| 1 Boldog az a férfi, aki nem vétett szája szavával, akit nem bánt gond bűn miatt! |
| 2 Boldog, akinek nem aggódik lelke, és akit nem hagyott el reménye. |
| 3 A telhetetlen, kapzsi ember nem veszi gazdagsága hasznát; mire jó az arany az irigy embernek? |
| 4 Aki szívesen gyűjt igaztalan vagyont, másnak gyűjti azt; vagyonában idegen dúskál majd. |
| 5 Aki galád magához, jó lesz-e az máshoz? Bizony, nem talál gyönyörűséget javaiban! |
| 6 Nincs rosszabb annál, aki magához is irigy, galádsága bérét magával hordozza! |
| 7 Ha jót cselekszik is, nem teszi tudva, akarva, és végül mégis csak elárulja galádságát. |
| 8 Gonosz az, akinek irigy a szeme, aki elfordítja arcát és megveti saját lelkét. |
| 9 A kapzsi szeme nem tud betelni igaztalan jószággal, nem lakik jól, míg csak el nem emészti sorvadozó lelkét. |
| 10 A gonosz szem gonoszra tör, de nem lakik jól étellel, szűkölködik és bánkódik asztalánál. |
| 11 Fiam! Ha van miből, tégy jót magaddal, és mutass be méltó áldozatokat Istennek! |
| 12 Gondolj arra, hogy a halál el nem marad, hiszen ismered az alvilág törvényét, mert a világ törvénye: Minden bizonnyal meg kell halni! |
| 13 Tégy jót barátoddal még halálod előtt, erődhöz képest nyújtsd ki kezedet, és adj a szegénynek! |
| 14 Ne vond meg magadtól a jó napot, s egy cseppet se mulassz el a kapott jóból! |
| 15 Nemde másnak kell átengedned fáradságod gyümölcsét, és sorsvetésre hagyod, amit szereztél! |
| 16 Adj, és fogadj el, és tedd igazzá lelkedet! |
| 17 Halálod előtt cselekedj igazságot, mert nem lehet ételt lelni az alvilágban. |
| 18 Minden test elfonnyad, mint a fű, mint a fakadó levél a zöldellő fán: |
| 19 az egyik kihajt, a másik lehull. Ilyen a húsból és vérből való nemzedék: az egyik bevégzi, a másik születik. |
| 20 Minden romlandó alkotás tönkremegy végül, és alkotója nyomon követi; |
| 21 de elismerést nyer minden kiváló alkotás, és alkotója megbecsülésben részesül miatta. |
| 22 Boldog az az ember, aki a bölcsességgel tölti idejét, aki annak igazsága fölött elmélkedik, és okosan fürkészi Isten gondviselését; |
| 23 aki szívében fontolóra veszi a bölcsesség útjait, és megérti annak titkait; aki utánajár, mint a nyomkereső, és megmarad útjain; |
| 24 aki betekint ablakán, és ajtajánál hallgatózik, |
| 25 aki a háza mellé telepszik, és sátra cövekét a falához erősíti, aki mellette üti fel sátrát, és örökre megszáll szép hajlékában; |
| 26 aki a lombja közé rejti fiókáit, és az ágain tölti éjjelét; |
| 27 aki az árnyékában lel menedéket a hőség elől, és oltalmában megpihen. |