A zsoltárok könyve 10

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Miért maradsz, Uram, oly távol tőlem? Miért rejtőzködsz a szükség és szorongatás idején?	1 (Vg 9, 22-39) LAMED. Ut quid, Domine, stas a longe, abscondis te in opportunitatibus, in tribulatione?
2 A gonosz kevélykedik, üldözi a szegényt; Fogják meg őket saját kigondolt terveik!	2 Dum superbit, impius insequitur pauperem; comprehendantur in consiliis, quae cogitant.
3 Hisz dicsekszik lelke kívánságaival a gonosz, és magára mond áldást a fösvény.	3 Quoniam gloriatur peccator in desideriis animae suae, et avarus sibi benedicit.
4 Elbizakodottságában megveti az Urat a gonosz, »Nem keresi; nincs Isten!«	4 NUN. Spernit Dominum peccator in arrogantia sua: “ Non requiret; non est Deus ”.
5 Egyre csak ezt forgatja fejében. Útjai szerencsések minden időben. Túl magasak neki ítéleteid, mind megveti ellenségeit.	5 Hae sunt omnes cogitationes eius; prosperantur viae illius in omni tempore. Excelsa nimis iudicia tua a facie eius; omnes inimicos suos aspernatur.
6 Mert így szól szívében: »Én nem ingok meg, baj nélkül maradok nemzedékről nemzedékre.«	6 Dixit enim in corde suo: “ Non movebor; in generationem et generationem ero sine malo ”.
7 Szája csupa átok, erőszak, álnokság, nyelve alatt fájdalom és gonoszság.	7 PHE. Cuius maledictione os plenum est et fraudulentia et dolo, sub lingua eius labor et nequitia.
8 Lesben áll az utakon, titokban öli meg az ártatlant.	8 Sedet in insidiis ad vicos, in occultis interficit innocentem.
9 Szeme a szegényt kémleli, mint barlangjában az oroszlán, leskelődik rejtekén. Leskelődik, hogy a szegényt megragadja, elragadja a szegényt, hálójába fogva.	9 SADE. Oculi eius in pauperem respiciunt; insidiatur in abscondito quasi leo in spelunca sua. Insidiatur, ut rapiat pauperem; rapit pauperem, dum attrahit in laqueum suum.
10 Ráront lelapulva, és a nyomorultak csak hullanak karja erejétől.	10 Irruit et inclinat se, et miseri cadunt in fortitudine brachiorum eius.
11 Mert így szól szívében: »Megfeledkezett róluk Isten! Elfordította arcát, és nem látja többé őket!«	11 Dixit enim in corde suo: “ Oblitus est Deus; avertit faciem suam, non videbit in finem ”. -
12 Kelj föl, Uram, Isten! Emeld föl kezed, ne feledd el a szegényeket!	12 COPH. Exsurge, Domine Deus, exalta manum tuam, ne obliviscaris pauperum.
13 Miért gúnyolja a gonosz az Istent? Miért mondja szívében: »Nem kéred számon.«	13 Propter quid spernit impius Deum? Dixit enim in corde suo: “ Non requires ”.
14 Láttad ezt, hiszen te figyeled a kínt s a gyötrelmet, juttasd tehát kezeidbe őket! Terád bízta magát a szegény, az árvának te lettél a segítője.	14 RES. Vidisti: tu laborem et dolorem consideras, ut tradas eos in manus tuas. Tibi derelictus est pauper, orphano tu factus es adiutor.
15 Törd össze a bűnös és a gonosz karját; keresheted majd gonosztettüket, de nem találod.	15 SIN. Contere brachium peccatoris et maligni; quaeres peccatum illius et non invenies.
16 Király az Úr örökkön örökké, kipusztultak országából a pogányok.	16 Dominus rex in aeternum et in saeculum saeculi: perierunt gentes de terra illius.
17 A szegények kívánságát meghallgattad, Uram. Megerősítetted szívüket és rájuk figyel füled,	17 TAU. Desiderium pauperum exaudisti, Domine; confirmabis cor eorum, intendes aurem tuam
18 hogy az árvának és az elnyomottnak igazságot tégy, hogy ne hozzon többé rettegést a földből való ember.	18 iudicare pupillo et humili, ut non apponat ultra inducere timorem homo de terra.