Sámuel második könyve 22

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 Dávid azon a napon, amelyen az Úr megszabadította minden ellensége kezéből és Saul kezéből, a következő éneknek az igéit intézte az Úrhoz,	1 Or Davidde cantò al Signore le parole di questo cantico il giorno, in cui il Signore lo liberò dalle mani di tutti li suoi nemici, e dalle mani di Saul.
2 s ezt zengte: »Uram, én kősziklám, erőm, szabadítóm,	2 E disse: II Signore mio asilo, e mia fortezza, e mio salvatore.
3 Én erős Istenem, akiben én bízom, pajzsom és szabadulásom szarva, felemelőm és oltalmam, megmentőm: te megszabadítasz az erőszaktól.	3 Dio mia difesa, in lui spererò: mio scudo, e mia possente salute: tu che m'ingrandisci, tu mio rifugio: salvator mio, tu mi libererai dall'iniquità.
4 Csak segítségül hívom az Urat, a dicséretre méltót, és megszabadulok ellenségeimtől.	4 Invocherò il Signore, che è degno di lode: e sarò salvo da' miei nemici.
5 Már körülvettek a halál gyötrelmei, rettentgettek Béliál örvényei,	5 Imperocché mi circondarono gli affanni di morte: torrenti di gente iniqua mi spaventarono.
6 körülfogtak az alvilág kötelei, elém álltak a halál tőrei,	6 I lacci dell'inferno mi cinsero: mi stringevano i lacci di morte.
7 szorultságomban az Urat segítségül hívtam, Istenemhez kiáltottam, s ő meghallgatta templomából szavamat, kiáltásom a füléhez jutott.	7 Nella mia tribolazione invocherò il Signore, e verso il mio Dio alzerò le strida: ed egli dal suo tempio udirà le mie voci, e alle orecchie di lui perverranno i miei clamori.
8 A föld megindult és megreszketett, alapjukban megrázkódtak a hegyek, s reszkettek, mert ő ellenük haragra gerjedt.	8 Si commosse, e fu in tremore la terra: agitate furono, e scosse le fondamenta de' monti, perchè egli era con essi sdegnato.
9 Füst szállt fel orrából, emésztő tűz a szájából, égő parazsat lövellt magából.	9 Dalle sue narici si alza il fumo, e la sua faccia getta fuoco divoratore: da lui sono accesi i carboni.
10 Lehajtotta az eget és leszállott, lába alatt ködhomály volt,	10 Abbassò i cieli, e discese: e una nebbia caliginosa (era) sotto i suoi piedi.
11 haladt a kerubokon, s repült, a szél szárnyain siklott.	11 Salì sopra i Cherubini, e sciolse il suo volo: strisciò sull'ale de' venti.
12 Sátrat vont maga köré sötét fellegekből és vizet szitált az ég felhőiből.	12 Sì occultò nelle tenebre, che avea d'intorno: fe' distillare le acque dalle nubi dei cieli.
13 A színe előtt levő fényességből tüzes parazsakat lövellt,	13 Dal fulgore, che gli va innanzi, preser fuoco gli ardenti carboni.
14 dörgött az Úr az égből, hallatta hangját a Fölséges,	14 Tuonerà dal cielo il Signore; e l'Altissimo farà udir la sua voce.
15 ellőtte nyilait, és szétszórta őket, villámait, és elemésztette ellenségeimet.	15 Scagliò sue saette, e dissipò quella gente: i suoi fulmini, e la distrusse.
16 Láthatóvá lettek a tenger forrásai, feltárultak a világ alapjai, az Úr dübörgő szavától, haragja leheletének fúvásától.	16 Scoperte (allora) rimasero le voragini del mare; e aperti i fondamenti della terra alle minacce del Signore, al soffio impetuoso del suo furore.
17 Lenyúlt a magasból, megfogott, nagy vizekből kihúzott,	17 Stese dall'alto la mano, e mi prese; e dalle profonde acque mi trasse.
18 megszabadított hatalmas ellenségeimtől, fölém kerekedett gyűlölőimtől.	18 Liberommi dal nemico mio potentissimo, e da coloro, che mi odiavano: perchè eran più forti di me.
19 Elém jött nyomorúságom napján és erős támaszom lett az Úr,	19 Ei mi prevenne nel giorno dell'afflizione: il Signore fu mio sostegno.
20 kivezetett a szabad térre engem, megszabadított, mert kedvét lelte bennem.	20 E fuor mi trasse all’aperto: mi liberò, perchè ebbe buon volere per me.
21 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, megjutalmazott kezem tisztasága szerint,	21 Darà mercede a me il Signore secondo la mia giustizia: renderà a me secondo la purezza delle mie mani.
22 mert az Úr útjait megőriztem, Istenemtől gonoszul el nem tértem;	22 Perocché io seguitai attentamente le vie del Signore, ed empiamente non operai contro il mio Dio.
23 mert minden rendeletét szem előtt tartottam, parancsait magamtól el nem távolítottam,	23 Conciossiachè tutti i suoi giudizii mi stanno dinanzi agli occhi; i suoi precetti non gettai lungi da me.
24 mert feddhetetlen voltam előtte s őrizkedtem, hogy vétkem ne legyen.	24 E sarò perfetto con lui: e mondo mi serberò dalla mia iniquità.
25 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, kezemnek előtte ismeretes tisztasága szerint.	25 E darà mercede a me il Signore secondo la mia giustizia: e secondo la purezza delle mie mani nel cospetto degli occhi suoi.
26 A szenthez szent vagy, a kitartóhoz kitartó,	26 Col santo tu (o Dio) sarai santo: e perfetto coll'uom perfetto.
27 a választotthoz választott vagy, az ellenállóhoz ellenálló.	27 Coll’uom innocente tu sarai innocente: e con chi mal fa, tu sarai malfacente.
28 A szegény népet megmented de megalázod szemeddel a kevélyeket.	28 Tu salverai la nazione de' poveri: e i superbi umilierai col tuo sguardo.
29 Bizony, te vagy, Uram, az én szövétnekem, te teszed, Uram, világossá sötétségem.	29 La mia lampa se' tu, o Signore: le mie tenebre schiarirai tu, o Signore.
30 Bizony, általad futok, ha járom a hadat, Istenem által ugrom át a falat.	30 Col tuo ajuto correrò armato di tutto punto (a combattere) e coll'ajuto del mio Dio valicherò la muraglia.
31 Isten – szeplőtelen az ő útja, salaktalan az Úr szava, pajzsa ő minden benne bízónak.	31 Immacolata la via di Dio: la parola del Signore purgata (quasi) col fuoco: egli è scudo di tutti quelli che sperano in lui.
32 Ki Isten az Úron kívül, ki erős a mi Istenünkön kívül?	32 Chi è Dio fuori che il Signore? e chi è potente fuori che il nostro Dio?
33 Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem, és simává tette utamat teljesen,	33 Iddio è quegli, che di fortezza mi veste: e la strada mi appiana perfettamente.
34 lábamat szarvaséhoz hasonlóvá tette, s magaslataimra állított fel engem,	34 I miei piedi fece uguali a quelli de' cervi, e in luogo sublime mi collocò.
35 kezemet harcra tanította s karomat, mint ércíjat, felajzotta.	35 Egli avvezzò le mie mani a combattere, e le mie braccia fe’ simili a un arco di bronzo.
36 Mentő pajzsodat nyújtottad nekem s kegyességed naggyá tett engem.	36 Tu lo scudo mi desti di tua salute, e la tua benignità m'ingrandì.
37 Kiszélesítetted alattam lépteimet s bokáim nem hagytak cserben.	37 Tu allargasti la strada a' miei passi: e i miei calcagni non saranno spossati giammai.
38 Űzőbe vettem ellenségeimet, s eltiportam, nem tértem vissza, amíg el nem pusztítottam,	38 Darò dietro a' miei nemici, e gli sterminerò: e non avrò posa, fino a tanto ch'io gli abbia consunti.
39 elpusztítottam, s összetörtem, fel nem kelhetnek, a lábam alá estek.	39 Li consumerò, e gl’infrangerò, onde non possano rialzarsi: cadranno sotto i miei piedi.
40 Engem erővel öveztél fel a harcra, az ellenem állókat alám hajlítottad,	40 Tu di fortezza mi ammantasti per la battaglia: abbattesti sotto di me quelli che contro di me alzaron bandiera.
41 megszalasztottad ellenségeimet, gyűlölőimet, s elpusztítottam őket.	41 Facesti, che a me volgesser le spalle i miei nemici: que' che mi odiavano, e io gli sperderò.
42 Kiáltottak, s nem volt, aki őket megmentse, kiáltottak az Úrhoz, s figyelembe őket nem vette.	42 Alzeranno le strida, e non sarà chi li salvi: (alzeran le strida) al Signore, e non saranno esauditi.
43 Eltöröltem őket, mint a föld porát, széttiportam, széttapostam, mint az utca sarát.	43 Li dispergerò come polvere della terra: gl’infrangerò, e gli pesterò, come si fa del fango delle contrade.
44 Népem ellenmondásaitól engem megmentettél, nemzetek fejéül engem megőriztél. Népek, amelyeket nem ismertem, szolgáimmá lettek.	44 Tu mi salverai dalle contraddizioni del popol mio: mi custodirai, perchè io sia capo delle nazioni: un popolo da me sconosciuto mi servirà.
45 Idegen fiak, ha szembe is szálltak velem, mihelyt fülük hallott rólam, engedelmeskedtek nekem.	45 I figliuoli bastardi mi faran resistenza: al primo udire mi obbediranno.
46 Mert elcsüggedtek az idegen fiak, s félelmükben összehúzódzkodtak.	46 I figliuoli bastardi si struggeranno: e saran ridotti a strettezze né loro angusti recinti.
47 Él az Úr, áldott légy Istenem, magasztaltassál erős Isten, aki megmentettél engem,	47 Viva il Signore, e (sia) benedetto il mio Dio; e sia esaltato Iddio potente, ch'è mia salute.
48 Isten, aki bosszút engedtél állnom, és népeket vetettél alám,	48 Tu, o Dio, tu fai le mie vendette, e soggetti a me le nazioni.
49 aki ellenségeim közül kiragadtál, az ellenem állók fölé juttattál s az erőszak emberétől megszabadítottál.	49 Tu mi traesti dalle mani de' miei nemici, e m'innalzasti sopra coloro che a me si opponevano: tu dall'uomo iniquo mi liberasti.
50 Dicsérlek érte, Uram, a nemzetek között és dicséretet zengek nevednek,	50 Per questo, o Signore, io ti confesserò tra le genti: e laude canterò al tuo nome.
51 ó, segítséget királyának bőséggel adó, felkentjével, Dáviddal és ivadékával mindörökké irgalmasságot gyakorló!«	51 A lui che ha maravigliosamente salvato il suo re, e fa misericordia a Davidde suo cristo, e alla sua stirpe pe' secoli.