1 וַיַּעַן אִיֹּוב וַיֹּאמַר | 1 És felelt Jób, és ezt mondta: |
2 מֶה־עָזַרְתָּ לְלֹא־כֹחַ הֹושַׁעְתָּ זְרֹועַ לֹא־עֹז | 2 »Kinek vagy a segítője? Gyenge valakinek? és erőtlennek karját gyámolítod? |
3 מַה־יָּעַצְתָּ לְלֹא חָכְמָה וְתוּשִׁיָּה לָרֹב הֹודָעְתָּ | 3 Kinek adtál tanácsot? Annak talán, aki bölcsesség nélkül van, és kimutattad bőséges okosságodat? |
4 אֶת־מִי הִגַּדְתָּ מִלִּין וְנִשְׁמַת־מִי יָצְאָה מִמֶּךָּ | 4 Kit akarsz kitanítani? Talán őt, aki az életpárát teremtette? |
5 הָרְפָאִים יְחֹולָלוּ מִתַּחַת מַיִם וְשֹׁכְנֵיהֶם | 5 Íme, nyögnek az árnyszellemek a vizek és azok lakói alatt; |
6 עָרֹום שְׁאֹול נֶגְדֹּו וְאֵין כְּסוּת לָאֲבַדֹּון | 6 mez nélkül van az alvilág előtte, és nincsen leple az enyészet helyének, |
7 נֹטֶה צָפֹון עַל־תֹּהוּ תֹּלֶה אֶרֶץ עַל־בְּלִי־מָה | 7 az űr fölé feszíti ki az északot s a földet a semmi fölé függeszti, |
8 צֹרֵר־מַיִם בְּעָבָיו וְלֹא־נִבְקַע עָנָן תַּחְתָּם | 8 felhőibe kötözi a vizeket, hogy le ne szakadjanak egyszerre, |
9 מְאַחֵז פְּנֵי־כִסֵּה פַּרְשֵׁז עָלָיו עֲנָנֹו | 9 elleplezi trónja színét, és felhőjét teríti föléje, |
10 חֹק־חָג עַל־פְּנֵי־מָיִם עַד־תַּכְלִית אֹור עִם־חֹשֶׁךְ | 10 kört vont a vizek köré, odáig, ahol fény és sötétség érintkeznek. |
11 עַמּוּדֵי שָׁמַיִם יְרֹופָפוּ וְיִתְמְהוּ מִגַּעֲרָתֹו | 11 Reszketnek az ég oszlopai, és megrémülnek intésére. |
12 בְּכֹחֹו רָגַע הַיָּם [וּבִתוּבְנָתֹו כ] (וּבִתְבוּנָתֹו ק) מָחַץ רָהַב | 12 Ereje által fölkavarta a tengert, és értelmével szétzúzta Rahabot, |
13 בְּרוּחֹו שָׁמַיִם שִׁפְרָה חֹלֲלָה יָדֹו נָחָשׁ בָּרִיחַ | 13 lehelete ékesítette fel az eget, és keze segítségével jött a világra a menekülő kígyó. |
14 הֶן־אֵלֶּה ׀ קְצֹות [דַּרְכֹּו כ] (דְּרָכָיו ק) וּמַה־שֵּׁמֶץ דָּבָר נִשְׁמַע־בֹּו וְרַעַם [גְּבוּרָתֹו כ] (גְּבוּרֹותָיו ק) מִי יִתְבֹּונָן׃ ס | 14 Íme, ezek útjának csak egy részéről szólnak, ha már suttogó szavát is alig hallgathatjuk, fensége mennydörgését ki bírná felfogni?« |