1 وكان اليّ كلام الرب قائلا | 1 És az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: |
2 وانت يا ابن آدم فارفع مرثاة على صور | 2 »Te tehát, emberfia, zengj gyászéneket Tíruszról, |
3 وقل لصور ايتها الساكنة عند مداخل البحر تاجرة الشعوب الى جزائر كثيرة هكذا قال السيد الرب. يا صور انت قلت انا كاملة الجمال. | 3 és mondjad Tírusznak, aki a tenger bejáratainál lakik, s kereskedést folytat a népekkel számos sziget felé: Így szól az Úr Isten: Ó Tírusz, te azt mondod: ‘Tökéletes szépségű vagyok én, |
4 تخومك في قلب البحور. بنّاؤوك تمموا جمالك. | 4 a tenger szívében lakom!’ Szomszédaid, akik felépítettek, tökéletes szépségűvé tettek. |
5 عملوا كل الواحك من سرو سنير. اخذوا ارزا من لبنان ليصنعوه لك سواري. | 5 A Szánir ciprusfájából építettek téged, és egész bordázatodat a tenger számára; a Libanonról hoztak cédrust, hogy árbocot készítsenek neked. |
6 صنعوا من بلوط باشان مجاديفك. صنعوا مقاعدك من عاج مطعّم في البقس من جزائر كتيم. | 6 Evezőidet básáni tölgyekből gyalulták, gerendázatodat indiai elefántcsontból készítették neked, fülkéidet Itália szigeteinek fájából. |
7 كتان مطرز من مصر هو شراعك ليكون لك راية. الاسمانجوني والارجوان من جزائر اليشة كانا غطاءك. | 7 Vitorláidat egyiptomi tarka bisszusból szőtték, hogy árbocra helyezzék; kék és vörös bíbor Elisa szigeteiről lett a te fedélzeted. |
8 اهل صيدون وارواد كانوا ملاحيك. حكماؤك يا صور الذين كانوا فيك هم ربابينك. | 8 Szidon és Árád lakói voltak evezőseid; bölcs férfijaid, ó Tírusz, lettek kormányosaid. |
9 شيوخ جبيل وحكماؤها كانوا فيك قلافوك. جميع سفن البحر وملاحوها كانوا فيك ليتاجروا بتجارتك. | 9 Gebál vénei és bölcsei adtak hajósokat, hogy gondját viseljék sokféle árudnak; a tenger hajói és hajósai mind kereskedő népedhez tartoztak. |
10 فارس ولود وفوط كانوا في جيشك رجال حربك. علقوا فيك ترسا وخوذة. هم صيّروا بهاءك. | 10 Perzsák, lídiaiak és líbiaiak voltak seregedben harcos férfijaid; pajzsot és sisakot akasztottak fel benned, hogy ékessé tegyenek. |
11 بنو ارواد مع جيشك على الاسوار من حولك والابطال كانوا في بروجك. علقوا اتراسهم على اسوارك من حولك. هم تمموا جمالك. | 11 Árád fiai és hadsereged falaidon voltak körös-körül; s az őrök, akik tornyaidban voltak, körös-körül falaidra akasztották tegzüket; ők tették teljessé szépségedet. |
12 ترشيش تاجرتك بكثرة كل غنى بالفضة والحديد والقصدير والرصاص اقاموا اسواقك. | 12 Veled kereskedtek a karthágóiak egész gazdaságuk nagyságával; ezüsttel, vassal, ónnal és ólommal árasztották el vásáraidat. |
13 ياوان وتوبال وماشك هم تجارك. بنفوس الناس وبآنية النحاس اقاموا تجارتك. | 13 Jáván, Tubál és Mosok veled kereskedtek; rabszolgákat és ércedényeket hoztak népednek. |
14 ومن بيت توجرمة بالخيل والفرسان والبغال اقاموا اسواقك. | 14 Togorma házából lovakat, paripákat és öszvéreket hoztak piacodra. |
15 بنو ددان تجارك. جزائر كثيرة تجار يدك. ادّوا هديتك قرونا من العاج والآبنوس. | 15 Veled kereskedtek Dedán fiai, számos sziget árut juttatott kezednek; elefántcsontot és ébenfát adtak cserébe értékeidért. |
16 ارام تاجرتك بكثرة صنائعك تاجروا في اسواقك بالبهرمان والارجوان والمطرز والبوص والمرجان والياقوت. | 16 Veled kereskedett Szíria, mert oly sok volt az árud; drágakövet, bíbort, hímes ruhát, bisszust, selymet és rubint kínáltak vásáraidon. |
17 يهوذا وارض اسرائيل هم تجارك. تاجروا في سوقك بحنطة منّيت وحلاوى وعسل وزيت وبلسان. | 17 Veled kereskedett Júda és Izrael földje elsőrangú gabonával; balzsamot, mézet, olajat és gyantát kínáltak vásáraidon. |
18 دمشق تاجرتك بكثرة صنائعك وكثرة كل غنى بخمر حلبون والصوف الابيض. | 18 Veled kereskedett Damaszkusz – mert oly sok volt az árud, mert oly nagyszámú volt mindenféle javad – finom borral és legszebb színű gyapjúval. |
19 ودان وياوان قدموا غزلا في اسواقك. حديد مشغول وسليخة وقصب الذريرة كانت في سوقك. | 19 Vedán, Jáván és Uzál vert vasat kínált vásáraidon; mirha, gyanta és illatos nád volt áruid között. |
20 ددان تاجرتك بطنافس للركوب. | 20 Veled kereskedett Dedán nyeregszőnyegekkel. |
21 العرب وكل رؤساء قيدار هم تجار يدك بالخرفان والكباش والاعتدة. في هذه كانوا تجارك. | 21 Arábia és Kedár minden fejedelme közvetítő kereskedést űzött veled; bárányokkal, kosokkal, gödölyékkel jöttek hozzád kereskedőid. |
22 تجار شبا ورعمة هم تجارك. بافخر كل انواع الطيب وبكل حجر كريم والذهب اقاموا اسواقك. | 22 Veled kereskedtek Sába és Reema árusai is mindenféle elsőrangú illatszerrel, drágakővel, arannyal, amelyet vásárodon kínáltak. |
23 حران وكنّة وعدن تجار شبا واشور وكلمد تجارك. | 23 Veled kereskedtek Hárán, Kene és Eden; Sába, Asszúr és Kelmád árusaid voltak. |
24 هؤلاء تجارك بنفائس بأردية اسمانجونية ومطرزة واصونة مبرم معكومة بالحبال مصنوعة من الارز بين بضائعك | 24 Ezek kereskedtek veled sokféle áruval, kék bíbortakarókkal, tarka hímzésekkel, becsomagolt, kötelekkel átkötött, értékes kincsekkel; cédrusfát is szolgáltattak kereskedésedhez. |
25 سفن ترشيش قوافلك لتجارتك فامتلأت وتمجدت جدا في قلب البحار. | 25 Tengeri hajóid az elsők voltak kereskedésedben, és beteltél, egészen dicsőséges lettél a tenger szívében. |
26 ملاحوك قد اتوا بك الى مياه كثيرة. كسرتك الريح الشرقية في قلب البحار. | 26 A nagy vizekre vittek téged evezőseid; a keleti szél összerombolt a tenger szívében. |
27 ثروتك واسواقك وبضاعتك وملاحوك وربابينك وقلافوك والمتاجرون بمتجرك وجميع رجال حربك الذين فيك وكل جمعك الذي في وسطك يسقطون في قلب البحار في يوم سقوطك. | 27 Gazdagságod, kincseid és sokféle javad, hajósaid és kormányosaid, akik felszerelésednek gondját viselik, népedet vezetik, úgyszintén harcos férfijaid is, akik benned vannak, benned levő sokaságoddal: elmerülnek a tenger szívébe romlásodnak napján. |
28 من صوت صراخ ربابينك تتزلزل المسارح. | 28 Kormányosaid kiáltásának hangjától megremegnek a hajóhadak; |
29 وكل ممسكي المجذاف والملاحون وكل ربابين البحر ينزلون من سفنهم ويقفون على البر | 29 Leszállnak hajóikról az evezősök mindnyájan, a hajósok és a tenger kormányosai mind a szárazföldre lépnek, |
30 ويسمعون صوتهم عليك ويصرخون بمرارة ويذرّون ترابا فوق رؤوسهم ويتمرغون في الرماد. | 30 És jajgatnak miattad nagy szóval, keservesen kiáltanak, és port hintenek fejükre, hamuval hintik meg magukat. |
31 ويجعلون في انفسهم قرعة عليك ويتنطقون بالمسوح ويبكون عليك بمرارة نفس نحيبا مرّا. | 31 Miattad kopaszra nyírják magukat, és szőrruhába öltöznek; megsiratnak lelkük keservében keserves sírással. |
32 وفي نوحهم يرفعون عليك مناحة ويرثونك ويقولون اية مدينة كصور كالمسكتة في قلب البحر. | 32 Gyászéneket kezdenek fölötted, És megsiratnak téged: ‘Mi volt hasonló Tíruszhoz, mely némaságba merült a tenger közepén? |
33 عند خروج بضائعك من البحار اشبعت شعوبا كثيرة. بكثرة ثروتك وتجارتك اغنيت ملوك الارض. | 33 A tengerről jövő áruiddal kielégítettél sok népet; kincseid és népeid nagy számával gazdagokká tetted a föld királyait. |
34 حين انكسارك من البحار في اعماق المياه سقط متجرك وكل جمعك. | 34 Most összetörtél, eltűntél a tengerről; a mélységes vizekben merült el gazdagságod, benned levő sokaságod. |
35 كل سكان الجزائر يتحيرون عليك وملوكهنّ يقشعرون اقشعرارا يضطربون في الوجوه. | 35 A szigetek lakói valamennyien megdöbbennek feletted, és királyaik megborzadnak félelmükben mindnyájan, elváltoznak színükben. |
36 التجار بين الشعوب يصفرون عليك فتكونين اهوالا ولا تكونين بعد الى الابد | 36 Süvöltenek feletted a népek kereskedői: semmivé lettél, és nem leszel soha többé.’« |