Judges 9

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Abimelech, son of Jerubbaal, went to his mother's kinsmen in Shechem, and said to them and to the whole clan to which his mother's family belonged,	1 Ekkor Abimelek, Jerobaál fia elment Szíchembe, anyja testvéreihez, és szólt hozzájuk s anyja apai házának egész nemzetségéhez, ezeket mondva:
2 "Put this question to all the citizens of Shechem: 'Which is better for you: that seventy men, or all Jerubbaal's sons, rule over you, or that one man rule over you?' You must remember that I am your own flesh and bone."	2 »Szóljatok Szíchem valamennyi emberéhez: ‘Mi jobb nektek, az-e, hogy hetven ember, Jerobaál valamennyi fia uralkodjon rajtatok, vagy az, hogy egy ember uralkodjon rajtatok? Vegyétek tekintetbe azt is, hogy én csontotok és húsotok vagyok.’« –
3 When his mother's kin repeated these words to them on his behalf, all the citizens of Shechem sympathized with Abimelech, thinking, "He is our kinsman."	3 Anyja testvérei el is mondták róla mindezeket a dolgokat Szíchem valamennyi emberének, s Abimelek felé hajlították azoknak a szívét, mert azt mondták: »Testvérünk ő nekünk!«
4 They also gave him seventy silver shekels from the temple of Baal of Berith, with which Abimelech hired shiftless men and ruffians as his followers.	4 Anyja testvérei el is mondták róla mindezeket a dolgokat Szíchem valamennyi emberének, s Abimelek felé hajlították azoknak a szívét, mert azt mondták: »Testvérünk ő nekünk!«
5 He then went to his ancestral house in Ophrah, and slew his brothers, the seventy sons of Jerubbaal, on one stone. Only the youngest son of Jerubbaal, Jotham, escaped, for he was hidden.	5 Aztán elment Efrába, apja házába, s megölte testvéreit, Jerobaál fiait, a hetven férfit, egy kövön; csak Jótám, Jerobaál legkisebbik fia maradt meg, mert az elrejtőzött.
6 Then all the citizens of Shechem and all Beth-millo came together and proceeded to make Abimelech king by the terebinth at the memorial pillar in Shechem.	6 Erre összegyűlt Szíchem minden embere és Milló városának valamennyi családja, és elmentek, s királlyá tették Abimeleket az alatt a tölgyfa alatt, amely Szíchemnél állott.
7 When this was reported to him, Jotham went to the top of Mount Gerizim, and standing there, cried out to them in a loud voice: "Hear me, citizens of Shechem, that God may then hear you!	7 Amikor ezt hírül vitték Jótámnak, ő elment, s megállt a Garizim hegyének tetején és harsány hangon kiáltva így szólt: »Hallgassatok meg, Szíchem emberei, hogy Isten meghallgasson titeket!
8 Once the trees went to anoint a king over themselves. So they said to the olive tree, 'Reign over us.'	8 Elmentek a fák, hogy királyt kenjenek föl maguknak. Azt mondták azért az olajfának: ‘Uralkodj rajtunk!’
9 But the olive tree answered them, 'Must I give up my rich oil, whereby men and gods are honored, and go to wave over the trees?'	9 Az így felelt: ‘Elhagyhatnám-e zsiradékomat, amelyet istenek, emberek élveznek, s elmehetnék-e, hogy a fák között ide-oda mozogjak?’
10 Then the trees said to the fig tree, 'Come; you reign over us!'	10 Azt mondták erre a fák a fügefának: ‘Gyere, s vedd át közöttünk az uralkodást!’
11 But the fig tree answered them, 'Must I give up my sweetness and my good fruit, and go to wave over the trees?'	11 Az ezt felelte nekik: ‘Elhagyhatnám-e édességemet és pompás gyümölcseimet, s elmehetnék-e, hogy a többi fa között ide-oda mozogjak?’
12 Then the trees said to the vine, 'Come you, and reign over us.'	12 Azt mondták erre a fák a szőlőtőnek: ‘Gyere, s uralkodj rajtunk!’
13 But the vine answered them, 'Must I give up my wine that cheers gods and men, and go to wave over the trees?'	13 Az ezt felelte nekik: ‘Elhagyhatnám-e boromat, amely Istent és embert felvidít, hogy a többi fa között ide-oda mozogjak?’
14 Then all the trees said to the buckthorn, 'Come; you reign over us!'	14 Azt mondták erre a fák mindnyájan a galagonyának: ‘Gyere és uralkodj rajtunk!’
15 But the buckthorn replied to the trees, 'If you wish to anoint me king over you in good faith, come and take refuge in my shadow. Otherwise, let fire come from the buckthorn and devour the cedars of Lebanon.'	15 Az ezt felelte nekik: ‘Ha csakugyan királyotokká tesztek, gyertek, s pihenjetek meg árnyékomban; de ha ezt nem akarjátok, jöjjön ki tűz a galagonyából, s eméssze meg a Libanon cédrusait.’
16 "Now then, if you have acted in good faith and honorably in appointing Abimelech your king, if you have dealt well with Jerubbaal and with his family, and if you have treated him as he deserved--	16 Nos tehát, ha becsülettel s bűn nélkül tettétek királyotokká Abimeleket, s ha jól cselekedtetek Jerobaállal s házával, s megháláltátok jótéteményeit – ő hadakozott értetek,
17 for my father fought for you at the risk of his life when he saved you from the power of Midian;	17 s veszélynek tette ki életét, hogy megszabadítson titeket a mádiániták kezéből,
18 but you have risen against his family this day and have killed his seventy sons upon one stone, and have made Abimelech, the son of his handmaid, king over the citizens of Shechem, because he is your kinsman--	18 ti pedig most felkeltetek apám háza ellen, s megöltétek fiait, a hetven férfit egy kövön és Abimeleket, az ő rabszolganőjének a fiát tettétek Szíchem lakóinak királyává azért, mert a testvéretek –,
19 if, then, you have acted in good faith and with honor toward Jerubbaal and his family this day, rejoice in Abimelech and may he in turn rejoice in you.	19 tehát ha becsülettel s vétek nélkül jártatok el Jerobaállal s házával, akkor örüljetek ma Abimeleknek, s ő is örüljön nektek;
20 But if not, let fire come forth from Abimelech to devour the citizens of Shechem and Beth-millo, and let fire come forth from the citizens and from Beth-millo to devour Abimelech."	20 ha azonban gonoszul: jöjjön ki tűz belőle, s eméssze meg Szíchem lakóit s Milló városát, s jöjjön ki tűz Szíchem embereiből s Milló városából, s eméssze meg Abimeleket.«
21 Then Jotham went in flight to Beer, where he remained for fear of his brother Abimelech.	21 Ezt mondta, aztán elfutott, és elment Beerbe. Ott telepedett meg, mert félt fivérétől, Abimelektől.
22 When Abimelech had ruled Israel for three years,	22 Így uralkodott Abimelek Izraelen három esztendeig.
23 God put bad feelings between Abimelech and the citizens of Shechem, who rebelled against Abimelech.	23 Akkor az Úr gonosz lelket küldött Abimelek és Szíchem lakói közé, s azok elkezdték őt utálni,
24 This was to repay the violence done to the seventy sons of Jerubbaal and to avenge their blood upon their brother Abimelech, who killed them, and upon the citizens of Shechem, who encouraged him to kill his brothers.	24 és Jerobaál hetven fia megölésének vétkét és vére ontását Abimelekre, a testvérükre meg a szíchemiek többi főemberére, az ő segítőtársaira hárítani.
25 The citizens of Shechem then set men in ambush for him on the mountaintops, and these robbed all who passed them on the road. But it was reported to Abimelech.	25 Azért csapdát állítottak neki a hegyek tetején, s amíg odajöttére várakoztak, kirabolták és kifosztották az arra menőket. Ezt hírül vitték Abimeleknek.
26 Now Gaal, son of Ebed, came over to Shechem with his kinsmen. The citizens of Shechem put their trust in him,	26 Ugyanakkor odaérkezett Gaál, Obed fia a testvéreivel együtt, s átment Szíchembe. Ennek eljövetelére nekibátorodtak Szíchem lakói,
27 and went out into the fields, harvested their grapes and trod them out. Then they held a festival and went to the temple of their god, where they ate and drank and cursed Abimelech.	27 s kimentek a mezőkre, leszüretelték a szőlőket, kipréselték a fürtöket, éneklő karokba oszlottak, s bementek istenük templomába, s ott lakoma s pohár között szidalmazták Abimeleket.
28 Gaal, son of Ebed, said, "Who is Abimelech? And why should we of Shechem serve him? Were not the son of Jerubbaal and his lieutenant Zebul once subject to the men of Hamor, father of Shechem? Why should we serve him?	28 Gaál, Obed fia azt kiáltotta: »Kicsoda Abimelek és micsoda Szíchem, hogy szolgáljunk neki? Nemde Jerobaál fia és Zebult, a szolgáját, nevezte ki helytartónak Emor, Szíchem atyjának emberei fölé? Miért szolgáljunk tehát neki?
29 Would that this people were entrusted to my command! I would depose Abimelech. I would say to Abimelech, 'Get a larger army and come out!'"	29 Csak adná valaki kezem alá e népet, hogy eltávolíthatnám Abimeleket. Erre megüzenték Abimeleknek: Gyűjts hatalmas sereget és jöjj.«
30 At the news of what Gaal, son of Ebed, had said, Zebul, the ruler of the city, was angry	30 Amikor ugyanis Zebul, a város kapitánya Gaálnak, Obed fiának beszédeit meghallotta, igen megharagudott,
31 and sent messengers to Abimelech in Arumah with the information: "Gaal, son of Ebed, and his kinsmen have come to Shechem and are stirring up the city against you.	31 s titkon követeket küldött Abimelekhez ezzel az üzenettel: »Íme, Gaál, Obed fia Szíchembe jött a testvéreivel és harcra tüzeli ellened a várost.
32 Now rouse yourself; set an ambush tonight in the fields, you and the men who are with you.	32 Éppen azért kerekedj fel az éjszaka a veled levő néppel együtt, és állj lesben a mezőn,
33 Promptly at sunrise tomorrow morning, make a raid on the city. When he and his followers come out against you, deal with him as best you can."	33 kora reggel, napkeltekor pedig ronts a városra, s amikor ő kivonul ellened népével, tegyél vele azt, amit csak bírsz.«
34 During the night Abimelech advanced with all his soldiers and set up an ambush for Shechem in four companies.	34 Erre Abimelek éjjel egész seregével együtt felkerekedett és Szíchem mellett négy helyen csapatokat helyezett lesbe.
35 Gaal, son of Ebed, went out and stood at the entrance of the city gate. When Abimelech and his soldiers rose from their place of ambush,	35 Amikor aztán Gaál, Obed fia kijött és megállt a város kapujának bejárójában, Abimelek s az egész vele levő sereg felkelt a leshelyről.
36 Gaal saw them and said to Zebul, "There are men coming down from the hilltops!" But Zebul answered him, "You see the shadow of the hills as men."	36 Amikor Gaál a népet meglátta, azt mondta Zebulnak: »Íme, valami sereg ereszkedik le a hegyekről!« Az így felelt neki: »A hegyek árnyékát nézed te emberi fejeknek, az téveszt meg téged!«
37 But Gaal went on to say, "Men are coming down from the region of Tabbur-Haares, and one company is coming by way of Elon-Meonenim."	37 Ám Gaál ismét szólt: »Íme, valami nép ereszkedik alá a táj köldökéről, s egy csapat jön azon az úton, amely a tölgyfára néz.«
38 Zebul said to him, "Where now is the boast you uttered, 'Who is Abimelech that we should serve him?' Are these not the men for whom you expressed contempt? Go out now and fight with them."	38 Azt mondta ekkor neki Zebul: »Hol van most a szád, amellyel azt mondtad: ‘Kicsoda Abimelek, hogy szolgáljunk neki?’ Nemde ez az a nép, amelyet becsméreltél? Eredj ki, s kelj harcra vele!«
39 So Gaal went out at the head of the citizens of Shechem and fought against Abimelech.	39 Ki is vonult Gaál, a szíchemiek népének láttára, s harcra kelt Abimelekkel,
40 But Abimelech routed him, and he fled before him; and many fell slain right up to the entrance of the gate.	40 de megfutamodott, s az üldözőbe vette és bekergette a városba, miközben a város kapujáig igen sokan elestek Gaál részéről.
41 Abimelech returned to Arumah, but Zebul drove Gaal and his kinsmen from Shechem, which they had occupied.	41 Aztán Abimelek Rúmában helyezkedett el, Zebul pedig kiűzte Gaált s társait a városból, s nem tűrte, hogy ott tartózkodjanak.
42 The next day, when the people were taking the field, it was reported to Abimelech,	42 Másnap aztán kiment a nép a mezőre. Amikor ezt hírül vitték Abimeleknek,
43 who divided the men he had into three companies, and set up an ambush in the fields. He watched till he saw the people leave the city, and then rose against them for the attack.	43 ő vette seregét, három csapatra osztotta és lesben állt a mezőn. Amint aztán meglátta, hogy a nép kijött a városból, felkelt és rájuk rontott;
44 Abimelech and the company with him dashed in and stood by the entrance of the city gate, while the other two companies rushed upon all who were in the field and attacked them.	44 a maga csapatával ostrom alá vette és körülfogta a várost, a másik két csapat pedig a mezőn kószáló ellenség után nyomult.
45 That entire day Abimelech fought against the city, and captured it. He then killed its inhabitants and demolished the city, sowing the site with salt.	45 Abimelek egész nap ostromolta a várost, végül pedig bevette, lakosait leölte, magát a várost pedig lerombolta, és sót hintett rá.
46 When they heard of this, all the citizens of Migdal-shechem went into the crypt of the temple of El-berith.	46 Amikor ezt a szíchemiek tornyának lakói meghallották, bementek Berít istenük templomába, oda, ahol a szövetséget kötötték vele, amiről a hely a nevét is kapta; ez ugyanis igen meg volt erősítve.
47 It was reported to Abimelech that all the citizens of Migdal-shechem were gathered together.	47 Amint Abimelek meghallotta, hogy a szíchemiek tornyának emberei mind odagyűltek,
48 So he went up Mount Zalmon with all his soldiers, took his axe in his hand, and cut down some brushwood. This he lifted to his shoulder, then said to the men with him, "Hurry! Do just as you have seen me do."	48 felment egész népével együtt a Szelmon hegyére, fejszét ragadott, levágott egy faágat, a vállára tette, elvitte és azt mondta társainak: »Amit láttok, hogy én cselekszem, cselekedjétek gyorsan ti is!«
49 So all the men likewise cut down brushwood, and following Abimelech, placed it against the crypt. Then they set the crypt on fire over their heads, so that every one of the citizens of Migdal-shechem, about a thousand men and women, perished.	49 Erre azok is gyorsan egy-egy faágat vágtak és követték a vezért, majd körülrakták és felgyújtották a várat, és így az történt, hogy a füst és a tűz megölt mintegy ezer embert, minden férfit és asszonyt, aki Szíchem tornyának lakója volt.
50 Abimelech proceeded to Thebez, which he invested and captured.	50 Aztán elindult onnan Abimelek és Tebesz városához ment, s azt körülvette és megszállta hadával.
51 Now there was a strong tower in the middle of the city, and all the men and women, in a word all the citizens of the city, fled there, shutting themselves in and going up to the roof of the tower.	51 A város közepén azonban egy magas torony volt, s abba menekült minden férfi és asszony s a város minden főembere; jó erősen bezárták az ajtót, s a torony tetejére, a bástyákra álltak.
52 Abimelech came up to the tower and fought against it, advancing to the very entrance of the tower to set it on fire.	52 Ezért Abimelek a toronyhoz vonult és erős ostrom alá vette. Megközelítette az ajtót, s arra törekedett, hogy tüzet tegyen alá.
53 But a certain woman cast the upper part of a millstone down on Abimelech's head, and it fractured his skull.	53 Ekkor, íme, fölülről egy asszony lehajított egy malomkődarabot, s eltalálta Abimelek fejét és bezúzta koponyáját.
54 He immediately called his armor-bearer and said to him, "Draw your sword and dispatch me, lest they say of me that a woman killed me." So his attendant ran him through and he died.	54 Erre ő gyorsan odahívta fegyverhordozóját, s azt mondta neki: »Rántsd ki kardodat, s ölj meg, hogy azt ne találják mondani, hogy asszony ölt meg engem.« Az teljesítette a parancsot, s megölte.
55 When the Israelites saw that Abimelech was dead, they all left for their homes.	55 Miután meghalt, mindazok, akik vele voltak Izraelből, visszatértek lakóhelyükre.
56 Thus did God requite the evil Abimelech had done to his father in killing his seventy brothers.	56 Így torolta meg Isten azt a gonoszságot, amelyet Abimelek az apja ellen elkövetett, amikor megölte hetven testvérét;
57 God also brought all their wickedness home to the Shechemites, for the curse of Jotham, son of Jerubbaal, overtook them.	57 a szíchemieknek is megfizetett azért, amit tettek, s így teljesedett rajtuk Jótámnak, Jerobaál fiának átka.