Luke 2

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 And it came to pass, that in those days there went out a decree from Caesar Augustus, that the whole world should be enrolled.	1 Történt pedig azokban a napokban: Rendelet ment ki Augusztusz császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség.
2 This enrolling was first made by Cyrinus, the governor of Syria.	2 Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriát Kvirínusz kormányozta.
3 And all went to be enrolled, every one into his own city.	3 El is ment mindenki, hogy összeírják, mindenki a maga városába.
4 And Joseph also went up from Galilee, out of the city of Nazareth into Judea, to the city of David, which is called Bethlehem: because he was of the house and family of David,	4 Fölment tehát József is Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek hívnak, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt,
5 To be enrolled with Mary his espoused wife, who was with child.	5 hogy összeírják Máriával, eljegyzett feleségével, aki áldott állapotban volt.
6 And it came to pass, that when they were there, her days were accomplished, that she should be delivered.	6 Amikor ott voltak, eljött az ideje, hogy szüljön,
7 And she brought forth her firstborn son, and wrapped him up in swaddling clothes, and laid him in a manger; because there was no room for them in the inn.	7 és megszülte elsőszülött fiát. Pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson.
8 And there were in the same country shepherds watching, and keeping the night watches over their flock.	8 Azon a vidéken pásztorok tanyáztak, és őrizték nyájukat az éjszakában.
9 And behold an angel of the Lord stood by them, and the brightness of God shone round about them; and they feared with a great fear.	9 Egyszer csak ott termett mellettük az Úr angyala, és az Úr fényessége körülragyogta őket. Nagy félelem vett erőt rajtuk.
10 And the angel said to them: Fear not; for, behold, I bring you good tidings of great joy, that shall be to all the people:	10 Az angyal ezt mondta nekik: »Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, melyben része lesz az egész népnek.
11 For, this day, is born to you a Saviour, who is Christ the Lord, in the city of David.	11 Ma született nektek az Üdvözítő, az Úr Krisztus, Dávid városában.
12 And this shall be a sign unto you. You shall find the infant wrapped in swaddling clothes, and laid in a manger.	12 Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve.«
13 And suddenly there was with the angel a multitude of the heavenly army, praising God, and saying:	13 Ekkor azonnal mennyei sereg sokasága vette körül az angyalt, és dicsérte Istent:
14 Glory to God in the highest; and on earth peace to men of good will.	14 »Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú emberekben!«
15 And it came to pass, after the angels departed from them into heaven, the shepherds said one to another: Let us go over to Bethlehem, and let us see this word that is come to pass, which the Lord hath shewed to us.	15 És történt, hogy amikor az angyalok visszatértek tőlük a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: »Menjünk át Betlehembe, és lássuk azt a dolgot, ami történt, s amelyet az Úr hírül adott nekünk.«
16 And they came with haste; and they found Mary and Joseph, and the infant lying in the manger.	16 Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát és Józsefet, és a jászolban fekvő kisdedet.
17 And seeing, they understood of the word that had been spoken to them concerning this child.	17 Amikor meglátták őket, elhíresztelték azt, amit a gyermek felől hallottak.
18 And all that heard, wondered; and at those things that were told them by the shepherds.	18 És mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak azon, amiről a pásztorok beszéltek nekik.
19 But Mary kept all these words, pondering them in her heart.	19 Mária pedig megjegyezte mindezeket a dolgokat, és el-elgondolkodott rajtuk szívében.
20 And the shepherds returned, glorifying and praising God, for all the things they had heard and seen, as it was told unto them.	20 A pásztorok pedig visszatértek, magasztalták és dicsérték Istent mindazokért a dolgokért, amiket hallottak és láttak úgy, ahogy megmondták nekik.
21 And after eight days were accomplished, that the child should be circumcised, his name was called JESUS, which was called by the angel, before he was conceived in the womb.	21 Amikor elérkezett a nyolcadik nap, hogy körülmetéljék a gyermeket, a Jézus nevet adták neki, úgy, amint az angyal nevezte, mielőtt anyja méhében fogantatott.
22 And after the days of her purification, according to the law of Moses, were accomplished, they carried him to Jerusalem, to present him to the Lord:	22 Mikor pedig elteltek tisztulásuk napjai, Mózes törvénye szerint felvitték őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak,
23 As it is written in the law of the Lord: Every male opening the womb shall be called holy to the Lord:	23 amint az Úr törvényében írva van: »Minden elsőszülött fiúgyermek az Úrnak legyen szentelve« ,
24 And to offer a sacrifice, according as it is written in the law of the Lord, a pair of turtledoves, or two young pigeons:	24 és hogy áldozatot mutassanak be, amint az Úr törvénye mondja: »Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát« .
25 And behold there was a man in Jerusalem named Simeon, and this man was just and devout, waiting for the consolation of Israel; and the Holy Ghost was in him.	25 Élt pedig Jeruzsálemben egy ember, Simeon volt a neve, igaz és istenfélő férfiú, aki várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta.
26 And he had received an answer from the Holy Ghost, that he should not see death, before he had seen the Christ of the Lord.	26 A Szentlélek kijelentette neki, hogy halált nem lát, amíg meg nem látja az Úr Felkentjét.
27 And he came by the Spirit into the temple. And when his parents brought in the child Jesus, to do for him according to the custom of the law,	27 Ekkor a Lélek ösztönzésére a templomba ment. Amikor szülei bevitték a gyermek Jézust, hogy a törvény szokása szerint cselekedjenek vele,
28 He also took him into his arms, and blessed God, and said:	28 karjaiba vette őt, és Istent magasztalva így szólt:
29 Now thou dost dismiss thy servant, O Lord, according to thy word in peace;	29 »Most bocsátod el, Uram, szolgádat a te igéd szerint békességben,
30 Because my eyes have seen thy salvation,	30 mert látták szemeim üdvösségedet,
31 Which thou hast prepared before the face of all peoples:	31 melyet minden nép színe előtt készítettél,
32 A light to the revelation of the Gentiles, and the glory of thy people Israel.	32 világosságul a nemzetek megvilágosítására és dicsőségére népednek, Izraelnek«.
33 And his father and mother were wondering at those things which were spoken concerning him.	33 Apja és anyja csodálkoztak mindazon, amit róla mondtak.
34 And Simeon blessed them, and said to Mary his mother: Behold this child is set for the fall, and for the resurrection of many in Israel, and for a sign which shall be contradicted;	34 Simeon megáldotta őket, anyjának, Máriának pedig ezt mondta: »Íme, sokak romlására és feltámadására lesz ő Izraelben; jel lesz, melynek ellene mondanak
35 And thy own soul a sword shall pierce, that, out of many hearts, thoughts may be revealed.	35 – és a te lelkedet tőr járja át –, hogy nyilvánosságra jussanak sok szív gondolatai.«
36 And there was one Anna, a prophetess, the daughter of Phanuel, of the tribe of Aser; she was far advanced in years, and had lived with her husband seven years from her virginity.	36 Volt egy Anna nevű prófétaasszony is, Fánuel leánya, Áser törzséből. Nagyon előre haladt már napjaiban, miután férjével hét esztendeig élt szüzessége után;
37 And she was a widow until fourscore and four years; who departed not from the temple, by fastings and prayers serving night and day.	37 nyolcvannégy éves özvegy volt, és nem vált meg a templomtól, böjtöléssel és imádsággal szolgált ott éjjel és nappal.
38 Now she, at the same hour, coming in, confessed to the Lord; and spoke of him to all that looked for the redemption of Israel.	38 Ő is odajött ugyanabban az órában, dicsérte Istent, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását.
39 And after they had performed all things according to the law of the Lord, they returned into Galilee, to their city Nazareth.	39 Miután mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, a városukba, Názáretbe.
40 And the child grew, and waxed strong, full of wisdom; and the grace of God was in him.	40 A gyermek pedig növekedett és erősödött, telve bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt rajta.
41 And his parents went every year to Jerusalem, at the solemn day of the pasch,	41 A szülei pedig minden évben elmentek Jeruzsálembe a Húsvét ünnepére.
42 And when he was twelve years old, they going up into Jerusalem, according to the custom of the feast,	42 Mikor azután tizenkét esztendős lett, fölmentek mindnyájan Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint.
43 And having fulfilled the days, when they returned, the child Jesus remained in Jerusalem; and his parents knew it not.	43 Amikor elteltek az ünnepnapok és már visszatérőben voltak, a gyermek Jézus ottmaradt Jeruzsálemben, és nem vették észre a szülei.
44 And thinking that he was in the company, they came a day's journey, and sought him among their kinsfolks and acquaintance.	44 Úgy gondolták, hogy az úti társaságban van. Megtettek egy napi utat, s akkor keresték őt a rokonok és az ismerősök között.
45 And not finding him, they returned into Jerusalem, seeking him.	45 Mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, hogy megkeressék.
46 And it came to pass, that, after three days, they found him in the temple, sitting in the midst of the doctors, hearing them, and asking them questions.	46 És történt, hogy három nap múlva megtalálták őt a templomban, amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezte őket.
47 And all that heard him were astonished at his wisdom and his answers.	47 Mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak okosságán és feleletein.
48 And seeing him, they wondered. And his mother said to him: Son, why hast thou done so to us? behold thy father and I have sought thee sorrowing.	48 Mikor meglátták őt, elcsodálkoztak, és anyja ezt mondta neki: »Fiam! Miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én bánkódva kerestünk téged.«
49 And he said to them: How is it that you sought me? did you not know, that I must be about my father's business?	49 Ő pedig ezt felelte nekik: »Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell lennem?«
50 And they understood not the word that he spoke unto them.	50 De ők nem értették meg, amit nekik mondott.
51 And he went down with them, and came to Nazareth, and was subject to them. And his mother kept all these words in her heart.	51 Akkor hazatért velük. Elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja megőrizte szívében mindezeket a szavakat.
52 And Jesus advanced in wisdom, and age, and grace with God and men.	52 Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek előtt .