1 ED Elihu proseguì il suo ragionamento, e disse: | 1 És újra megszólalt Eliú, és ezt mondta: |
2 Hai tu stimato che ciò convenga alla ragione, Della quale tu hai detto: La mia giustizia è da Dio, | 2 »Vajon helyesnek látszik-e neked felfogásod, hogy mondod: ‘Inkább nekem van igazam, mint Istennek!’ |
3 Di dire: Che mi gioverà ella? Che profitto ne avrò più che del mio peccato? | 3 Mert kérdezed: ‘Nem tetszik-e neked az, ami igaz?’ vagy: ‘Mi hasznod abból, ha vétkezem?’ |
4 Io ti risponderò, Ed a’ tuoi compagni teco. | 4 Megfelelek tehát szavaidra és veled együtt barátaidnak: |
5 Riguarda i cieli, e vedi; E mira le nuvole, quanto sono più alte di te. | 5 – Tekints az égre és nézd, szemléld a mennyet, amely magasan van fölötted! |
6 Se tu pecchi, che cosa opererai tu contro a lui? E se i tuoi misfatti son moltiplicati, che gli farai tu? | 6 Ha vétkezel, mit ártasz Neki? Ha számosak bűneid, mit teszel ezzel Neki? |
7 Se tu sei giusto, che cosa gli darai? Ovvero che prenderà egli dalla tua mano? | 7 Ha igaz vagy, mit adsz Neki, és mit vesz ő kezedből? |
8 Come la tua malvagità può nuocer solo ad un uomo simile a te, Così anche la tua giustizia non può giovare se non ad un figliuolo d’uomo | 8 Bűnöd a magadfajta embernek a kára, és igazvoltod neked, ember fiának a haszna. |
9 Gli oppressati gridano per la grandezza dell’oppressione, E dànno alte strida per la violenza de’ grandi; | 9 Kiáltanak az elnyomók sokasága miatt, és keseregnek a zsarnokok erős karja miatt. |
10 Ma niuno dice: Ove è Dio, mio fattore, Il quale dà materia di cantar di notte? | 10 De nem kérdik: ‘Hol van Isten, az alkotónk, aki dalokat ad éjjel, |
11 Il qual ci ammaestra più che le bestie della terra, E ci rende savi più che gli uccelli del cielo? | 11 aki többre tanított minket, mint a mező barmait, aki bölcsebbé tett minket az ég madarainál?’ |
12 Quivi adunque gridano, ed egli non li esaudisce, Per la superbia de’ malvagi. | 12 Nem hallgat ő rájuk, bárhogy kiáltanak akkor, a gonoszok hivalkodása miatt. |
13 Certamente Iddio non esaudisce la vanità, E l’Onnipotente non la riguarda | 13 De nem igaz, hogy Isten nem hall, hogy a Mindenható nem tekint oda! |
14 Quanto meno esaudirà egli te, che dici che tu nol riguardi? Giudicati nel suo cospetto, e poi aspettalo. | 14 Mondd bár, hogy nem veszi észre, az ítélet nála már megvan, csak meg kell őt várnod. |
15 Certo ora quello che l’ira sua ti ha imposto di castigo è come nulla; Ed egli non ha preso conoscenza della moltitudine de’ tuoi peccati molto innanzi. | 15 Most pedig, mert haragját nem engedi szabadjára, s a bűnt nem bosszulja meg nagyon, |
16 Giobbe adunque indarno apre la sua bocca, Ed accumula parole senza conoscimento | 16 Jób is hiába tátja ki száját, és értelem nélkül szaporítja a szót.« |