Numbers 21

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 And when king Arad the Chanaanite, who dwelt towards the south, had heard this, to wit, that Israel was come by the way of the spies, he fought against them, and overcoming them carried off their spoils.	1 Amikor ezt Árád kánaáni király, aki a Délvidéken lakott, meghallotta, azt tudniillik, hogy Izrael idejött a kémek útvonalán, hadat indított ellene, győzött és zsákmányt szerzett tőle.
2 But Israel binding himself by vow to the Lord, said: It thou wilt deliver this people into my hand, I will utterly destroy their cities.	2 Ám Izrael fogadalmat tett az Úrnak, s azt mondta: »Ha kezembe adod ezt a népet, eltörlöm városaikat.«
3 And the Lord heard the prayers of Israel, and delivered up the Chanaanite, and they cut them off and destroyed their cities: and they called the name of that place Horma, that is to say, Anathema.	3 Az Úr meg is hallgatta Izrael könyörgését, s a kezébe adta a kánaániakat, s ő megölte őket, feldúlta városaikat, a helyet pedig elnevezte Hormának, azaz Átoknak.
4 And they marched from mount Hor, by the way that leadeth to the Red Sea, to compass the land of Edom. And the people began to be weary of their journey and labour:	4 Aztán elindultak a Hór hegyétől a Vörös-tenger felé vivő úton, hogy megkerüljék Edom földjét. A nép azonban unni kezdte az utat meg a fáradságot
5 And speaking against God end Moses, they said: Why didst thou bring us out of Egypt, to die in the wilderness? There is no bread, nor have we any waters: our soul now loatheth this very light food.	5 és Isten és Mózes ellen lázadt: »Miért hoztál ki minket Egyiptomból, hogy meghaljunk a pusztában? Nincsen kenyér, nincsen víz, undorodik már a lelkünk ettől a felette sovány eledeltől.«
6 Wherefore the Lord sent among the people fiery serpents, which bit them and killed many of them.	6 Rábocsátotta ezért az Úr a népre a tüzes kígyókat, s azok sokakat halálra martak közülük. Erre
7 Upon which they came to Moses, and said: We have sinned, because we have spoken against the Lord and thee: pray that he may take away these serpents from us. And Moses prayed for the people.	7 elmentek Mózeshez, és azt mondták: »Vétkeztünk, mert az Úr ellen és te ellened szóltunk; könyörögj, hogy vegye le rólunk ezeket a kígyókat!« Könyörgött is Mózes a népért,
8 And the Lord said to him: Make brazen serpent, and set it up for a sign: whosoever being struck shall look on it, shall live.	8 mire az Úr így szólt hozzá: »Készíts egy rézkígyót, és tedd ki jelül: amelyik megmart feltekint rá, az életben marad.«
9 Moses therefore made a brazen serpent, and set it up for a sign: which when they that were bitten looked upon, they were healed.	9 Csinált tehát Mózes egy rézkígyót és kitette jelül: a megmartak, ha feltekintettek rá, meggyógyultak.
10 And the children of Israel setting forwards camped in Oboth.	10 Aztán elindultak Izrael fiai, és Obótban ütöttek tábort.
11 And departing thence they pitched their tents in Jeabarim, in the wilderness, that faceth Moab toward the east.	11 Majd elvonultak onnan, és Jeábarimban ütötték fel sátraikat, abban a pusztában, amely kelet felől néz Moábra.
12 And removing from thence, they came to the torrent Zared:	12 Aztán felkerekedtek onnan is, és a Szered patakhoz jutottak.
13 Which they left and encamped over against Arnon, which is in the desert and standeth out on the borders of the Amorrhite. For Arnon is the border of Moab, dividing the Moabites and the Amorrhites.	13 Miután azt elhagyták, az Arnonnal szemben ütöttek tábort. Ez a pusztában van és az amoriták területéről jön ki. Az Arnon a határa ugyanis Moábnak, az választja el a moabitákat és az amoritákat.
14 Wherefore it is said in the book of the wars of the Lord: As he did in the Red Sea, so will he do in the streams of Amen.	14 Ezért mondja az Úr harcainak könyve: »Amint a Vörös-tengerrel cselekedett, Úgy cselekszik Arnon patakjaival is.
15 The rocks of the torrents were bowed down that they might rest in Ar, and lie down in the borders of the Moabites.	15 Lehajlottak a patakok szirtjei, Hogy megpihenhessenek Árnál És letelepedhessenek a moabiták határánál.«
16 When they went from that place, the well appeared whereof the Lord said to Moses: Gather the people together, and I will give them water.	16 Onnan feltűnt az a kút, amelyről azt mondta az Úr Mózesnek: »Gyűjtsd egybe a népet, s vizet adok neki.«
17 Then Israel sung this song: Let the well spring up. They sung thereto:	17 Akkor énekelte Izrael ezt az éneket: »Jöjj fel, kút! Énekeljetek neki!
18 The well, which the princes dug, and the chiefs of the people prepared by the direction of the lawgiver, and with their staves. And they marched from the wilderness to Mathana.	18 Kút, amelyet fejedelmek ástak, a nép vezérei vájtak törvénypálcával és botjukkal.« A pusztából Mattánába,
19 From Mathana unto Nahaliel: from Nahaliel unto Bamoth.	19 Mattánából Nahálielbe, Nahálielből Bámótba,
20 From Bamoth, is a valley in the country of Moab, to the top of Phasga, which looked towards the desert.	20 Bámótból abba a völgybe mentek, amely Moáb mezején, a sivatagra néző Fászga tetején van.
21 And Israel sent messengers to Sehon king of the Amorrhites, saying:	21 Szihonhoz, az amoriták királyához pedig követeket küldött Izrael, üzenvén:
22 I beseech thee that I may have leave to pass through thy land: we will not go aside into the fields or the vineyards, we will not drink waters of the wells, we will go the king's highway, till we be past thy borders.	22 »Kérlek, hadd vonulhassak át földeden. Szántókra és szőlőkre nem térünk, vizet a kutakból nem iszunk, az országúton megyünk, míg át nem vonulunk területeden.«
23 And he would not grant that Israel should pass by his borders: but rather gathering an army, went forth to meet them in the desert, and came to Jasa, and fought against them.	23 Ám ő nem akarta megengedni, hogy Izrael átvonulhasson területén, sőt egybegyűjtötte seregét, s kivonult ellene a pusztába, s amikor eljutott Jászába, harcba szállt Izraellel.
24 And he was slain by them with the edge of the sword, and they possessed his land from the Arnon unto the Jeboc, and to the confines of the children of Ammon: for the borders of the Ammonites, were kept with a strong garrison.	24 Ez azonban megverte őt a kard élével, s elfoglalta földjét az Arnontól a Jabbokig, Ammon fiaiig, mert az ammoniták határát erős őrség tartotta.
25 So Israel took all his cities, and dwelt in the cities of the Amorrhite, to wit, in Hesebon, and in the villages thereof.	25 Valamennyi városát elvette tehát Izrael, s megtelepedett az amoriták városaiban, Hesebonban és leányvárosaiban.
26 Hesebon was the city of Sehon the king of the Amorrhites, who fought against the king of Moab: and took all the land, that had been of his dominions, as far as the Arnon.	26 Hesebon városa ugyanis Szihoné, az amoriták királyáé volt, mert ő harcra kelt Moáb királyával, s elvette tőle az egész földet, amely uralma alatt volt, egészen az Arnonig.
27 Therefore it is said in the proverb: Come into Hesebon, let the city of Sehon be built and set up:	27 Azért mondják a példabeszédben: »Gyertek Hesebonba Építeni, s erősítni Szihon városát.
28 A fire is gone out of Hesebon, a flame from the city of Sehon, and hath consumed Ar of the Moabites, and the inhabitants of the high places of the Arnon.	28 Tűz csapott ki Hesebonból, Láng Szihonnak városából S megemésztette a moabita Árt S Arnon magaslatainak lakóit.
29 Woe to thee Moab: thou art undone, O people of Chamos. He hath given his sons to flight, and his daughters into captivity to Sehon the king of the Amorrhites.	29 Jaj neked Moáb! Elvesztél Kámos népe, Mert ő futni hagyta fiait, Az amoriták királyának, Szihonnak Fogságába juttatta lányait.
30 Their yoke is perished from Hesebon unto Dibon, they came weary to Nophe, and unto Medaba.	30 Elpusztult a birodalmuk Hesebontól Dibonig, Kimerülve értek csak el Nóféig és Medebáig.«
31 So Israel dwelt in the land of the Amorrhite.	31 Így telepedett meg Izrael az amoriták földjén.
32 And Moses sent some to take a view of Jazer: and they took the villages of it, and conquered the inhabitants.	32 Ekkor Mózes elküldött, hogy kémleljék ki Jázert, mire elfoglalták leányvárosait, s meghódították lakosait.
33 And they turned themselves, and went up by the way of Basan, and Og the king of Basan came against them with all his people, to fight in Edrai.	33 Aztán megfordultak és felmentek a Básán felé vivő úton. Ám Óg, Básán királya kivonult ellenük egész népével együtt, hogy harcra keljen velük Edráiban.
34 And the Lord said to Moses: Fear him not, for I have delivered him and all his people, and his country into thy hand: and thou shalt do to him as thou didst to Sehon the king of the Amorrhites, the inhabitant of Hesebon.	34 Azt mondta ekkor az Úr Mózesnek: »Ne félj tőle, mert kezedbe adom őt és egész népét meg földjét, s úgy elbánsz vele, mint ahogy elbántál Szihonnal, az amoritáknak azzal a királyával, aki Hesebonban lakott.«
35 So they slew him also with his sons, and all his people, not letting any one escape, and they possessed his land.	35 Megverték tehát őt is a fiaival együtt, s az egész népét az utolsó szálig, a földjét pedig elfoglalták.