Deuteronomy 4

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 "Now, Israel, hear the statutes and decrees which I am teaching you to observe, that you may live, and may enter in and take possession of the land which the LORD, the God of your fathers, is giving you.	1 Most pedig, Izrael, hallgass azokra a parancsokra és rendeletekre, amelyekre tanítalak, hogy megtartsd őket, s így élhess és elérhesd és birtokolhasd azt a földet, amelyet az Úr, atyáitok Istene majd nektek ad.
2 In your observance of the commandments of the LORD, your God, which I enjoin upon you, you shall not add to what I command you nor subtract from it.	2 Ne tegyetek hozzá semmit se ahhoz az igéhez, amelyet hozzátok intézek, se el ne vegyetek belőle: tartsátok meg az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, amelyeket parancsolok nektek.
3 You have seen with your own eyes what the LORD did at Baal-peor: the LORD, your God, destroyed from your midst everyone that followed the Baal of Peor;	3 Tulajdon szemetek látta mindazt, amit az Úr Beelfegor miatt tett, hogy miképp veszített el mindenkit, aki annak hódolt közületek;
4 but you, who clung to the LORD, your God, are all alive today.	4 ti pedig, akik ragaszkodtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mindannyian éltek mind a mai napig.
5 Therefore, I teach you the statutes and decrees as the LORD, my God, has commanded me, that you may observe them in the land you are entering to occupy.	5 Tudjátok, hogy parancsolatokra és rendeletekre tanítottalak titeket, amint az Úr, az én Istenem parancsolta nekem, hogy szerintük cselekedjetek azon a földön, amelyet elfoglalni készültök.
6 Observe them carefully, for thus will you give evidence of your wisdom and intelligence to the nations, who will hear of all these statutes and say, 'This great nation is truly a wise and intelligent people.'	6 Tartsátok meg tehát őket, és azok szerint cselekedjetek, mert ez lesz a ti bölcsességtek és értelmességtek bizonysága a népek előtt, hogy amikor meghallják mindezeket a parancsokat, azt mondják: ‘Íme, bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet.’
7 For what great nation is there that has gods so close to it as the LORD, our God, is to us whenever we call upon him?	7 Nincs is más ilyen nagy nemzet, amelyhez istenei olyan közel lennének, mint amilyen közel mihozzánk van a mi Urunk, Istenünk, valahányszor kérjük.
8 Or what great nation has statutes and decrees that are as just as this whole law which I am setting before you today?	8 Vagy melyik az a másik ilyen dicső nemzet, amelynek olyan szertartásai, olyan igazságos rendeletei lennének, mint ez az egész törvény, amelyet ma én szemetek elé tárok?
9 "However, take care and be earnestly on your guard not to forget the things which your own eyes have seen, nor let them slip from your memory as long as you live, but teach them to your children and to your children's children.	9 Gondosan vigyázz tehát magadra és lelkedre: el ne feledd azokat a dolgokat, amelyeket tulajdon szemed látott, ne távozzanak szívedtől egész életedben, ismertesd meg őket fiaiddal s unokáiddal.
10 There was the day on which you stood before the LORD, your God, at Horeb, and he said to me, 'Assemble the people for me; I will have them hear my words, that they may learn to fear me as long as they live in the land and may so teach their children.'	10 Meg ne feledkezzél arról a napról, amelyen az Úr, a te Istened előtt álltál a Hóreben, amikor az Úr szólt hozzám és mondta: ‘Gyűjtsd elém a népet, hogy hallják szavaimat, s megtanuljanak félni engem minden időben, míg a földön élnek, s fiaikat is megtanítsák rá.’
11 You came near and stood at the foot of the mountain, which blazed to the very sky with fire and was enveloped in a dense black cloud.	11 Erre ti odajárultatok a hegy tövéhez: s az égett mind az égig és sötétség, felhő és homály volt rajta.
12 Then the LORD spoke to you from the midst of the fire. You heard the sound of the words, but saw no form; there was only a voice.	12 Ekkor szólt hozzátok az Úr a tűz közepéből, szavak hangzását hallottátok, de alakot egyáltalában nem láttatok.
13 He proclaimed to you his covenant, which he commanded you to keep: the ten commandments, which he wrote on two tablets of stone.	13 Így hirdette ki nektek szövetségét, amelynek teljesítését nektek megparancsolta: a tíz igét, amelyet ráírt két kőtáblára.
14 The LORD charged me at that time to teach you the statutes and decrees which you are to observe over in the land you will occupy.	14 Ugyanakkor nekem megparancsolta, hogy tanítsalak meg titeket azokra a szertartásokra és rendeletekre, amelyeket meg kell tennetek azon a földön, amelyet elfoglalni készültök.
15 "You saw no form at all on the day the LORD spoke to you at Horeb from the midst of the fire. Be strictly on your guard, therefore,	15 Gondosan vigyázzatok tehát lelketekre! Nem láttatok semmiféle alakot sem azon a napon, amelyen szólt hozzátok az Úr a Hóreben a tűz közepéből!
16 not to degrade yourselves by fashioning an idol to represent any figure, whether it be the form of a man or a woman,	16 Meg ne tévedjetek tehát valahogy, és ne csináljatok magatoknak valamilyen faragott hasonmást, képmást férfiról vagy asszonyról,
17 of any animal on the earth or of any bird that flies in the sky,	17 hasonmást valamilyen állatról, amely a földön van, vagy madárról, amely az ég alatt repül,
18 of anything that crawls on the ground or of any fish in the waters under the earth.	18 vagy csúszómászóról, amely a földön mozog, vagy halról, amely a föld alatt, a vízben van.
19 And when you look up to the heavens and behold the sun or the moon or any star among the heavenly hosts, do not be led astray into adoring them and serving them. These the LORD, your God, has let fall to the lot of all other nations under the heavens;	19 Ha felemeled szemedet az égre és látod a napot, a holdat s az ég minden csillagát, meg ne ejtsen valahogy a tévedés és ne imádd és ne tiszteld őket! Ezeket az Úr, a te Istened mindazoknak a népeknek a szolgálatára teremtette, amelyek az ég alatt vannak.
20 but you he has taken and led out of that iron foundry, Egypt, that you might be his very own people, as you are today.	20 Titeket azonban vett az Úr, és kihozott Egyiptom vaskohójából, hogy tulajdon népévé legyetek, mint ahogy az a mai napon meg is van.
21 Since the LORD was angered against me on your account and swore that I should not cross the Jordan nor enter the good land which he is giving you as a heritage,	21 Rám megharagudott az Úr a ti dolgaitok miatt, s megesküdött, hogy nem megyek át a Jordánon, s nem jutok be arra az igen jó földre, amelyet nektek fog adni.
22 I myself shall die in this country without crossing the Jordan; but you will cross over and take possession of that good land.	22 Íme, meghalok ezen a földön, nem megyek át a Jordánon: ti átmentek, s elfoglaljátok azt a kiváló földet.
23 Take heed, therefore, lest, forgetting the covenant which the LORD, your God, has made with you, you fashion for yourselves against his command an idol in any form whatsoever.	23 Vigyázz, hogy soha meg ne feledkezz az Úr, a te Istened szövetségéről, amelyet veled kötött, és ahogy az Úr megtiltotta neked, ne készíts faragott képmást semmiről,
24 For the LORD, your God, is a consuming fire, a jealous God.	24 mert az Úr, a te Istened emésztő tűz, féltékeny Isten.
25 "When you have children and grandchildren, and have grown old in the land, should you then degrade yourselves by fashioning an idol in any form and by this evil done in his sight provoke the LORD, your God,	25 Ha majd fiakat és unokákat nemzetek, és ott tartózkodtok azon a földön, s megtévedtek, s valamilyen képmást csináltok magatoknak, s így azt cselekszitek, ami gonosz az Úr, a ti Istenetek előtt, hogy őt haragra ingereljétek.
26 I call heaven and earth this day to witness against you, that you shall all quickly perish from the land which you will occupy when you cross the Jordan. You shall not live in it for any length of time but shall be promptly wiped out.	26 Bizonyságul hívom fel ma az eget és a földet, hogy hamarosan elvesztek arról a földről, amelynek elfoglalására átkeltek a Jordánon. Nem laktok rajta hosszú ideig, hanem eltöröl róla az Úr titeket.
27 The LORD will scatter you among the nations, and there shall remain but a handful of you among the nations to which the LORD will lead you.	27 Szétszór minden nép közé, és csak kevesen maradtok meg azok között a nemzetek között, amelyek közé az Úr elvisz majd titeket.
28 There you shall serve gods fashioned by the hands of man out of wood and stone, gods which can neither see nor hear, neither eat nor smell.	28 Ott aztán szolgálni fogtok emberi kéz alkotta isteneknek, fának és kőnek, amelyek nem látnak, nem hallanak, nem esznek és nem szagolnak.
29 Yet there too you shall seek the LORD, your God; and you shall indeed find him when you search after him with your whole heart and your whole soul.	29 Ha azonban majd keresed ott az Urat, a te Istenedet, megtalálod őt, feltéve, hogy egész szívedből és lelked egész eltökéltségével keresed.
30 In your distress, when all these things shall have come upon you, you shall finally return to the LORD, your God, and heed his voice.	30 Miután utolért téged mindaz, amit az előbb mondtam, az utolsó időben visszatérsz az Úrhoz, a te Istenedhez és hallgatni fogsz szavára.
31 Since the LORD, your God, is a merciful God, he will not abandon and destroy you, nor forget the covenant which under oath he made with your fathers.	31 Irgalmas Isten ugyanis az Úr, a te Istened nem hagy el téged, s nem töröl el teljesen, s nem feledkezik meg arról a szövetségről, amelyre atyáitoknak megesküdött.
32 "Ask now of the days of old, before your time, ever since God created man upon the earth; ask from one end of the sky to the other: Did anything so great ever happen before? Was it ever heard of?	32 Kérdezősködj csak a régi napok felől, amelyek te előtted voltak, attól a naptól kezdve, hogy Isten megteremtette az embert a földön – kérdezősködj az ég egyik szélétől a másikig, történt-e valaha ilyesfajta dolog, vagy lehetett-e hallani,
33 Did a people ever hear the voice of God speaking from the midst of fire, as you did, and live?	33 hogy hallja egy nép Isten szavát, aki a tűz közepéből szól, mint ahogy te hallottad, s életben maradtál!
34 Or did any god venture to go and take a nation for himself from the midst of another nation, by testings, by signs and wonders, by war, with his strong hand and outstretched arm, and by great terrors, all of which the LORD, your God, did for you in Egypt before your very eyes?	34 Vagy hogy megtette-e Isten, hogy elmegy és nemzetet választ magának a nemzetek közül próbák, jelek, csodák, harc, erős kéz, kinyújtott kar és rettenetes látványok által, mindent aszerint, amit tiértetek tett az Úr, a ti Istenetek Egyiptomban, szemed láttára,
35 All this you were allowed to see that you might know the LORD is God and there is no other.	35 hogy megtudd, hogy az Úr az Isten, s rajta kívül nincs más.
36 Out of the heavens he let you hear his voice to discipline you; on earth he let you see his great fire, and you heard him speaking out of the fire.	36 Az égből szavát hallatta veled, hogy oktasson téged, a földön megmutatta neked felette nagy tüzét, s hallottad igéit a tűz közepéből,
37 For love of your fathers he chose their descendants and personally led you out of Egypt by his great power,	37 mivel szerette atyáidat, s kiválasztotta utódaikat. Éppen azért az ő nagy erejével kihozott téged Egyiptomból, s előtted járt,
38 driving out of your way nations greater and mightier than you, so as to bring you in and to make their land your heritage, as it is today.	38 hogy igen nagy, s nálad erősebb nemzeteket eltöröljön utadból, s téged bevigyen helyükre és neked adja földjüket birtokul, mint ahogy azt ma is láthatod.
39 This is why you must now know, and fix in your heart, that the LORD is God in the heavens above and on earth below, and that there is no other.	39 Ismerd el tehát ma, és vésd a szívedbe, hogy az Úr az Isten fönn az égben és lenn a földön és senki más!
40 You must keep his statutes and commandments which I enjoin on you today, that you and your children after you may prosper, and that you may have long life on the land which the LORD, your God, is giving you forever."	40 Tartsd meg parancsait és rendeleteit, amelyeket parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen neked, s utánad fiaidnak és hosszú ideig maradhass azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened majd ad neked.«
41 Then Moses set apart three cities in the region east of the Jordan,	41 Ekkor Mózes kiválasztott három várost a Jordánon túl, a keleti oldalon,
42 that a homicide might take refuge there if he unwittingly killed his neighbor to whom he had previously borne no malice, and that he might save his life by fleeing to one of these cities:	42 hogy aki felebarátját akaratlanul, s a nélkül, hogy neki egy s más nap előtt az ellensége lett volna, megölte, oda menekülhessen, s e városok egyikében menedéket találhasson:
43 Bezer in the desert, in the region of the plateau, for the Reubenites; Ramoth in Gilead for the Gadites; and Golan in Bashan for the Manassehites.	43 Bószort a pusztában, a sík földön, Rúben törzsében, továbbá Rámótot, Gileádban, Gád törzsében és Gólánt Básánban, Manassze törzsében.
44 This is the law which Moses set before the Israelites.	44 Ez az a törvény, amelyet Mózes Izrael fiai elé terjesztett,
45 These are the ordinances, statutes and decrees which he proclaimed to them when they had come out of Egypt	45 s ezek azok a bizonyságok, szertartások és rendeletek, amelyeket Izrael fiainak elmondott, amikor kijöttek Egyiptomból,
46 and were beyond the Jordan in the ravine opposite Beth-peor, in the land of Sihon, king of the Amorites, who dwelt in Heshbon and whom Moses and the Israelites defeated after coming out of Egypt.	46 a Jordánon túl, a völgyben, Fogor házával szemben, Szihonnak, az amoriták királyának földjén, aki Hesebonban lakott, s akit Mózes megvert. Amikor ugyanis Izrael fiai kijöttek Egyiptomból,
47 They occupied his land and the land of Og, king of Bashan, as well--the land of these two kings of the Amorites in the region east of the Jordan:	47 elfoglalták az ő földjét meg Ógnak, Básán királyának a földjét – az amoriták két királyáét, akik a Jordánon túl, a keleti oldalon voltak –
48 from Aroer on the edge of the Wadi Arnon to Mount Sion (that is Hermon)	48 Ároertől kezdve, amely az Arnon patak partján fekszik, egészen a Szion hegyig, vagyis a Hermonig,
49 and all the Arabah east of the Jordan, as far as the Arabah Sea under the slopes of Pisgah.	49 meg az egész Síkságot a Jordánon túl, a keleti oldalon, egészen a Puszta tengeréig, a Piszga hegy tövéig.