A zsoltárok könyve 102

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 A szegény imádsága, amikor bajban volt, és panaszát az Úr előtt kiöntötte.	1 Salmo di David. O anima mia, benedici al Signore; ed etiam tutte le mie interiore benedicano al nome santo suo.
2 Uram, hallgasd meg imádságomat, és kiáltásom jusson eléd.	2 Benedici, o anima mia, al Signore; e non ti volere dimenticare le retribuzioni sue.
3 Ne fordítsd el tőlem arcodat soha, amikor engem szorongatás ér; Hajtsd hozzám füledet, amikor csak segítségül hívlak, sietve hallgass meg.	3 Egli ha misericordia di tutte le tue iniquità; egli sana tutte le tue infirmità.
4 Mert füstként enyésznek el napjaim, és csontjaim szárazak, mint a forgács.	4 Egli dalla morte ricompera la tua vita; egli corona te nelle miserazioni e misericordia.
5 A szívem, mint a lekaszált, kiszáradt széna, még azt is elfelejtettem, hogy kenyeremet megegyem.	5 Egli riempie di beni il desio tuo; rinnovarassi come aquila la gioventù tua.
6 Annyit jajveszékel szavam, hogy a bőr már a csontomra szárad.	6 Faciente è il Signore misericordia, e giudicio a tutti la ingiuria sostinenti.
7 A puszta pelikánjához hasonlítok, olyan lettem, mint a bagoly a romok között.	7 A Moisè manifestò le vie sue a' figliuoli d'Israel le volontà sue.
8 Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános veréb a háztetőn.	8 Il Signore miseratore è, e misericordioso; longanime, e molto misericordioso.
9 Ellenségeim szüntelenül gyaláznak, gyűlölőim összeesküdtek ellenem.	9 Non si adirarà in perpetuo; e in eterno non minaccerà.
10 Bizony kenyér gyanánt hamut eszem és könnyel vegyítem italomat	10 A noi non fece secondo li nostri peccati; nè ci retribuirà secondo le nostre iniquità.
11 haragod és bosszúságod miatt, mert felemeltél s a földre sújtottál engem.	11 Però che secondo l'altezza del cielo alla terra, firmò la sua misericordia sopra coloro che il temono.
12 Napjaim hanyatlanak mint az árnyék, magam pedig mint a széna száradok.	12 Quanto sta lontano il levante dal ponente, così da noi fece lontane le nostre iniquità.
13 De te, Uram, megmaradsz örökre, és emlékezeted nemzedékről nemzedékre.	13 Come il padre ha misericordia de' figliuoli, così il Signore ha avuto misericordia de' suoi tementi;
14 Te majd felkelsz és megkönyörülsz Sionon, mert itt az ideje, hogy megkönyörülj rajta, valóban itt az ideje!	14 per che cognobbe la nostra fragile formazione. Si ricordò come siamo polvere;
15 Hisz szolgáid szeretik köveit, és romjait fájdalommal látják.	15 così l'uomo, come fieno; e li suoi giorni come il fiore del campo caderanno.
16 De félik majd nevedet a nemzetek, Uram, s a föld minden királya fölségedet.	16 Però che in quello passerà il spirito, e non starà; e più non conoscerà il luogo suo.
17 Mert felépíti az Úr Siont, és megnyilvánul dicsőségében.	17 Sopra di coloro che il temono, da eterno insino in eterno la misericordia del Signore. E la sua giustizia fia ne' figliuoli de' figliuoli,
18 Figyelembe veszi a nyomorultak imádságát, és nem veti meg könyörgésüket.	18 a coloro che servano il testamento suo. E ricordansi de' suoi comandamenti, per fare quelli.
19 Jegyezzék fel ezt a jövendő nemzedéknek, hadd áldja az Urat az a nép, amelyet majd teremt.	19 Il Signore ha apparecchiato in cielo la sedia sua; e il regno suo a tutti signorizzarà.
20 Mert letekint szent magasságából, lenéz az Úr a mennyből a földre,	20 Tutti voi, santi suoi, benedicete al Signore, potenti in virtude, che fate l' ordine suo, per udire la voce de' suoi parlari.
21 hogy meghallja a foglyok jajgatását, és megmentse azokat, akiket halálra szántak;	21 Benedicete al Signore, tutte sue virtù; suoi ministri che fate la volontà [sua].
22 Hogy hirdessék Sionon az Úr nevét és az ő dicséretét Jeruzsálemben,	22 Benedicete al Signore, tutte sue opere, in ogni luogo della signoria sua; e tu, anima mia, benedici al Signore.
23 amikor majd egybegyűlnek a népek és az országok, hogy az Úrnak szolgáljanak.
24 Megtörte erőmet az úton, rövidre szabta életemet. Így szóltam:
25 »Istenem, ne ragadj el engem életem közepén, hiszen a te éveid nemzedékről nemzedékre nyúlnak.
26 Kezdetben megteremtetted a földet, s a te kezed művei az egek.
27 Azok elmúlnak, de te megmaradsz; Mint a ruha, mind elavulnak, váltod őket, mint az öltözetet és elváltoznak.
28 Te azonban ugyanaz maradsz és éveid nem fogynak el.
29 Szolgáid fiainak mindenkor lesz lakásuk, és utódjuk megerősödik majd színed előtt.«