az Emberfiát állni Isten jobbja felől.«	56 וַיֹּאמֶר הִנְנִי רֹאֶה אֶת־הַשָּׁמַיִם נִפְתָּחִים וְאֵת בֶּן־הָאָדָם נִצָּב לִימִין הָאֱלֹהִים
57 Erre ők fennhangon kiáltva befogták fülüket, és egy akarattal rárohantak.	57 וַיִּצְעֲקוּ בְּקוֹל גָּדוֹל וַיַּאַטְמוּ אֶת־אָזְנֵיהֶם וַיִּתְנַפְּלוּ עָלָיו כֻּלָּם יָחַד
58 Azután kihurcolták őt a városon kívülre, és megkövezték. A tanúk pedig letették ruháikat egy ifjú lábához, akit Saulnak hívtak.	58 וַיִּדְחָפֻהוּ חוּצָה לָעִיר וַיִּסְקְלוּ אֹתוֹ בָּאֲבָנִים וְהָעֵדִים פָּשְׁטוּ אֶת־בִּגְדֵיהֶם לְרַגְלֵי בָחוּר אֶחָד וּשְׁמוֹ שָׁאוּל
59 Amikor megkövezték Istvánt, az így könyörögött: »Úr Jézus, vedd magadhoz lelkemet!«	59 וַיִּסְקְלוּ אֶת־אִסְטְפָנוֹס וְהוּא מְשַׁוֵּעַ וְאֹמֵר אֲדֹנִי יֵשׁוּעַ קַבֵּל אֶת־רוּחִי
60 Amikor pedig térdre esett, fennhangon azt kiáltotta: »Uram, ne tulajdonítsd ezt nekik bűnül!« Amint ezt kimondta, elszenderült az Úrban.	60 וַיִּכְרַע עַל־בִּרְכָּיו וַיִּצְעַק בְּקוֹל גָּדוֹל יְהוָֹה אַל־תִּשְׁמֹר לָהֶם אֶת־הַחֵטְא הַזֶּה וַיְהִי אַחֲרֵי דַבְּרוֹ כַּדָּבָר הַזֶּה וַיִּישָׁן