Ecclesiastes/Qohelet 12

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Remember thy Creator in the days of thy youth, before the time of affliction come, and the years draw nigh of which thou shalt say: They please me not:	1 Gondolj Teremtődre ifjúságod napjain, mielőtt elkövetkeznek a nyomorúságos napok, s eljönnek az esztendők, amelyekről azt mondod: »Ezek nincsenek kedvem szerint!«
2 Before the sun, and the light, and the moon, and the stars be darkened, and the clouds return after the rain:	2 Mielőtt elsötétül a nap, a világosság, a hold és a csillagok, amikor a felhők eső után újra megjönnek;
3 When the keepers of the house shall tremble, and the strong men shall stagger, and the grinders shall be idle in a small number, and they that look through the holes shall be darkened:	3 amikor a háznak őrei reszketnek, s az erőteljes férfiak meginognak; az őrlő leányzók, ha kevesen vannak, felhagynak dolgukkal, s az ablakon leskelődők homályba borulnak;
4 And they shall shut the doors in the street, when the grinder's voice shall be low, and they shall rise up at the voice of the bird, and all the daughters of music shall grow deaf.	4 amikor bezárulnak az utcára nyíló ajtók, s a malom zaja elcsendesül; amikor madárfüttyre felkelnek, s az énekes leányzók mindannyian elhalkulnak;
5 And they shall fear high things, and they shall be afraid in the way, the almond tree shall flourish, the locust shall be made fat, and the caper tree shall be destroyed: because man shall go into the house of his eternity, and the mourners shall go round about in the street.	5 amikor a magas helyektől is félnek s az úton ijedeznek; amikor virágzik a mandulafa, mikor a sáska nehezen vánszorog, és a fűszer mit sem ér, mert az ember elmegy örök hajlékába, és siratók járnak körül az utcán;
6 Before the silver cord be broken, and the golden fillet shrink back, and the pitcher be crushed at the fountain, and the wheel be broken upon the cistern,	6 amíg el nem szakad az ezüstfonál, és el nem reped az aranyedény, amíg össze nem zúzódik a korsó a forrásnál, és el nem törik a kerék a kútnál:
7 And the dust return into its earth, from whence it was, and the spirit return to God, who gave it.	7 visszatér a por a földbe, ahonnan vétetett, s az éltető lehelet visszatér Istenhez, aki adta.
8 Vanity of vanities, said Ecclesiastes, and all things are vanity.	8 Csupa hiúság!– mondja a Prédikátor – minden csak hiúság!
9 And whereas Ecclesiastes was very wise, he taught the people, and declared the things that he had done: and seeking out, he set forth many parables.	9 A Prédikátor egyébként igen bölcs ember volt, a népet tudásra tanította, elbeszélte, amit cselekedett, és vizsgálódva sok mondást szerzett.
10 He sought profitable words, and wrote words most right, and full of truth.	10 Hasznos igéket keresett, és le is írta azt, ami helyes: igaz igéket.
11 The words of the wise are as goads, and as nails deeply fastened in, which by the counsel of masters are given from one shepherd.	11 A bölcsek szavai olyanok, mint az ösztöke; mint a mélyen bevert szegek, amelyeket egy pásztor ad a tanítók tanácsa által. Ennél több után ne kutass, fiam!
12 More than these, my son, require not. Of making many books there is no end: and much study is an affliction of the flesh.	12 A sok könyvcsinálásnak nincs sem hossza, sem vége, s a gyakori töprengés a test sanyarúsága!
13 Let us all hear together the conclusion of the discourse. Fear God, and keep his commandments: for this is all man:	13 Halljuk mindnyájan a beszédnek végét: Féld az Istent, és tartsd meg parancsait, mert ez az egész ember,
14 And all things that are done, God will bring into judgment for every error, whether it be good or evil.	14 mivel Isten minden tettet ítéletre bocsát, minden rejtett dolgot, legyen az jó vagy gonosz!