2 Samuel 15

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 After this Absalom provided himself with chariots, horses, and fifty henchmen.	1 Ezek után pedig szerzett magának Absalom szekereket, lovasokat s ötven embert fullajtárnak.
2 Moreover, Absalom used to rise early and stand alongside the road leading to the gate. If someone had a lawsuit to be decided by the king, Absalom would call to him and say, "From what city are you?" And when he replied, "Your servant is of such and such a tribe of Israel,"	2 Reggelenként aztán felkelt Absalom, odaállt a kapu bejáratához, s minden embert, akinek valami ügye volt, s ítéletért a királyhoz tartott, magához hívott Absalom és azt mondta: »Melyik városból való vagy?« Ha az feleletül azt mondta: »Izrael egyik törzséből való vagyok, én, a te szolgád,«
3 Absalom would say to him, "Your suit is good and just, but there is no one to hear you in the king's name."	3 akkor Absalom azt felelte neki: »Úgy látom, hogy ügyed jó és igaz, de a király nem rendelt senkit sem, aki meghallgatna téged.« Majd azt mondta Absalom:
4 And he would continue: "If only I could be appointed judge in the land! Then everyone who has a lawsuit to be decided might come to me and I would render him justice."	4 »Bárcsak engem tenne valaki bíróvá e földön, hogy hozzám jönnének mindazok, akiknek ügyük van, én majd igazságosan ítélnék.«
5 Whenever a man approached him to show homage, he would extend his hand, hold him, and kiss him.	5 Sőt, amikor valaki odament hozzá, hogy leborulva köszöntse, ő kinyújtotta kezét, megfogta és megcsókolta.
6 By behaving in this way toward all the Israelites who came to the king for judgment, Absalom was stealing away the loyalties of the men of Israel.	6 Így járt el egész Izraellel, amikor valaki ítélet végett kihallgatásra jött a királyhoz, s így bujtogatta Izrael embereinek szívét.
7 After a period of four years, Absalom said to the king: "Allow me to go to Hebron and fulfill a vow I made to the LORD.	7 Négy esztendő múltával aztán azt mondta Absalom a királynak, Dávidnak: »Hadd menjek el, hogy teljesítsem Hebronban az Úrnak tett fogadalmamat.
8 For while living in Geshur in Aram, your servant made this vow: 'If the LORD ever brings me back to Jerusalem, I will worship him in Hebron.'"	8 Ezt a fogadalmat tette ugyanis szolgád, amikor a szíriai Gessúrban volt: Ha visszavisz engem az Úr Jeruzsálembe, akkor áldozatot mutatok be az Úrnak.«
9 The king wished him a safe journey, and he went off to Hebron.	9 Azt mondta erre neki a király, Dávid: »Eredj békességben.« Fel is kelt és elment Hebronba.
10 Then Absalom sent spies throughout the tribes of Israel to say, "When you hear the sound of the horn, declare Absalom king in Hebron."	10 Ugyanakkor titkos követeket küldött Absalom Izrael valamennyi törzséhez, ezzel az üzenettel: »Mihelyt meghalljátok a harsona szavát, mondjátok: ‘Király lett Absalom Hebronban!’«
11 Two hundred men had accompanied Absalom from Jerusalem. They had been invited and went in good faith, knowing nothing of the plan.	11 Kétszáz ember ment el Absalommal Jeruzsálemből. Ezeket meghívta, s ők jóhiszeműen mentek és semmit sem tudtak az ügyről.
12 Absalom also sent to Ahithophel the Gilonite, David's counselor, an invitation to come from his town, Giloh, for the sacrifices he was about to offer. So the conspiracy gained strength, and the people with Absalom increased in numbers.	12 A gílói Ahitófelt, Dávid tanácsosát is elhívatta Absalom Gílóból, a városából. Amikor aztán bemutatta az áldozatokat, igen nagy lett az összeesküvés, s a nép egyre gyülekezett és növekedett Absalom mellett.
13 An informant came to David with the report, "The Israelites have transferred their loyalty to Absalom."	13 Hírmondó jött ekkor Dávidhoz és azt mondta: »Teljes szívvel követi Absalomot egész Izrael.«
14 At this, David said to all his servants who were with him in Jerusalem: "Up! Let us take flight, or none of us will escape from Absalom. Leave quickly, lest he hurry and overtake us, then visit disaster upon us and put the city to the sword."	14 Azt mondta erre Dávid a szolgáinak, akik vele voltak Jeruzsálemben: »Keljetek fel, meneküljünk, mert nem lesz menekvésünk Absalom színe elől; szaporán menjetek, hogy ha megérkezik, itt ne lepjen minket, s romlást ne zúdítson ránk, s kardélre ne hányja a várost.«
15 The king's officers answered him, "Your servants are ready, whatever our lord the king chooses to do."	15 Azt mondták erre a király szolgái neki: »Mindazt, amit urunk, a király parancsol, készséggel megtesszük, mi, szolgáid.«
16 Then the king set out, accompanied by his entire household, except for ten concubines whom he left behind to take care of the palace.	16 Ki is vonult a király és nyomában egész házanépe. Csak tíz mellékfeleségét hagyta hátra a király, hogy őrizzék a házat.
17 As the king left the city, with all his officers accompanying him, they halted opposite the ascent of the Mount of Olives, at a distance,	17 Amikor aztán a király s nyomában egész Izrael kivonult, a háztól messze megállapodott,
18 while the whole army marched past him.As all the Cherethites and Pelethites, and the six hundred men of Gath who had accompanied him from that city, were passing in review before the king,	18 s valamennyi szolgája odament melléje, a keretiek és feletiek serege pedig, valamint az a hatszáz erős, harcos geti ember, aki Gátból követte nyomdokait, mind elvonult a király előtt.
19 he said to Ittai the Gittite: "Why should you also go with us? Go back and stay with the king, for you are a foreigner and you, too, are an exile from your own country.	19 Azt mondta ekkor a király geti Ittajnak: »Miért jössz velünk? Térj csak vissza, s maradj a királynál, hiszen te idegen vagy, s csak úgy költöztél ki lakóhelyedről.
20 You came only yesterday, and shall I have you wander about with us today, wherever I have to go? Return and take your brothers with you, and may the LORD be kind and faithful to you."	20 Tegnap jöttél, s már ma kénytelen lennél velünk jönni? Én megyek, ahova mennem kell, te térj vissza, s vidd vissza testvéreidet magaddal és cselekedjen az Úr irgalmasságot és hűséget veled, amiért jóindulatot és hűséget tanúsítottál.«
21 But Ittai answered the king, "As the LORD lives, and as my lord the king lives, your servant shall be wherever my lord the king may be, whether for death or for life."	21 Ittaj azt felelte a királynak: »Az Úr életére s a te életedre mondom, uram király, hogy bárhol leszel, uram király, akár a halálban, akár az életben, ott lesz szolgád is.«
22 So the king said to Ittai, "Go, then, march on." And Ittai the Gittite, with all his men and all the dependents that were with him, marched on.	22 Azt mondta erre Dávid Ittajnak: »Jöjj tehát, s vonulj át.« Át is vonult a geti Ittaj s minden vele levő embere, valamint az egész sokaság.
23 Everyone in the countryside wept aloud as the last of the soldiers went by, and the king crossed the Kidron Valley with all the soldiers moving on ahead of him by way of the Mount of Olives, toward the desert.	23 Mindenki hangosan sírt, s átvonult az egész nép, s a király is átment a Kedron patakon, s az egész nép arra az útra tartott, amely a pusztára visz.
24 Zadok, too (with all the Levite bearers of the ark of the covenant of God), and Abiathar brought the ark of God to a halt until the soldiers had marched out of the city.	24 Eljött Szádok pap is, s vele a leviták mind, s elhozták az Isten szövetségének ládáját, s letették az Isten ládáját – Abjatár is felment –, amíg az egész nép teljesen ki nem vonult a városból.
25 Then the king said to Zadok: "Take the ark of God back to the city. If I find favor with the LORD, he will bring me back and permit me to see it and its lodging.	25 Ám a király azt mondta Szádoknak: »Vidd vissza az Isten ládáját a városba: ha kegyelmet találok az Úr szemében, majd visszavisz engem, s ismét megmutatja nekem azt és hajlékát;
26 But if he should say, 'I am not pleased with you,' I am ready; let him do to me as he sees fit."	26 ha pedig azt mondja nekem: ‘Nem tetszel,’ itt vagyok, tegye azt, ami jó előtte.«
27 The king also said to the priest Zadok: "See to it that you and Abiathar return to the city in peace, and both your sons with you, your own son Ahimaaz, and Abiathar's son Jonathan.	27 Majd azt mondta a király Szádok papnak: »Ó látó, térj vissza a városba békességgel, s két fiatok, Ahimaász, a te fiad és Jonatán, Abjatár fia is legyen veletek.
28 Remember, I shall be waiting at the fords near the desert until I receive information from you."	28 Íme, én a puszta mezőin fogok lappangani, amíg hír nem jön tőletek értesítésül.«
29 So Zadok and Abiathar took the ark of God back to Jerusalem and remained there.	29 Erre Szádok és Abjatár visszavitték az Isten ládáját Jeruzsálembe, s ott maradtak.
30 As David went up the Mount of Olives, he wept without ceasing. His head was covered, and he was walking barefoot. All those who were with him also had their heads covered and were weeping as they went.	30 Dávid pedig felment az Olajfák hegyére, sírva ment, mezítelen lábbal s beburkolt fejjel haladt, s az egész vele levő nép is beburkolt fővel, sírva tartott felfelé.
31 When David was informed that Ahithophel was among the conspirators with Absalom, he said, "O LORD, turn the counsel of Ahithophel to folly!"	31 Hírül hozták közben Dávidnak, hogy Ahitófel is az összeesküvők között, Absalom mellett van. Azt mondta akkor Dávid: »Kérlek, Uram, hiúsítsd meg Ahitófel tanácsát.«
32 When David reached the top, where men used to worship God, Hushai the Archite was there to meet him, with rent garments and dirt upon his head.	32 Amikor aztán Dávid feljutott a hegy tetejére, ahol imádni akarta az Urat, íme, eléje jött az aráki Húszáj, megszaggatott ruhával s földdel beszórt fővel.
33 David said to him: "If you come with me, you will be a burden to me.	33 Azt mondta ekkor neki Dávid: »Ha velem jössz, csak terhemre leszel,
34 But if you return to the city and say to Absalom, 'Let me be your servant, O king; I was formerly your father's servant, but now I will be yours,' you will undo for me the counsel of Ahithophel.	34 ha azonban visszamégy a városba, s azt mondod Absalomnak: ‘Szolgád vagyok, király, amint apád szolgája voltam, úgy leszek a te szolgád’: akkor megsemmisítheted Ahitófel tanácsát.
35 You will have the priests Zadok and Abiathar there with you. If you hear anything from the royal palace, you shall report it to the priests Zadok and Abiathar,	35 Ott lesznek veled Szádok és Abjatár, a papok, s te majd jelents mindent, amit hallasz a király házából, Szádoknak és Abjatárnak, a papoknak.
36 who have there with them both Zadok's son Ahimaaz and Abiathar's son Jonathan. Through them you shall send on to me whatever you hear."	36 Azokkal pedig ott van két fiúk: Ahimaász, Szádok fia és Jonatán, Abjatár fia. Ezek által aztán üzenjetek meg nekem mindent, amit hallotok.«
37 So David's friend Hushai went into the city of Jerusalem as Absalom was about to enter it.	37 Elment tehát Húszáj, Dávid barátja a városba, és Absalom is bevonult Jeruzsálembe.