Baruch 4

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 This is the book of the commandments of God, and the law that endureth for ever: all they that keep it shall come to life; but such as leave it shall die.	1 Ez az Isten parancsainak könyve, az örök érvényű törvény; mindazok, akik megtartják, eljutnak az életre, akik pedig elhagyják, meghalnak.
2 Turn thee, O Jacob, and take hold of it: walk in the presence of the light thereof, that thou mayest be illuminated.	2 Térj meg, Jákob, és ragadd meg azt, haladj az úton annak fényessége felé, az ő világossága felé.
3 Give not thine honour to another, nor the things that are profitable unto thee to a strange nation.	3 Ne add másnak dicsőségedet, se méltóságodat más nemzetnek!
4 O Israel, happy are we: for things that are pleasing to God are made known unto us.	4 Boldogok vagyunk, Izrael, mert ami Istennek tetszik, ismeretes előttünk.
5 Be of good cheer, my people, the memorial of Israel.	5 Légy bizalommal, Isten népe, emlékezzél meg, Izrael!
6 Ye were sold to the nations, not for [your] destruction: but because ye moved God to wrath, ye were delivered unto the enemies.	6 El vagytok adva a nemzeteknek, de nem végromlásra, hanem mert szörnyű haragra lobbantottátok Istent, azért adott át titeket az ellenségnek.
7 For ye provoked him that made you by sacrificing unto devils, and not to God.	7 Mert felingereltétek alkotótokat, az örök Istent, azzal, hogy szellemeknek áldoztatok, és nem Istennek.
8 Ye have forgotten the everlasting God, that brought you up; and ye have grieved Jerusalem, that nursed you.	8 Mert elfelejtettétek az Istent, aki táplált titeket, és megszomorítottátok dajkátokat, Jeruzsálemet.
9 For when she saw the wrath of God coming upon you, she said, Hearken, O ye that dwell about Sion: God hath brought upon me great mourning;	9 Ő látta Istennek rátok törő haragját, és így szólt: »Halljátok ti, Sion szomszédai: Nagy gyászt hozott rám Isten!
10 For I saw the captivity of my sons and daughters, which the Everlasting brought upon them.	10 Mert láttam népem számkivetését, fiaimét és leányaimét, melyet rájuk hozott az Örökkévaló.
11 With joy did I nourish them; but sent them away with weeping and mourning.	11 Mert felneveltem őket boldogan, de sírva és gyász közepette váltam meg tőlük.
12 Let no man rejoice over me, a widow, and forsaken of many, who for the sins of my children am left desolate; because they departed from the law of God.	12 Senki se örvendjen rajtam, ki özvegységre jutottam és egyedül állok. Sokan elhagytak engem fiaim bűnei miatt, mert ők eltávoztak az Isten törvényétől;
13 They knew not his statutes, nor walked in the ways of his commandments, nor trod in the paths of discipline in his righteousness.	13 nem törődtek rendeleteivel, nem haladtak az Isten parancsainak útjain, és nem jártak igazsága szerint a fegyelem ösvényein.
14 Let them that dwell about Sion come, and remember ye the captivity of my sons and daughters, which the Everlasting hath brought upon them.	14 Jöjjenek Sion szomszédai, és gondoljanak fiaim és leányaim számkivetésére, melyet rájuk hozott az Örökkévaló.
15 For he hath brought a nation upon them from far, a shameless nation, and of a strange language, who neither reverenced old man, nor pitied child.	15 Mert rájuk hozott egy népet a távolból, egy arcátlan és másnyelvű népet,
16 These have carried away the dear beloved children of the widow, and left her that was alone desolate without daughters.	16 mely nem tisztelte az aggastyánt, nem irgalmazott a gyermekeknek, elhurcolta az özvegy szeretteit, s a magános nőt megfosztotta leányaitól.«
17 But what can I help you?	17 Ám én mit segíthetnék rajtatok?
18 For he that brought these plagues upon you will deliver you from the hands of your enemies.	18 Aki rátok hozta a bajokat, ő ragad majd ki titeket ellenségeitek kezéből!
19 Go your way, O my children, go your way: for I am left desolate.	19 Menjetek csak, fiaim, menjetek, mert én elhagyatottan magamra maradtam!
20 I have put off the clothing of peace, and put upon me the sackcloth of my prayer: I will cry unto the Everlasting in my days.	20 Levetettem a jólét öltözetét, a könyörgés szőrruháját öltöttem magamra, s a Magasságbelihez kiáltok napjaimban.
21 Be of good cheer, O my children, cry unto the Lord, and he will deliver you from the power and hand of the enemies.	21 Legyetek bizalommal, fiaim, kiáltsatok az Úrhoz, és ő kiragad majd titeket az ellenséges fejedelmek kezéből!
22 For my hope is in the Everlasting, that he will save you; and joy is come unto me from the Holy One, because of the mercy which shall soon come unto you from the Everlasting our Saviour.	22 Mert én az Örökkévalótól remélem szabadulástokat, és megörvendeztet engem a Szent azzal az irgalommal, melyet örök Szabadítónk gyakorol veletek.
23 For I sent you out with mourning and weeping: but God will give you to me again with joy and gladness for ever.	23 Gyász és sírás közepette váltam meg tőletek, de örömben és vigasságban hoz majd vissza titeket hozzám mindörökre az Úr.
24 Like as now the neighbours of Sion have seen your captivity: so shall they see shortly your salvation from our God which shall come upon you with great glory, and brightness of the Everlasting.	24 Mert amint Sion szomszédai látták elhurcoltatástokat, melyet rátok hozott Isten, úgy fogják nemsokára látni szabadulástokat is, melyet rátok hoz Isten nagy dicsőséggel és az Örökkévaló fényességével.
25 My children, suffer patiently the wrath that is come upon you from God: for thine enemy hath persecuted thee; but shortly thou shalt see his destruction, and shalt tread upon his neck.	25 Fiaim, viseljétek türelemmel az Isten haragját, mely rátok zúdult; mert ellenséged üldöz ugyan téged, de nemsokára látod majd romlását és a nyakára hágsz.
26 My delicate ones have gone rough ways, and were taken away as a flock caught of the enemies.	26 Dédelgetett gyermekeim rögös utakon jártak, mert úgy hurcolták el őket, mint nyájat, melyet elrabolt az ellenség.
27 Be of good comfort, O my children, and cry unto God: for ye shall be remembered of him that brought these things upon you.	27 Legyetek bizalommal, fiaim, és kiáltsatok az Úrhoz, mert megemlékezik rólatok, ki elvitt titeket.
28 For as it was your mind to go astray from God: so, being returned, seek him ten times more.	28 Bizony, miként arra irányult figyelmetek, hogy eltévelyedjetek Istentől, éppúgy térjetek meg és tízszer jobban keressétek őt újra.
29 For he that hath brought these plagues upon you shall bring you everlasting joy with your salvation.	29 Mert aki rátok hozta a bajokat, örök vidámságot is ad majd újra nektek, azzal, hogy megszabadít titeket.
30 Take a good heart, O Jerusalem: for he that gave thee that name will comfort thee.	30 Légy bizalommal, Jeruzsálem, mert megvigasztal majd téged, aki neveden szólít!
31 Miserable are they that afflicted thee, and rejoiced at thy fall.	31 Elvesznek majd, akik ártalmadra voltak és gyötörtek téged, megbűnhődnek, akik örültek veszteden.
32 Miserable are the cities which thy children served: miserable is she that received thy sons.	32 Megbűnhődnek majd azok a városok, melyeknek rabszolgái lettek fiaid; az is, amely átvette fiaidat!
33 For as she rejoiced at thy ruin, and was glad of thy fall: so shall she be grieved for her own desolation.	33 Mert amint örvendett romlásodnak és ujjongott bukásodon, éppúgy szomorkodik majd a saját pusztulásán!
34 For I will take away the rejoicing of her great multitude, and her pride shall be turned into mourning.	34 Véget ér sokasága fölött érzett öröme, és gyászra fordul vidámsága;
35 For fire shall come upon her from the Everlasting, long to endure; and she shall be inhabited of devils for a great time.	35 Mert tüzet bocsát rá az Örökkévaló hosszú időre, és ártó szellemek fognak benne lakni igen sokáig.
36 O Jerusalem, look about thee toward the east, and behold the joy that cometh unto thee from God.	36 Tekints, Jeruzsálem, kelet felé, és lásd azt az örömöt, melyet Isten áraszt rád.
37 Lo, thy sons come, whom thou sentest away, they come gathered together from the east to the west by the word of the Holy One, rejoicing in the glory of God.	37 Mert íme, megjönnek fiaid, kiket elbocsátottál, a széjjelszórtak; megjönnek, mert összegyűjti őket napkelettől napnyugtáig a Szentnek szava, és örvendeznek az Isten dicsőségén.