A zsoltárok könyve 63

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Dávid zsoltára, amikor Júda sivatagjában tartózkodott.	1 Psaume de David. Quand il était dans le désert de Juda.
2 Isten, én Istenem, pirkadatkor már előtted virrasztok. Téged szomjaz a lelkem, utánad sóvárog a testem, puszta, úttalan, víztelen vidéken.	2 Dieu, c'est toi mon Dieu, je te cherche, mon âme a soif de toi, après toi languit ma chair, terresèche, altérée, sans eau.
3 Bárcsak megjelenhetnék előtted a szent helyen, és láthatnám hatalmadat és dicsőségedet!	3 Oui, au sanctuaire je t'ai contemplé, voyant ta puissance et ta gloire.
4 Hisz irgalmad jobb, mint az élet, ajkam téged dicsér.	4 Meilleur que la vie, ton amour; mes lèvres diront ton éloge.
5 Áldani akarlak, amíg csak élek, és nevedben emelem fel kezemet.	5 Oui, je veux te bénir en ma vie, à ton nom, élever les mains;
6 Szinte zsírral és kövérséggel telik el a lelkem, ujjong az ajkam és dicsér a szám.	6 comme de graisse et de moelle se rassasie mon âme, lèvres jubilantes, louange en ma bouche.
7 Ha reggelenként rólad elmélkedem, rád gondolok fekvőhelyemen.	7 Quand je songe à toi sur ma couche, au long des veilles je médite sur toi,
8 Hisz te megsegítettél engem, és szárnyad árnyékában örvendezhetem.	8 toi qui fus mon secours, et je jubile à l'ombre de tes ailes;
9 Lelkem tehozzád tapad, és jobbod erősen tart engem.	9 mon âme se presse contre toi, ta droite me sert de soutien.
10 Akik pedig meg akarják rontani életemet, lesüllyednek a föld mélységeibe,	10 Mais ceux qui poussent mon âme à sa perte, qu'ils descendent au profond de la terre!
11 kard hatalmába kerülnek, sakálok osztályrésze lesznek.	11 Qu'on les livre au tranchant de l'épée, qu'ils deviennent la part des chacals!
12 Örvendezik akkor majd a király Istenben; Akik rá esküsznek, diadalmaskodnak valamennyien, mert elnémul a szája azoknak, akik gonoszat beszélnek.	12 Et le roi se réjouira en Dieu; qui jure par lui en tirera louange quand les menteurs auront la bouchefermée.