1 Ben-Hadad, roi d’Aram, rassembla toute son armée. Il avait avec lui 32 rois, des chevaux et des chars lorsqu’il monta mettre le siège devant Samarie pour s’en emparer. | 1 Ben-Hadad, Szíria királya pedig maga köré gyűjtötte egész seregét – harminckét királyt meg lovakat s harci szekereket –, s felment, s hadakozott Szamaria ellen, s ostrom alá vette. |
2 Il envoya des messagers en ville auprès d’Akab, roi d’Israël, | 2 Majd követeket küldött a városba, Áchábhoz, Izrael királyához, |
3 pour lui porter ce message: “Ainsi a parlé Ben-Hadad: Ton argent et ton or sont à moi, tes femmes et tes fils sont à moi.” | 3 ezzel az üzenettel: »Ezt üzeni Ben-Hadad: Ezüstöd s aranyod az enyém, feleségeid s legjobb fiaid az enyémek.« |
4 Le roi d’Israël répondit: “Tu as bien dit, mon seigneur le roi, je suis à toi avec tout ce qui m’appartient.” | 4 Izrael királya erre azt felelte: »Parancsodra, uram király, tiéd vagyok én és mindenem.« |
5 Mais les messagers vinrent de nouveau; ils dirent à Akab de la part de Ben-Hadad: “Si je t’ai dit: Tu me donneras ton or et ton argent, tes femmes et tes fils, | 5 Erre ismét eljöttek a követek, s azt mondták: »Ezt üzeni Ben-Hadad, aki hozzád küldött minket: ‘Ezüstödet, aranyodat, feleségeidet s fiaidat tehát nekem adod.’ |
6 sois bien sûr que demain à pareille heure j’enverrai mes serviteurs chez toi. Ils fouilleront ta maison et les maisons de tes serviteurs, et tout ce qui leur plaira, ils le ramasseront et l’emporteront.” | 6 Éppen azért holnap ilyenkor elküldöm szolgáimat hozzád, s ők majd átkutatják házadat és szolgáid házát és mindazt, ami tetszik nekik, a kezükhöz veszik, s elhozzák.« |
7 Alors le roi d’Israël rassembla les anciens du pays et leur dit: “Regardez, il est évident que celui-là nous veut du mal. Quand il m’a réclamé mes femmes et mes fils, mon argent et mon or, je ne lui ai rien refusé.” | 7 Összehívta erre Izrael királya az ország valamennyi vénét, s azt mondta: »Észrevehetitek, s láthatjátok, hogy ármánykodik ellenünk, mert az én feleségeimért, az én fiaimért, az én ezüstömért s az én aranyomért küldött, s én azt nem tagadtam meg tőle.« |
8 Tous les anciens et tout le peuple lui dirent: “Ne l’écoute pas! Il ne faut pas accepter.” | 8 Azt mondta erre neki az összes vén az egész néppel együtt: »Ne hallgass rá, s ne engedj neki.« |
9 Alors il dit aux messagers de Ben-Hadad: “Dites ceci à mon seigneur le roi: Ce que tu m’as demandé la première fois, je le ferai, mais je ne peux accepter cette nouvelle exigence.” Les messagers partirent et rapportèrent sa réponse. | 9 Ekkor így szólt Ben-Hadad követeihez: »Mondjátok meg uramnak, a királynak: Mindazt, amiért először küldtél hozzám, szolgádhoz, megteszem; ezt a dolgot azonban nem tehetem.« |
10 Alors Ben-Hadad lui envoya dire: “Que les dieux me maudissent et me maudissent encore s’il y a assez de poussière dans Samarie pour que chacun de mes combattants puisse en remplir le creux de sa main.” | 10 Visszatértek erre a követek, s megmondták neki. Erre ő ismét elküldte őket, s ezt üzente: »Úgy segítsenek engem az istenek most és mindenkor, hogy nem lesz elég Szamaria pora arra, hogy megtöltse annak az egész népnek a markát, amely engem követ!« |
11 Le roi d’Israël répondit aux messagers: “Vous direz à votre maître que celui qui prend son épée ne doit pas se vanter comme celui qui la repose!” | 11 Feleletül ezt üzente erre Izrael királya: »Mondjátok neki: Aki felölti a fegyvert, ne dicsekedjék úgy, mint az, aki már levetette.« |
12 L’autre était en train de boire avec les rois sous les tentes quand on lui rapporta cette parole; il dit à ses serviteurs: “Prenez vos postes de combat!” Et ils prirent position contre la ville. | 12 Amikor Ben-Hadad ezt a választ meghallotta, történetesen éppen ivott a királyokkal a sátrakban és azt mondta szolgáinak: »Vegyétek körül a várost.« Azok körül is vették. |
13 À ce moment un prophète s’avança vers le roi d’Israël et lui dit: “Écoute cette parole de Yahvé: Vois-tu cette grande armée? Moi, aujourd’hui, je la livre entre tes mains et tu sauras que je suis Yahvé.” | 13 Ekkor íme, egy próféta járult Ácháb, Izrael királya elé, s azt mondta neki: »Ezt üzeni az Úr: Nyilván láttad ezt az egész, nagyon nagy sokaságot: íme, én ezt még ma a kezedbe adom, hogy megtudd, hogy én, az Úr vagyok.« |
14 Akab lui dit: “Qui fera ce travail?” Il répondit: “Yahvé a dit: Les jeunes des chefs de provinces.” Akab reprit la parole: “Qui engagera le combat?” Il répondit: “Toi.” | 14 Azt mondta erre Ácháb: »Ki által?« Erre ő azt mondta neki: »Ezt üzeni az Úr: A tartományfőnökök szolgái által.« Erre ő azt kérdezte: »Ki kezdje meg a harcot?« Az azt mondta rá: »Te.« |
15 Akab passa en revue les jeunes des chefs de provinces, ils étaient 232. Il passa ensuite en revue tout le peuple, tous les Israélites: ils étaient 7 000. | 15 Megszámlálta tehát a tartományfőnökök legényeit, s számukat kétszázharminckettőnek találta. Utánuk megszámlálta a népet is, Izrael valamennyi fiát: ezek hétezren voltak. |
16 À l’heure de midi, ils firent une sortie quand Ben-Hadad était en train de s’enivrer sous les tentes avec les 32 rois venus avec lui. | 16 Délben aztán kivonultak, miközben Ben-Hadad részegen ivott sátrában a harminckét királlyal, akik segítségére jöttek. |
17 Les jeunes des chefs de provinces sortirent d’abord. On le fit savoir à Ben-Hadad: “Des hommes sont sortis de Samarie.” | 17 A tartományfőnökök legényei vonultak ki az első csapatban. Ben-Hadad erre kiküldött, s azt hozták hírül neki: »Valami emberek jöttek ki Szamariából.« |
18 Il répondit: “Qu’ils soient sortis pour combattre ou pour demander la paix, faites-les prisonniers!” | 18 Erre ő azt mondta: »Ha a békességért jönnek, akkor is fogjátok meg őket elevenen, ha hadakozni, akkor is fogjátok meg őket elevenen.« |
19 Mais derrière les jeunes des chefs de provinces, c’est toute l’armée qui sortit de la ville. | 19 Kivonultak tehát a tartományfőnökök legényei, s követte őket a többi sereg, |
20 Ils abattirent chacun son homme, les Araméens tournèrent le dos et Israël se lança à leur poursuite. Ben-Hadad roi d’Aram sauta sur un cheval et prit la fuite avec ses cavaliers. | 20 s megverte mindenki azt az embert, aki ellene jött, s megfutamodtak a szírek, s Izrael üldözőbe vette őket. Ben-Hadad, Szíria királya is megfutamodott lovon, lovasaival együtt. |
21 Le roi d’Israël sortit, il ramassa les chevaux et les chars et il infligea à Aram une grande défaite. | 21 Kivonult erre Izrael királya is, s megverte a lovakat s a harci szekereket, s nagy vereséget mért Szíriára. |
22 Alors le prophète s’avança vers le roi d’Israël et lui dit: “Renforce-toi et prends tes dispositions, car au début de l’an prochain le roi d’Aram viendra de nouveau t’attaquer.” | 22 (A próféta azonban Izrael királya elé járult és azt mondta neki: »Eredj, s gyűjts erőt és tudd és lásd, mitévő légy, mert a következő esztendőben Szíria királya ismét feljön ellened.«) |
23 De leur côté, les conseillers du roi d’Aram lui dirent: “Les dieux d’Israël sont des dieux des montagnes, c’est pourquoi ils ont été plus forts que nous. Mais attirons-les dans la plaine, et nous aurons sûrement le dessus. | 23 Azt mondták erre a szíriai király szolgái uruknak: »Hegyi istenek az isteneik, azért kerekedtek fölénk; jobb lesz tehát, ha a síkságon hadakozunk ellenük – akkor megbírunk velük. |
24 Par ailleurs, fais ceci: enlève leur poste à tous ces rois, et mets à leur place des gouverneurs. | 24 Éppen azért tedd a következőket: Távolíts el minden királyt a seregedből, s tégy vezéreket helyükbe, |
25 Tu vas réunir une armée aussi nombreuse que celle que tu as perdue, avec autant de chevaux et autant de chars, et nous les combattrons dans la plaine: nous aurons sûrement le dessus.” Le roi suivit donc leur conseil. | 25 s pótold azoknak a vitézeknek a számát, akik elestek a tieid közül, s szerezz annyi lovat, mint amennyi lovad a múltkor volt, s annyi szekeret, mint amennyi szekered a múltkor volt, s hadakozzunk ellenük a síkságon, s meglátod, megbírunk velük.« Elfogadta tanácsukat, s úgy cselekedett. |
26 Au début de l’année suivante, Ben-Hadad passa en revue les Araméens et monta vers Afek pour combattre Israël. | 26 Amikor tehát az esztendő elmúlt, Ben-Hadad felsorakoztatta a szíreket, s felvonult Áfekbe, hogy hadakozzon Izrael ellen. |
27 On passa aussi les Israélites en revue, ils reçurent des vivres et s’avancèrent à la rencontre des Araméens. Les Israélites campèrent en face d’eux comme deux troupeaux de chèvres, alors que les Araméens remplissaient le pays. | 27 Izrael fiai is felsorakoztak, s miután ellátták magukat élelemmel, kivonultak ellenük, s tábort ütöttek velük szemben, mint két kis kecskenyáj, amíg a szírek valósággal ellepték a földet. |
28 Un homme de Dieu s’avança à ce moment et dit au roi d’Israël: “Voici ce que dit Yahvé: Les Araméens prétendent que Yahvé est un dieu des montagnes et non pas un dieu de la plaine; pour cette raison je vais livrer toute cette grande armée entre tes mains, et vous saurez que je suis Yahvé.” | 28 Ekkor előlépett Isten egyik embere, s azt mondta Izrael királyának: »Ezt üzeni az Úr: Mivel a szírek azt mondták: ‘A hegyek Istene az Úr, és nem Istene a völgyeknek’ – azért kezedbe adom ezt az egész nagy sokaságot, s megtudjátok, hogy én, az Úr, vagyok.« |
29 Ils campèrent sept jours les uns en face des autres; le septième jour on engagea la bataille et les Israélites tuèrent aux Araméens 100 000 fantassins en un seul jour. | 29 Hét napig csatasorban álltak egymással szemben ezek is, azok is, a hetedik napon aztán megtörtént az ütközet, s Izrael fiai leütöttek ezen az egy napon százezer gyalogost a szírek közül. |
30 Ceux qui restaient se réfugièrent dans la ville d’Afek, mais la muraille tomba sur les 27 000 qui restaient. Ben-Hadad s’était enfui et il allait dans la ville de maison en maison. | 30 Erre azok, akik megmaradtak, Áfekbe, a városba szaladtak, de a fal rászakadt a megmaradt huszonhétezer emberre. Ben-Hadad is elszaladt, s bement a városba, egy kamrában levő kamrába. |
31 Ses serviteurs lui dirent: “Nous avons entendu dire que les rois d’Israël sont des rois généreux, laisse-nous mettre des sacs autour de nos reins et des cordes autour de notre tête, et nous irons trouver le roi d’Israël, peut-être te laissera-t-il la vie sauve.” | 31 Azt mondták ekkor neki szolgái: »Íme, azt hallottuk, hogy Izrael házának királyai kegyesek: rakjunk tehát zsákot derekunkra s kötelet fejünkre, s menjünk ki Izrael királyához, hátha meghagyja életünket.« |
32 Ils se mirent donc des sacs autour des reins, des cordes autour de leur tête, et ils allèrent dire au roi d’Israël: “Ton serviteur Ben-Hadad te fait dire ceci: Accorde-moi seulement la vie sauve!” Le roi Akab répondit: “Est-il toujours en vie? Il est mon frère!” | 32 Zsákot öveztek derekukra, s kötelet tettek fejükre, s elmentek Izrael királyához, s azt mondták neki: »Ezt üzeni szolgád, Ben-Hadad: ‘Kérlek, hagyd meg életemet.’« Erre ő azt mondta: »Ha még él, testvérem ő.« |
33 Les autres n’en espéraient pas tant, ils dirent aussitôt: “Ben-Hadad est ton frère!” Le roi répondit: “Allez le chercher.” Ben-Hadad vint donc à sa rencontre et Akab le fit monter sur son char. | 33 Kedvező jelül vették ezt a férfiak, s sietve elkapták a szót szájából, s azt mondták: »Ben-Hadad tehát testvéred!« Erre ő azt mondta nekik: »Menjetek, s hozzátok őt hozzám!« Kijött tehát hozzá Ben-Hadad, s ő felvette szekerére. |
34 Ben-Hadad lui dit: “Je te rendrai les villes que mon père a prises à ton père, et tu pourras installer des commerces à Damas comme mon père en avait installé à Samarie.” Akab répondit: “Je te laisserai partir en échange d’un traité.” Il conclut donc un traité avec lui et le laissa partir. | 34 Ekkor ő azt mondta neki: »Visszaadom azokat a városokat, amelyeket apám elvett atyáidtól, s utcákat csinálhatsz magadnak Damaszkuszban, miként apám csinált Szamariában, s mint szövetségesed távozom tőled.« Erre ő megkötötte a szövetséget, s elbocsátotta. |
35 Au même moment un frère prophète disait à son compagnon sur l’ordre de Yahvé: “Frappe-moi donc!” Mais l’autre refusa de le frapper. | 35 Ekkor egy férfi a próféták fiai közül így szólt társához az Úr parancsára: »Verj meg engem.« Ez azonban nem akarta megverni. |
36 Il lui dit alors: “Puisque tu n’as pas écouté la voix de Yahvé, le lion te frappera après que tu m’auras quitté.” Il s’en alla, le lion le rencontra et le tua. | 36 Azt mondta erre neki: »Mivel nem hallgattál az Úr szavára, íme, mihelyt eltávozol tőlem, megöl téged az oroszlán.« Alighogy eltávozott tőle, rábukkant egy oroszlán, s megölte. |
37 Le prophète alla trouver un autre compagnon et lui dit: “Frappe-moi donc!” L’homme commença à le frapper et le blessa. | 37 Amikor aztán egy másik emberrel találkozott, annak azt mondta: »Verj meg!« Az sebesre verte. |
38 Alors le frère prophète alla se poster sur le passage du roi; il s’était déguisé avec un bandeau sur les yeux. | 38 Elment erre a próféta, s a király elé szaladt az úton, s port hintve magára, felismerhetetlenné tette száját és szemét, |
39 Au moment où le roi passait, il cria vers le roi: “Je suis arrivé sur le champ de bataille lorsqu’un autre en partait. Il m’a laissé un prisonnier en me disant: ‘Garde bien cet homme, car s’il s’échappe, ta vie paiera pour la sienne ou tu verseras un talent d’argent.’ | 39 s amikor a király arra ment, kiáltott a királyhoz, s azt mondta: »Szolgád kivonult a harci tusába, s amikor egy ember megfutamodott, valaki hozzám hozta, s azt mondta: ‘Őrizd meg ezt az embert: ha elszökik, életeddel lakolsz életéért, vagy egy talentum ezüstöt fizetsz.’ |
40 Or pendant que j’étais occupé ici et là, le prisonnier a disparu.” Le roi d’Israël lui répondit: “Mais tu prononces toi-même ton jugement!” | 40 Mialatt azonban én megzavarodva ide-oda forgolódtam, egyszerre csak eltűnt.« Azt mondta erre neki Izrael királya: »Az az ítéleted, amit magad mondtál.« |
41 Aussitôt le prophète enleva le bandeau qu’il avait sur les yeux et le roi d’Israël le reconnut pour un des prophètes. | 41 Ám az tüstént letörölte a port az arcáról, s így Izrael királya megismerte, hogy a próféták közül való, |
42 Alors il dit au roi: “Écoute cette parole de Yahvé: Puisque tu as laissé échapper l’homme que j’avais voué à l’anathème, ta vie répondra pour sa vie, et ton peuple pour son peuple.” | 42 majd azt mondta neki: »Ezt üzeni az Úr: Mivel elengedted kezedből azt az embert, aki halált érdemelt, a te életed lakol az életéért s a te néped az ő népéért.« |
43 Le roi d’Israël s’en alla démoralisé et de très mauvaise humeur; il rentra chez lui à Samarie. | 43 Erre a király hallani sem akart a dologról, visszatért házába, s dúlva-fúlva Szamariába érkezett. |