A bölcsesség könyve 15

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 Te pedig, Istenünk, kegyes vagy és igaz, türelmes, és elnézéssel intézel mindent!	1 Ma tu, Iddio nostro, se' soave e vero e paziente, e che disponi tutte le cose in misericordia.
2 Még ha vétünk is, tieid vagyunk, hisz ismerjük hatalmadat, de nem vétünk többé, mert tudjuk, hogy hozzád tartozunk!	2 E imperciò, se noi pecchiamo, noi siamo pure tuoi, e sappiamo la grandezza tua; e se noi non pecchiamo, noi sappiamo che appo te noi siamo computati.
3 Mert téged megismerni: tökéletes igazságosság, és tudni igaz voltodat és hatalmadat: gyökere a halhatatlanságnak.	3 E il sapere te è consumata giustizia; e conoscere la giustizia e la virtù tua è radice di immortalitade.
4 Nem is ejtett minket tévedésbe az emberek gonosz mesterségének e találmánya, sem az árnyékoló festés haszontalan munkája, a különféle színű faragott képmás,	4 Non indusse noi in errore lo sottigliamento delli uomini della mala arte, nè l'ombra della pittura fatica sanza frutto, la figura intagliata per varii colori;
5 amelynek látása vágyat kelt a balgában, úgyhogy megkívánja a holt kép élettelen alakját.	5 la cui vista a diletto del disensato dà desiderio, e ama le imagini della cosa morta sanza anima.
6 Akik készítik, akik szeretik, s akik tisztelik őket, azok a rosszat kedvelik és méltók, hogy ilyenekben legyen részük.	6 Degni sono (di morte) li amatori [del] le cose malfatte, li quali hanno speranza in cotali cose, e chi fanno quelle imagini, e coloro che le adorano che le amano.
7 A fazekas is, miután a lágy agyagot fáradsággal meggyúrta, edényt formál, mindegyiket használatunkra, de ugyanabból az agyagból alakít tisztes célra szolgáló edényeket és ellenkező célra valókat. Hogy milyen legyen az edény használata, a fazekas dolga azt eldönteni.	7 Ma il figolaio, che preme la terra molle, faticosamente compone (li vasi) al nostro uso ciascuno vaso; e d' una medesima terra compone quelli vasi che sono mondi in uso, e similmente quelli che sono contrarii a questi; quale sia l'uso di questi vasi, il pentolaio stesso n'è giudice.
8 Így rosszra fecsérelt fáradsággal istent készít abból az agyagból az, aki kevéssel ezelőtt lett a földből, és csakhamar visszatér oda, ahonnan vétetett, amikor a kölcsönbe kapott lelket tőle visszakövetelik.	8 Elli compone di quella medesima terra iddio con vana fatica ( ch' elli fae li altri vasi); colui che poco inanzi fatto fue di terra, dopo un poco inganna, ridomandando il debito dell' anima ch' elli avea.
9 De nem gondol azzal, hogy el fogja hagyni ereje, sem azzal, hogy élete rövid, hanem versenyre kel arany- és ezüstművesekkel, ércöntőkkel vetekszik, és nagyra van azzal, hogy hamis dolgokat alkot.	9 Ma la cura sua è, non ch' elli deve lavorare, nè come elli è piccola vita, ma contendendosi colli orefici e colli argentieri, e' sèguitali; e antimette la fama sua, però ch' elli compone cose di soperchio vane.
10 Pedig hamu a szíve, és hitvány föld a reménye, s élete értéktelenebb, mint az agyag,	10 Cenere è il cuore suo; e la speranza sua sì è terra vana, e la vita sua sì è più vile del fango.
11 mert nem ismeri azt, aki őt alkotta, aki tevékeny lelket lehelt belé, s az élet leheletét bele ihlette.	11 Però ch' egli non sa colui che il fece, e chi mise in lui l'anima, e chi soffioe in lui spirito vitale (e adora quelle cose ch' elli lavoroe).
12 Hanem azt hiszi, hogy életünk játék csupán, hogy az ittlét hasznot hajtó vásár, hogy akárhonnan, még a rosszból is nyereséget kell húzni!	12 Ma loro stimarono la vita nostra essere concupiscenza; e che la conversazione della vita fusse composta al guadagno, e che bisogno era che ciascuno eziandio di male acquistasse.
13 Pedig ő bárkinél jobban tudja, hogy vétkezik, amikor földi anyagból törékeny edényt is, bálványt is készít.	13 Colui conosce sopra tutti sè peccare, il quale. della materia di terra compone li vasi fragili e idoli.
14 Balgák mindnyájan, és nyomorultabbak a korlátolt lelkénél néped ellenségei és leigázói,	14 Tutti disavventurati, oltra modo sono superbi sopra la condizione dell' anima sua, i nimici del popolo tuo, e [coloro che] signoreggiano quello.
15 mert a pogányok minden bálványát istennek tartják, holott azok sem szemüket nem használják, hogy lássanak, sem orrukat, hogy lélegzetet vegyenek, sem fülüket, hogy halljanak, sem kezük ujjait, hogy tapintsanak, és lábuk is lusta a járásra,	15 Però ch' egli stimarono che tutti li idoli delle nazioni fussono iddii, li quali non hanno lume d' occhi a vedere, nè nari da odorare, nè orecchie da udire, nè mani da palpare, e li loro piedi sono pigri ad andare.
16 mert ember készítette őket, s olyan formálta, aki az élet leheletét kölcsönbe kapta. Mert egy ember sem alkothat magához hasonló istent,	16 L'uomo fece loro, e colui a cui fu prestata la vita. Nullo uomo potrà (possibilmente) componere Iddio simile a sè.
17 halandó létére ugyanis csak holtat tud készíteni igaztalan kézzel. Hisz ő tökéletesebb azoknál, amiket imád, mert neki – bár halandó – élete van, azoknak pedig nincs.	17 Conciosia cosa ch' elli sia cosa mortale, elli compone cosa morta colle mani inique; più vale egli, che colui ch' egli adora, però ch' egli per certo vivette, conciosia cosa ch' elli sia mortale; ma li idoli non vivettono mai.
18 Még a legnyomorultabb állatokat is imádják, mert a többivel összehasonlítva, ostobaságban alábbvalók náluk.	18 Ma elli, miserissimi, adorano li animali; e cose sanza sentimento, assomigliate a queste, peggiori sono di queste.
19 De még szépséget sem lehet látni ezeken az állatokon. nincs is részük Isten dicséretében s áldásában.	19 Ma ancora non puote vedere per ragguardamento, alcuno di questi animali, cosa buona. Fuggirono la laude di Dio, e la benedizione sua.