1 Il y a des reproches inopportuns, il peut être sage de se taire. | 1 A neheztelésnél mennyivel jobb kérdőre vonni, akkor a beismerőt megkímélik a károsodástól. |
2 Il vaut mieux faire une remarque que ruminer sa colère. | 2 Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétől, |
3 Qui avoue ses torts en évite les conséquences. | 3 így tesz, aki erőszakkal akarja érvényesíteni igazát. |
4 Comme un impuissant qui voudrait violer une fille, tel est celui qui veut établir la justice par la violence. | 4 Milyen jó, ha a megfeddett megbánást mutat! Így elkerülöd a szándékos bűnt. |
5 L’un se tait et on le tient pour sage, l’autre ne fait que parler et se rend odieux. | 5 Van olyan, aki hallgat, és mégis bölcsnek tartják, és van, akit megutálnak, mert folyton beszélni akar. |
6 L’un se tait n’ayant rien à répondre, l’autre se tait parce qu’il attend le moment. | 6 Van olyan, aki hallgat, mert nincs okos mondanivalója, és van, aki hallgat, mert tudja az alkalmas időt. |
7 L’homme sage se tait jusqu’au bon moment, le vantard et l’insensé parlent à contre-temps. | 7 A bölcs ember hallgat, amíg el nem jön ideje, a nagyzoló és balga pedig nem tartja magát időhöz. |
8 Celui qui parle trop se fait détester, celui qui s’impose se fait haïr. | 8 Önmaga ellen vét a sokbeszédű, s a jogtalanul követelődzőt meggyűlölik. |
9 Il y a des malheurs qui se changent en bien, il y a des aubaines qui tournent mal. | 9 Van siker, amely káros a fegyelmezetlen emberre, és van találás, amely veszteség! |
10 Il y a des générosités qui ne te seront d’aucun profit, il y en a d’autres qui te rapporteront le double. | 10 Van adomány, amely nem jár haszonnal, és van ajándék, amelyet duplán kell megfizetni! |
11 L’un est abaissé parce qu’il a été honoré, un autre relève la tête après avoir été abaissé. | 11 Van megalázás, amely dicsőségre vezet, és van olyan, aki alázkodás után felemeli fejét. |
12 L’un achète beaucoup de choses avec peu d’argent, un autre les paye sept fois trop cher. | 12 Van olyan, aki csekély áron sokat vásárol, de megfizet érte hétszeresen! |
13 Le sage se fait aimer rien que par ses paroles, pendant que les générosités du sot sont en pure perte. | 13 A bölcs ember kevés szóval is kedveltté teszi magát, az ostobák kedveskedése ellenben kárba vész. |
14 Le cadeau d’un insensé ne te sert à rien, car il en attend du profit. | 14 Nincsen hasznod az ostoba ajándékából, mert szeme elvár hétannyit. |
15 Il donne peu et te demande beaucoup, il le crie à la cantonade; il prête aujourd’hui, demain il te le réclame: quel homme odieux! | 15 Keveset ad és sokat kifogásol, tűz tör elő, ha kinyitja száját. |
16 L’insensé dit: “Je n’ai pas d’amis, personne ne reconnaît mes bienfaits!” | 16 Van olyan, aki ma ad kölcsönt, és holnap már visszakéri; de undok az ilyen ember! |
17 Mais ceux qui mangent son pain sont des mauvaises langues: combien d’entre eux se moqueront de lui! Et ils recommenceront. | 17 »Az ostobának nincsen barátja, és nincs köszönet ajándékaiért.« |
18 Il vaut mieux se retrouver par terre à cause d’une pierre que pour ce qu’on a dit; la chute des méchants ne manquera pas d’arriver. | 18 Akik kenyerét eszik, hamis nyelvűek, kinevetik hányszor, és milyen sokan! |
19 Une personne désagréable, c’est une histoire bête que des gens mal élevés racontent hors de propos. | 19 Mert nem azt osztogatja helyes érzékkel, amire szükség van, hanem olyasmit, aminek nem veszik hasznát. |
20 Une parole sage ne vaut rien dans la bouche du sot, car il ne la dit jamais quand il faudrait. | 20 A hamis nyelv botlása olyan, mint amikor valaki elesik a padlón, így jön el hirtelen a gonoszok bukása. |
21 Il y en a qui ne pèchent pas par manque de moyens: si l’occasion se présente, ils n’auront aucun remords. | 21 A kelletlen ember csupa üres locsogás, amely ki sem fogy a bárdolatlanok szájából. |
22 Un autre se perd par fausse honte: il suffit qu’un homme sans conscience soit là pour qu’il se perde. | 22 Megvetik a bölcs mondást az ostoba szájában, mert nem mondja kellő időben. |
23 Par fausse honte, il ne pense qu’à gagner son amitié: c’est un ennemi, en fait, qu’il a gagné sans profit. | 23 Van, akit szegénysége visszatart a bűntől, de nyugalmában ösztönzést kap arra. |
24 Le mensonge est chez les humains une salissure morale; les gens mal élevés en sont les habitués. | 24 Van olyan, aki tönkremegy restelkedésből, és oktalan ember kedvéért feláldozza magát, tönkreteszi magát, mert mások személyét tekinti. |
25 Mieux vaut un voleur qu’un menteur invétéré, mais tous deux vont à leur perte. | 25 Van, aki ígéretet tesz barátjának szégyenből, és szükségtelenül ellenségévé teszi. |
26 L’habitude de mentir discrédite quelqu’un, c’est une honte qui ne le lâchera pas. | 26 Csúnya szégyenfolt az emberen a hazugság, mégis folyton kísért a neveletlenek szájában! |
27 Le sage avance grâce à ses paroles: l’homme de bon sens plaît aux grands. | 27 A tolvaj is különb annál, aki folyton hazudik, de mindkettőnek romlás az örökrésze. |
28 Celui qui cultive la terre augmente ses revenus, celui qui plaît aux grands fait oublier ses injustices. | 28 A hazug embereknek becstelen az erkölcsük, és szégyenüket állandóan magukkal hordozzák. |
29 Les présents et les cadeaux aveuglent les yeux des sages, C’est un bâillon qui empêche les reproches de sortir de leur bouche. | 29 Aki beszédében bölcs, sokra viszi, s az okos ember kedves a nagyok előtt. |
30 Sagesse cachée, trésor invisible: à quoi l’un et l’autre servent-ils? | 30 Aki megműveli földjét, magas asztagot rak terméséből, és aki igazságot tesz, felmagasztalják, aki pedig kedves a nagyok előtt, megmenekül az igaztalanságtól. |
31 Mieux vaut être sot et le cacher, qu’être sage et cacher sa sagesse. | 31 Ajándék és adomány vakká teszi a bírák szemét, és mint zabla a szájban, elhárítja feddésüket. |
| 32 Eldugott bölcsesség és elrejtett kincs, mi haszna mindkettőnek? Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét. |