Psalmen 31

EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 [Für den Chormeister. Ein Psalm Davids.]	1 A karvezetőnek. Zsoltár Dávidtól.
2 Herr, ich suche Zuflucht bei dir. Lass mich doch niemals scheitern; rette mich in deiner Gerechtigkeit!	2 Uram, tebenned remélek, soha meg ne szégyenüljek, igazságodban szabadíts meg engem!
3 Wende dein Ohr mir zu, erlöse mich bald! Sei mir ein schützender Fels, eine feste Burg, die mich rettet.	3 Hajtsd hozzám füledet, siess, szabadíts meg! Légy oltalmazó sziklám és megerősített házam, hogy megszabadíts engem!
4 Denn du bist mein Fels und meine Burg; um deines Namens willen wirst du mich führen und leiten.	4 Mert erősségem és menedékem vagy, a te nevedért légy vezérem és viseld gondomat!
5 Du wirst mich befreien aus dem Netz, das sie mir heimlich legten; denn du bist meine Zuflucht.	5 Ments ki ebből a csapdából, amelyet ellenem titokban felállítottak, hiszen te vagy erősségem.
6 In deine Hände lege ich voll Vertrauen meinen Geist; du hast mich erlöst, Herr, du treuer Gott.	6 Kezedbe ajánlom lelkemet, ments meg engem, Uram, igazság Istene!
7 Dir sind alle verhasst, die nichtige Götzen verehren, ich aber verlasse mich auf den Herrn.	7 Gyűlölöd azokat, akik üres hiúságok után futnak, én azonban az Úrba vetem bizalmamat.
8 Ich will jubeln und über deine Huld mich freuen; denn du hast mein Elend angesehn, du bist mit meiner Not vertraut.	8 Ujjongva örvendek irgalmasságodnak, hisz megláttad megalázottságomat, észrevetted ínségemet,
9 Du hast mich nicht preisgegeben der Gewalt meines Feindes, hast meinen Füßen freien Raum geschenkt.	9 és nem juttattál ellenség kezére, sőt tágas térre állítottad lábamat.
10 Herr, sei mir gnädig, denn mir ist angst; vor Gram zerfallen mir Auge, Seele und Leib.	10 Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongatnak engem, szemem, lelkem, testem a búsulástól elsenyved,
11 In Kummer schwindet mein Leben dahin, meine Jahre verrinnen im Seufzen. Meine Kraft ist ermattet im Elend, meine Glieder sind zerfallen.	11 mert fájdalomban enyészik el életem, és éveim siránkozásban. Az ínségtől ellankad erőm és remegnek csontjaim.
12 Zum Spott geworden bin ich all meinen Feinden, ein Hohn den Nachbarn, ein Schrecken den Freunden; wer mich auf der Straße sieht, der flieht vor mir.	12 Temérdek ellenségem miatt csúfsággá lettem, szomszédaim és ismerőseim nagyon félnek tőlem: akik meglátnak az utcán, elfutnak előlem.
13 Ich bin dem Gedächtnis entschwunden wie ein Toter, bin geworden wie ein zerbrochenes Gefäß.	13 Mint a halott, feledésbe mentem a szívekben, mint összetört edény, olyanná lettem.
14 Ich höre das Zischeln der Menge - Grauen ringsum. Sie tun sich gegen mich zusammen; sie sinnen darauf, mir das Leben zu rauben.	14 Mert hallottam sokak szidalmazását, az iszonyatot mindenfelől; Amint egybegyűltek ellenem mindannyian, s azon tanakodtak, hogy elveszik életem.
15 Ich aber, Herr, ich vertraue dir, ich sage: «Du bist mein Gott.»	15 Én azonban benned bízom, Uram; Azt mondom: »Te vagy az én Istenem!
16 In deiner Hand liegt mein Geschick; entreiß mich der Hand meiner Feinde und Verfolger!	16 Sorsom a te kezedben van.« Ments meg ellenségeim kezéből s üldözőimtől.
17 Lass dein Angesicht leuchten über deinem Knecht, hilf mir in deiner Güte!	17 Ragyogtasd fel szolgád fölött arcodat, szabadíts meg irgalmasságodban.
18 Herr, lass mich nicht scheitern, denn ich rufe zu dir. Scheitern sollen die Frevler, verstummen und hinabfahren ins Reich der Toten.	18 Uram, ne hagyd, hogy szégyen érjen, hisz segítségül hívlak téged. Érje szégyen a gonoszokat és némuljanak el az alvilágban;
19 Jeder Mund, der lügt, soll sich schließen, der Mund, der frech gegen den Gerechten redet, hochmütig und verächtlich.	19 Némuljanak el az álnok ajkak, melyek az igaz ellen gonoszat szólnak, kevélyen és megvetéssel.
20 Wie groß ist deine Güte, Herr, die du bereithältst für alle, die dich fürchten und ehren; du erweist sie allen, die sich vor den Menschen zu dir flüchten.	20 Uram, milyen bőséges a te édességed, amelyet elrejtettél a téged félők számára, amelyet a benned bízóknak juttatsz az emberek fiai előtt!
21 Du beschirmst sie im Schutz deines Angesichts vor dem Toben der Menschen. Wie unter einem Dach bewahrst du sie vor dem Gezänk der Zungen.	21 Elrejted őket arcod rejtekében az emberek háborgatása elől; Megoltalmazod őket hajlékodban a perlekedő nyelvektől.
22 Gepriesen sei der Herr, der wunderbar an mir gehandelt und mir seine Güte erwiesen hat zur Zeit der Bedrängnis.	22 Áldott az Úr, mert csodásan megmutatta irgalmát nekem a megerősített városban!
23 Ich aber dachte in meiner Angst: Ich bin aus deiner Nähe verstoßen. Doch du hast mein lautes Flehen gehört, als ich zu dir um Hilfe rief.	23 Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: »Elvetettél szemed elől engem!« Te azonban meghallgattad könyörgésem szavát, amikor kiáltottam hozzád.
24 Liebt den Herrn, all seine Frommen! Seine Getreuen behütet der Herr, doch den Hochmütigen vergilt er ihr Tun mit vollem Maß.	24 Szeressétek az Urat, szentjei mind, mert az Úr megőrzi a hűségest, de bőségesen megfizet a kevélyen cselekvőknek.
25 Euer Herz sei stark und unverzagt, ihr alle, die ihr wartet auf den Herrn.	25 Legyetek bátrak és erősítsétek meg szívetek, mindnyájan, akik az Úrban reménykedtek!