Mark 6

CATHOLIC PUBLIC DOMAIN	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 And departing from there, he went away to his own country; and his disciples followed him.	1 Ezután kijött onnan, és elment a saját falujába. A tanítványai követték.
2 And when the Sabbath arrived, he began to teach in the synagogue. And many, upon hearing him, were amazed at his doctrine, saying: “Where did this one get all these things?” and, “What is this wisdom, which has been given to him?” and, “Such powerful deeds, which are wrought by his hands!”	2 Amikor szombat lett, elkezdett a zsinagógában tanítani. Sokan, akik hallgatták, csodálkoztak tanításán, és azt kérdezték: »Honnan vette ez mindezt? Milyen bölcsesség az, amely neki adatott? És milyen csodák történnek a keze által?
3 “Is this not the carpenter, the son of Mary, the brother of James, and Joseph, and Jude, and Simon? Are not his sisters also here with us?” And they took great offense at him.	3 Nem az ács ez, Mária fia, Jakab és József és Júdás és Simon testvére? Nem az ő nővérei vannak itt nálunk?« És megbotránkoztak benne.
4 And Jesus said to them, “A prophet is not without honor, except in his own country, and in his own house, and among his own kindred.”	4 Jézus pedig azt mondta nekik: »Nem vetik meg a prófétát, csak a maga hazájában, a rokonai között és a házában.«
5 And he was not able to perform any miracles there, except that he cured a few of the infirm by laying his hands on them.	5 Nem is tudott egy csodát sem tenni ott, csak néhány beteget gyógyított meg, rájuk téve kezét.
6 And he wondered, because of their unbelief, and he traveled around in the villages, teaching.	6 És csodálkozott hitetlenségükön. Ezután bejárta a helységeket a környéken és tanított.
7 And he called the twelve. And he began to send them out in twos, and he gave them authority over unclean spirits.	7 Aztán magához hívta a tizenkettőt, és elkezdte őket kettesével elküldeni. Hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett.
8 And he instructed them not to take anything for the journey, except a staff: no traveling bag, no bread, and no money belt,	8 Meghagyta nekik, hogy az útra vándorboton kívül semmit ne vigyenek; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben.
9 but to wear sandals, and not to wear two tunics.	9 Sarut kössenek, de ne öltözzenek két köntösbe.
10 And he said to them: “Whenever you have entered into a house, stay there until you depart from that place.	10 Azt mondta nekik: »Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott, amíg tovább nem mentek onnan.
11 And whoever will neither receive you, nor listen to you, as you go away from there, shake off the dust from your feet as a testimony against them.”	11 Ha pedig valahol nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek ki, rázzátok le lábatokról a port is, bizonyságul ellenük.«
12 And going out, they were preaching, so that people would repent.	12 Azok elmentek, és hirdették, hogy tartsanak bűnbánatot.
13 And they cast out many demons, and they anointed many of the sick with oil and healed them.	13 Sok ördögöt kiűztek, sok beteget megkentek olajjal, és azok meggyógyultak.
14 And king Herod heard of it, (for his name had become well-known) and he said: “John the Baptist has risen again from the dead, and because of this, miracles are at work in him.”	14 Heródes király is hallott róla, mert a neve ismert volt már. Azt mondták: »Keresztelő János támadt fel a halálból, azért működnek benne a csodatévő erők.«
15 But others were saying, “Because it is Elijah.” Still others were saying, “Because he is a prophet, like one of the prophets.”	15 Mások pedig így szóltak: »Illés ő.« Ismét mások azt mondták: »Próféta ez; mintha egy lenne a próféták közül.«
16 When Herod had heard it, he said, “John whom I beheaded, the same has risen again from the dead.”	16 Ezeket hallva Heródes így szólt: »János, akinek a fejét vetettem, az támadt fel a halálból.«
17 For Herod himself had sent to capture John, and had chained him in prison, because of Herodias, the wife of his brother Philip; for he had married her.	17 Heródes ugyanis parancsot adott és elfogatta Jánost. Megkötöztette őt a börtönben Heródiás miatt, aki a testvérének, Fülöpnek volt a felesége, de ő feleségül vette.
18 For John was saying to Herod, “It is not lawful for you to have your brother’s wife.”	18 János ugyanis azt mondta Heródesnek: »Nem szabad a testvéred feleségét elvenned.«
19 Now Herodias was devising treachery against him; and she wanted to kill him, but she was unable.	19 Ezért aztán Heródiás ármánykodott ellene, és meg akarta őt ölni, de nem volt képes rá.
20 For Herod was apprehensive of John, knowing him to be a just and holy man, and so he guarded him. And he heard that he was accomplishing many things, and so he listened to him willingly.	20 Heródes ugyanis tartott Jánostól. Tudta róla, hogy igaz és szent férfiú, ezért védelmébe vette, őt hallgatva sokszor kétkedés fogta el, és szívesen hallgatta.
21 And when an opportune time had arrived, Herod held a feast on his birthday, with the leaders, and the tribunes, and the first rulers of Galilee.	21 Egyszer azonban, amikor Heródes a születésnapján lakomát rendezett országa nagyjainak, ezredeseinek és Galilea előkelőségeinek,
22 And when the daughter of the same Herodias had entered, and danced, and pleased Herod, along with those who were at table with him, the king said to the girl, “Request from me whatever you want, and I will give it to you.”	22 bement Heródiás lánya és táncolt nekik. Ez nagyon tetszett Heródesnek és az asztaltársaságnak. A király erre azt mondta a lánynak: »Kérj tőlem, amit csak akarsz, és megadom neked.«
23 And he swore to her, “Anything that you request, I will give to you, even up to half my kingdom.”	23 Meg is esküdött neki, hogy: »Bármit kérsz, megadom neked, akár az országom felét is!«
24 And when she had gone out, she said to her mother, “What shall I request?” But her mother said, “The head of John the Baptist.”	24 Az kiment és megkérdezte anyjától: »Mit kérjek?« Az így szólt: »Keresztelő János fejét.«
25 And immediately, when she had entered with haste to the king, she petitioned him, saying: “I want you to give me at once the head of John the Baptist on a platter.”	25 Erre nagy sietve bement a királyhoz és előadta kérelmét: »Azt akarom, hogy rögtön add nekem egy tálon Keresztelő János fejét.«
26 And the king was greatly saddened. But because of his oath, and because of those who were sitting with him at table, he was not willing to disappoint her.	26 A király elszomorodott, de az esküje és az asztaltársak miatt nem akarta kedvét szegni.
27 So, having sent an executioner, he instructed that his head be brought on a platter.	27 Rögtön elküldte a hóhért, megparancsolta, hogy hozzák el a fejét egy tálon. Az lefejezte a tömlöcben,
28 And he beheaded him in prison, and he brought his head on a platter. And he gave it to the girl, and the girl gave it her mother.	28 elhozta a fejét egy tálon, és átadta a lánynak, a lány pedig odaadta anyjának.
29 When his disciples heard about it, they came and took his body, and they placed it in a tomb.	29 Amikor a tanítványai megtudták ezt, eljöttek, elvitték a testét és sírba helyezték.
30 And the Apostles, returning to Jesus, reported to him everything that they had done and taught.	30 Az apostolok ismét összegyűltek Jézus körül, és mindnyájan beszámoltak, hogy mi mindent tettek és mit tanítottak.
31 And he said to them, “Go out alone, into a deserted place, and rest for a little while.” For there were so many who were coming and going, that they did not even have time to eat.	31 Ő ekkor azt mondta nekik: »Gyertek félre egy magányos helyre, és pihenjetek meg egy kicsit.« Olyan sokan jöttek-mentek ugyanis, hogy még enni sem volt idejük.
32 And climbing into a boat, they went away to a deserted place alone.	32 Bárkába szálltak tehát, és félrevonultak egy elhagyatott helyre, egyedül.
33 And they saw them going away, and many knew about it. And together they ran by foot from all the cities, and they arrived before them.	33 Sokan látták azonban őket, s észrevették, amikor elmentek. Minden városból futottak oda gyalog, és megelőzték őket.
34 And Jesus, going out, saw a great multitude. And he took pity on them, because they were like sheep without a shepherd, and he began to teach them many things.	34 Amikor kiszállt, Jézus meglátta a hatalmas tömeget, és megesett rajtuk a szíve, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok , és sok mindenre kezdte őket tanítani.
35 And when many hours had now passed, his disciples drew near to him, saying: “This is a deserted place, and the hour is now late.	35 Amikor az óra már későre járt, odamentek hozzá tanítványai, és azt mondták neki: »Sivár ez a hely és az idő későre jár.
36 Send them away, so that by going out to nearby villages and towns, they might buy provisions for themselves to eat.”	36 Bocsásd el őket, hogy a környékbeli majorokba és falvakba menjenek és élelmet vegyenek maguknak.«
37 And responding, he said to them, “Give them something to eat yourselves.” And they said to him, “Let us go out and buy bread for two hundred denarii, and then we will give them something to eat.”	37 Ő azonban ezt felelte nekik: »Adjatok nekik ti enni.« Azok így válaszoltak: »Menjünk el és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adhassunk nekik?«
38 And he said to them: “How many loaves do you have? Go and see.” And when they had found out, they said, “Five, and two fish.”	38 Erre megkérdezte tőlük: »Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg.« Mikor megszámolták, azt mondták: »Öt darab, és két halunk.«
39 And he instructed them to make them all sit down in groups on the green grass.	39 Ő megparancsolta nekik, hogy telepítsék le mindnyájukat csoportokban a zöld füvön.
40 And they sat down in divisions by hundreds and by fifties.	40 Letelepedtek tehát csoportonként százával, ötvenével.
41 And having received the five loaves and the two fish, gazing up to heaven, he blessed and broke the bread, and he gave it to his disciples to set before them. And the two fish he divided among them all.	41 Akkor fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, áldás mondott, és megtörte a kenyereket. Azután odaadta tanítványainak, hogy eléjük tegyék. A két halat is elosztotta valamennyiük között.
42 And they all ate and were satisfied.	42 Mindnyájan ettek és jóllaktak.
43 And they brought together the remainder: twelve baskets full of fragments and of fish.	43 A megmaradt kenyérdarabokkal és a halakkal tizenkét kosarat töltöttek meg.
44 Now those who ate were five thousand men.	44 Akik ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak a férfiak.
45 And without delay he urged his disciples to climb into the boat, so that they might precede him across the sea to Bethsaida, while he dismissed the people.	45 Ezután mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek előre a túlpartra, Betszaidába, amíg ő elbocsátja a tömeget.
46 And when he had dismissed them, he went to the mountain to pray.	46 Miután elküldte őket, felment a hegyre imádkozni.
47 And when it was late, the boat was in the midst of the sea, and he was alone on the land.	47 Amikor beesteledett, a bárka a tenger közepén volt, ő meg egymaga a szárazon.
48 And seeing them struggling to row, (for the wind was against them,) and about the fourth watch of the night, he came to them, walking upon the sea. And he intended to pass by them.	48 Látta őket küszködni az evezéssel – mert ellenkező szelük volt. Az éjszaka negyedik őrváltása körül odament hozzájuk a tengeren járva, majd el akart mellettük haladni.
49 But when they saw him walking upon the sea, they thought it was an apparition, and they cried out.	49 Azok pedig látva őt, amint a tengeren jár, kísértetnek nézték és fölkiáltottak,
50 For they all saw him, and they were very disturbed. And immediately he spoke with them, and he said to them: “Be strengthened in faith. It is I. Do not be afraid.”	50 mert mindnyájan látták őt, és zavarba estek. De ő mindjárt megszólította őket, és azt mondta nekik: »Bízzatok! Én vagyok, ne féljetek!«
51 And he climbed into the boat with them, and the wind ceased. And they became even more astonished within themselves.	51 Majd beszállt hozzájuk a bárkába, a szél pedig elállt. Ők erre még jobban álmélkodtak magukban.
52 For they did not understand about the bread. For their heart had been blinded.	52 Nem okultak ugyanis a kenyerekből, s a szívük még érzéketlen volt.
53 And when they had crossed over, they arrived in the land of Genesaret, and they reached the shore.	53 Átkeltek a tavon, és Genezáret földjére jutottak és kikötöttek.
54 And when they had disembarked from the boat, the people immediately recognized him.	54 De mihelyt kiszálltak a bárkából, az emberek rögtön felismerték őt,
55 And running throughout that entire region, they began to carry on beds those who had maladies, to where they heard that he would be.	55 és körbefutva az egész környéken elkezdték a betegeket ágyastól összehordani oda, ahol hallották, hogy ott van.
56 And in whichever place he entered, in towns or villages or cities, they placed the infirm in the main streets, and they pleaded with him that they might touch even the hem of his garment. And as many as touched him were made healthy.	56 Amerre csak betért a falvakba, majorokba vagy városokba, az utcákra tették a betegeket, és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Mindazok, akik megérintették őt, meggyógyultak.