1 Entonces el justo se mantendrá de pie, completamente seguro frente a aquellos que lo oprimieron y despreciaron sus padecimientos. | 1 Akkor az igazak nagy bátorsággal állnak azok ellenébe, akik sanyargatták őket, és hiábavalónak gondolták fáradságukat. |
2 Ellos, al verlo, serán presa de un terrible temor y quedarán desconcertados por lo imprevisto de su salvación. | 2 Amikor ezt látják, iszonyú félelem rendíti meg őket, s elámulnak a nem várt, hirtelen üdvösség miatt. |
3 Llenos de remordimiento y lanzando gemidos se dirán unos a otros, con el espíritu angustiado: | 3 Bánkódva mondják majd egymásnak, s elfogódott szívvel sóhajtoznak: |
4 «Este es el que antes poníamos en ridículo y convertíamos en objeto de escarnio. ¡Insensatos de nosotros! Su vida nos parecía una locura y su fin una ignominia. | 4 »Ezek azok, akiken egykor nevettünk, akikből csúfot űztünk! Mi, ostobák, életüket őrültségnek és végüket dicstelennek véltük. |
5 ¿Cómo ha sido incluido entre los hijos de Dios y participa de la herencia de los santos? | 5 Íme, mint számolják őket Isten fiai közé, s a szentek között van részük! |
6 ¡Qué lejos nos apartamos del camino de la verdad! La luz de la justicia nunca nos ha iluminado ni el sol ha salido para nosotros. | 6 Valóban, letértünk az igazság útjáról, az igazság világa nem fénylett nekünk, s az értelem napja nem kelt fel számunkra! |
7 Nos hemos hartado de los senderos del mal y la perdición, hemos atravesado desiertos sin caminos, ¡pero no hemos conocido el camino del Señor! | 7 Az igazságtalanság és romlás útjain elfáradtunk, bejártunk kietlen utakat, az Úr útjáról azonban nem tudtunk. |
8 ¿De qué nos sirvió nuestra arrogancia? ¿De qué nos valió jactarnos de las riquezas? | 8 Mi hasznát láttuk a gőgnek? És mit nyertünk, ha a gazdagsággal kérkedtünk? |
9 Todo eso se desvaneció como una sombra, como una noticia fugaz; | 9 Mindez elmúlt, mint az árnyék, mint a szálló mendemonda, |
10 como una nave que surca el mar agitado, sin que pueda descubrirse la huella de su paso ni la estela de su quilla entre las olas; | 10 mint a hajó, amely a hullámzó vizet átszeli, amelynek, ha elhaladt, nem találni nyomát, sem gerince ösvényét a habokon, |
11 o como un pájaro que vuela por el aire sin dejar rastros de su trayecto: él golpea la brisa con el látigo de sus plumas y la corta con un agudo silbido, se abre camino batiendo las alas y después no queda ni una señal de su paso; | 11 és mint a légben szálló madár, amelynek nem lehet meglelni útja nyomát, mert a lenge levegőn suhogó szárnyakkal csapkodva erővel hasít utat a légben, és szárnyát lebbentve tovarepül, s utána útjának semmi nyoma sem marad, |
12 o como una flecha arrojada hacia el blanco: el aire desplazado vuelve en seguida a su lugar, y se ignora el camino que ella siguió. | 12 vagy mint ahogy a célba lőtt nyíl után, az átszelt levegő rögtön ismét összefolyik, úgyhogy nem lehet látni pályáját: |
13 Así también nosotros, desaparecimos apenas nacidos y no tenemos para mostrar ninguna señal de virtud, porque nos hemos consumido en nuestra maldad». | 13 éppígy mi is, alighogy megszülettünk, máris elenyésztünk, s az erény semmi nyomát sem tudtuk felmutatni, sőt elemésztett minket gonoszságunk!« |
14 Sí, la esperanza del impío es como brizna llevada por el viento, como espuma ligera arrastrada por el huracán: ella se disipa como el humo por el viento, se desvanece como el recuerdo del huésped de un día. | 14 Valóban, a gonosz reménye olyan, mint a szélfútta pehely, mint a könnyű hab, amelyet vihar kerget, mint a füst, amelyet a szél eloszlat, s mint az egynapos átutazó vendég emléke! |
15 Pero los justos viven para siempre; su recompensa está en el Señor y el Altísimo se preocupa de ellos. | 15 Az igazak ellenben örökké élnek, és jutalmuk az Úrnál van, gondjuk viselése a Magasságbelinél; |
16 Por eso, recibirán la espléndida realeza y la hermosa diadema de las manos del Señor; porque él nos protegerá con su mano derecha y los defenderá con su brazo. | 16 ezért nyerik el az ékesség országát s a szépség koronáját az Úr kezéből, mert jobbjával betakarja, és szentséges karjával megvédi őket. |
17 Tomará su celo por armadura y armará a la creación para vengarse de sus enemigos; | 17 Felveszi fegyverzetül haragvó indulatát és felfegyverzi a teremtést az ellenség megtorlására, |
18 vestirá como coraza la justicia, ceñirá como casco un juicio inapelable; | 18 felölti mellvértnek az igazságosságot, és sisak gyanánt felteszi a kemény ítéletet; |
19 tomará como escudo su santidad invencible, | 19 felveszi győzhetetlen pajzsul a szentséget, |
20 afilará como una espada su ira inexorable, y el universo luchará a su lado contra los insensatos. | 20 és dárdájává élesíti a bősz haragot. Vele együtt a világ is harcba száll az esztelenek ellen, |
21 Los rayos partirán como disparos certeros: de las nubes, como de un arco bien tenso, volarán hacia el blanco; | 21 elröppennek a villámok jól találó nyilai, s a felhőkből, mint jól kivont íjból szállnak, és biztosan a célba csapódnak. |
22 una ballesta arrojará una furiosa granizada, las olas del mar se encresparán contra ellos y los ríos los sumergirán sin piedad; | 22 Belőlük, mint parittyából haragos jégkövek röpülnek, felzúdul ellenük a tenger vize, s a folyók háborogva elöntik őket. |
23 un viento impetuoso se levantará contra ellos y los aventará como un huracán. Así la iniquidad devastará toda la tierra y la maldad derribará los tronos de los poderosos. | 23 Hatalmas vihar kel fel ellenük, és mint a forgószél, szétszórja őket, igazságtalanságuk pusztává teszi az egész földet, s a gonoszság felforgatja a hatalmasok trónját. |