1 ויהי דבר יהוה אלי בשנה התשיעית בחדש העשירי בעשור לחדש לאמר | 1 Az Úr ezt a szózatot intézte hozzám a kilencedik esztendőben, a tizedik hónapban, a hónap tizedik napján: |
2 בן אדם כתוב לך את שם היום את עצם היום הזה סמך מלך בבל אל ירושלם בעצם היום הזה | 2 »Emberfia, írd fel magadnak a mai nap nevét, mert ma támadta meg Babilon királya Jeruzsálemet. |
3 ומשל אל בית המרי משל ואמרת אליהם כה אמר אדני יהוה שפת הסיר שפת וגם יצק בו מים | 3 Beszélj az ellenszegülő házhoz képes beszédben, és így szólj hozzájuk: Ezeket mondja az Úr Isten: Tégy fel egy üstöt; tedd fel, mondom, és önts bele vizet. |
4 אסף נתחיה אליה כל נתח טוב ירך וכתף מבחר עצמים מלא | 4 Rakj bele húsdarabokat, mindenféle jó részt, combot és lapockát, válogatott és csontokkal teli darabokat. |
5 מבחר הצאן לקוח וגם דור העצמים תחתיה רתח רתחיה גם בשלו עצמיה בתוכה | 5 Vedd a legkövérebb juhot, rakd alá a csontokat is; hadd forrjon fel, ami benne fő, hogy csontjai is megfőjenek benne. |
6 לכן כה אמר אדני יהוה אוי עיר הדמים סיר אשר חלאתה בה וחלאתה לא יצאה ממנה לנתחיה לנתחיה הוציאה לא נפל עליה גורל | 6 S így szól az Úr Isten: Jaj a vérontó városnak, az üstnek, amely rozsdás lett, és rozsdája nem megy le róla! Darabról darabra szedd ki, anélkül, hogy sorsot vetnél rá. |
7 כי דמה בתוכה היה על צחיח סלע שמתהו לא שפכתהו על הארץ לכסות עליו עפר | 7 Mert vére ott van benne, kopár sziklán ontotta ki azt; nem a földre ontotta, hogy belephetné a por. |
8 להעלות חמה לנקם נקם נתתי את דמה על צחיח סלע לבלתי הכסות | 8 Hogy ráhozzam méltatlankodásomat és bosszút állhassak rajta, a legsimább sziklára engedtem ontani vérét, hogy semmi se lepje be. |
9 לכן כה אמר אדני יהוה אוי עיר הדמים גם אני אגדיל המדורה | 9 Ezért így szól az Úr Isten: Jaj a vér városának, melynek nagy máglyát rakok! |
10 הרבה העצים הדלק האש התם הבשר והרקח המרקחה והעצמות יחרו | 10 Hordd össze a csontokat, hogy meggyújtsam őket tűzzel; hadd eméssze meg a húst, főjön meg az egész egyveleg, és málljanak szét a csontok! |
11 והעמידה על גחליה רקה למען תחם וחרה נחשתה ונתכה בתוכה טמאתה תתם חלאתה | 11 Aztán tedd fel üresen a parázsra, hogy felforrósodjék és érce megolvadjon, a szennye olvadjon el benne és rozsdája emésztődjék meg. |
12 תאנים הלאת ולא תצא ממנה רבת חלאתה באש חלאתה | 12 Sok munkába és izzadságba került, de temérdek rozsdája nem ment ki belőle még a tűz által sem. |
13 בטמאתך זמה יען טהרתיך ולא טהרת מטמאתך לא תטהרי עוד עד הניחי את חמתי בך | 13 Tisztátalanságod utálatos, mert meg akartalak tisztítani, és mégsem tisztultál meg szennyedtől; s nem is tisztulsz meg addig, míg ki nem töltöm rajtad bosszúságomat. |
14 אני יהוה דברתי באה ועשיתי לא אפרע ולא אחוס ולא אנחם כדרכיך וכעלילותיך שפטוך נאם אדני יהוה | 14 Én, az Úr, szóltam: eljön az, és megcselekszem; nem haladok el mellette, nem irgalmazok és nem engesztelődöm meg; útjaid szerint és törekvéseid szerint ítéllek meg« – mondja az Úr. |
15 ויהי דבר יהוה אלי לאמר | 15 Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: |
16 בן אדם הנני לקח ממך את מחמד עיניך במגפה ולא תספד ולא תבכה ולוא תבוא דמעתך | 16 »Emberfia, íme, egy csapással elveszem tőled szemed gyönyörűségét, de ne sirasd; ne sírj, s a könnyeid se folyjanak. |
17 האנק דם מתים אבל לא תעשה פארך חבוש עליך ונעליך תשים ברגליך ולא תעטה על שפם ולחם אנשים לא תאכל | 17 Sóhajts csöndben, halotti gyászt ne tarts; tedd föl fejedre turbánodat, és sarud legyen a lábadon; ruháddal ne takard el arcodat, és a gyászolók eledelét se edd.« |
18 ואדבר אל העם בבקר ותמת אשתי בערב ואעש בבקר כאשר צויתי | 18 Szóltam tehát reggel a néphez, és estére meghalt a feleségem; reggel pedig úgy tettem, amint Ő megparancsolta nekem. |
19 ויאמרו אלי העם הלא תגיד לנו מה אלה לנו כי אתה עשה | 19 Ekkor a nép ezt mondta nekem: »Miért nem mondod meg nekünk, mit jelent az, amit cselekszel?« |
20 ואמר אליהם דבר יהוה היה אלי לאמר | 20 Azt feleltem nekik: »Az Úr így szólt hozzám: |
21 אמר לבית ישראל כה אמר אדני יהוה הנני מחלל את מקדשי גאון עזכם מחמד עיניכם ומחמל נפשכם ובניכם ובנותיכם אשר עזבתם בחרב יפלו | 21 Beszélj Izrael házához: Így szól az Úr Isten: Íme, én megfertőzöm szentélyemet, országotok büszkeségét és szemetek gyönyörűségét, amely miatt aggódik a lelketek; fiaitok és leányaitok, akiket hátrahagytatok, kard által esnek el. |
22 ועשיתם כאשר עשיתי על שפם לא תעטו ולחם אנשים לא תאכלו | 22 Akkor ti is úgy tesztek majd, amint én tettem: Arcotokat nem takarjátok el ruhátokkal és a gyászolók eledelét nem eszitek; |
23 ופארכם על ראשיכם ונעליכם ברגליכם לא תספדו ולא תבכו ונמקתם בעונתיכם ונהמתם איש אל אחיו | 23 turbánotok a fejeteken lesz és sarutok a lábatokon; nem jajgattok, sem nem sóhajtoztok, hanem elsenyvedtek majd gonoszságaitokban, és mindenki csak a rokona előtt siránkozik majd. |
24 והיה יחזקאל לכם למופת ככל אשר עשה תעשו בבאה וידעתם כי אני אדני יהוה | 24 Mert Ezekiel csodálatos jel lesz számotokra; mindenben úgy cselekszetek majd ti is, amint ő cselekedett, amikor ez majd megtörténik; és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr Isten. |
25 ואתה בן אדם הלוא ביום קחתי מהם את מעזם משוש תפארתם את מחמד עיניהם ואת משא נפשם בניהם ובנותיהם | 25 Te pedig, emberfia, íme, azon a napon, amelyen elveszem tőlük erősségüket és méltóságuk örömét és szemük gyönyörűségét, amelyen a lelkük megnyugszik: fiaikat és leányaikat – |
26 ביום ההוא יבוא הפליט אליך להשמעות אזנים | 26 azon a napon, amelyen majd hozzád érkezik a menekülő, hogy hírt adjon neked –, |
27 ביום ההוא יפתח פיך את הפליט ותדבר ולא תאלם עוד והיית להם למופת וידעו כי אני יהוה | 27 aznap, mondom, amikor megérkezik a menekülő, nyíljék meg szád és beszélj! Nem kell többé hallgatnod, mert csodálatos jellé leszel számukra, és ti megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!« |