Primo libro delle Cronache 16

DIODATI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Così portarono l’Arca di Dio, e la posarono in mezzo del padiglione che Davide le avea teso; poi offersero olocausti, e sacrificii da render grazie, davanti a Dio.	1 Elhozták tehát Isten ládáját és elhelyezték annak a sátornak a közepén, amelyet Dávid felállíttatott neki, és egészen elégő és békeáldozatokat mutattak be az Úr előtt.
2 E quando Davide ebbe finito di offerir gli olocausti, e i sacrificii da render grazie, benedisse il popolo nel Nome del Signore.	2 Amikor aztán befejezte Dávid az egészen elégő és a békeáldozatok bemutatását, megáldotta az Úr nevében a népet,
3 E spartì a tutti gl’Israeliti, così agli uomini, come alle donne, una focaccia di pane, ed un pezzo di carne, ed un fiasco di vino per uno.	3 és mindenkinek, férfinak, asszonynak egyaránt, egy-egy kenyércipót, egy darab marhasültet s egy olajjal sütött kalácsot juttatott.
4 Ed ordinò d’infra i Leviti, alcuni ministri per rammemorare, e per celebrare, e per lodare il Signore Iddio d’Israele, davanti all’Arca del Signore;	4 A leviták közül az Úr ládája elé rendelte, hogy szolgálatot teljesítsenek, az Úr tetteiről megemlékezzenek, az Urat, Izrael Istenét magasztalják és dicsérjék:
5 Asaf era il capo, e Zaccaria il secondo dopo lui; poi erano Ieiel, e Semiramot, e Iehiel, e Mattitia, ed Eliab, e Benaia, ed Obed-Edom. Or Ieiel sonava con salteri e con cetere; ed Asaf con cembali.	5 Ászáfot, a vezetőt, Zakariást, a helyettesét, továbbá Jáhielt, Semirámótot, Jejélt, Mattitját, Eliábot, Benaját és Obededomot. Jejélt, hogy a húros hangszereket és a lantokat, Ászáfot pedig, hogy a cintányérokat zengessék,
6 E Benaia, e Iahaziel, sacerdoti, sonavano del continuo con trombe, davanti all’Arca del Patto di Dio	6 Benája és Jáziel papokat pedig, hogy szüntelenül fújják a trombitákat az Úr szövetségének ládája előtt.
7 ALLORA, in quello stesso giorno, Davide diede primieramente questo salmo in mano ad Asaf, ed a’ suoi fratelli, per celebrare il Signore:	7 Aznap bízta meg Dávid először Ászáfot és testvéreit az Úr következő dicséretével:
8 Celebrate il Signore, predicate il suo Nome, E fate chiari e conti i suoi fatti fra i popoli.	8 »Dicsérjétek az Urat, kiáltsátok nevét, hirdessétek a népek közt tetteit.
9 Cantate a lui, salmeggiategli, Ragionate di tutte le sue maraviglie.	9 Énekeljetek neki, zengedezzetek neki beszéljétek minden csodatettét.
10 Gloriatevi nel Nome della sua santità; Rallegrisi il cuor di coloro che cercano il Signore.	10 Dicsekedjetek az ő szent nevével, örvendezzen az Urat keresők szíve.
11 Cercate il Signore, e la sua forza; Ricercate del continuo la sua faccia.	11 Keressétek az Urat és erejét, keressétek arcát szüntelenül.
12 Ricordate le sue maraviglie ch’egli ha fatte; I suoi miracoli, e i giudicii della sua bocca;	12 Emlékezzetek a csodákra, melyeket művelt, jeleire és szája ítéleteire,
13 O progenie d’Israele, suo servitore; Figliuoli di Giacobbe, suoi eletti.	13 ti, Izrael utódai, az ő szolgái, Jákob fiai, az ő választottai.
14 Egli è il Signore Iddio nostro; I suoi giudicii sono per tutta la terra.	14 Ő, az Úr, a mi Istenünk, ő ítéli az egész földet.
15 Ricordatevi in perpetuo del suo patto, E in mille generazioni della parola ch’egli ha comandata;	15 Gondoljatok örökké szövetségére, szavára, amelyet ezer nemzedékre rendelt,
16 Del suo patto, ch’egli fece con Abrahamo, E del suo giuramento ch’egli diede ad Isacco.	16 szövetségére, amit Ábrahámmal kötött, az esküre, amelyet Izsáknak tett.
17 Il quale egli confermò a Giacobbe, per istatuto; E ad Israele, per patto eterno;	17 Jákobnak parancsba adta azt, Izraelnek örök szövetségként,
18 Dicendo: Io ti darò il paese di Canaan, Per sorte della vostra eredità;	18 mondván: ‘Neked adom Kánaán földjét örökségtek osztályrészeként.’
19 Quantunque voi siate in piccol numero, Ben poca gente, e forestieri in esso.	19 Noha szám szerint kevesen voltak, és zsellérként tartózkodtak rajta,
20 E mentre essi andavano qua e là da una gente ad un’altra, E da un regno ad un altro popolo;	20 s nemzettől nemzethez vándoroltak, egyik országból a másiknak népéhez,
21 Non permise che alcuno li oppressasse, Anzi castigò dei re per amor loro,	21 senkinek sem engedte bántani őket, sőt fejedelmeket vert meg érettük,
22 Dicendo: Non toccate i miei Unti, E non fate male a’ miei profeti.	22 mondván: ‘Ne bántsátok Felkentjeimet, prófétáimnak ne ártsatok.’
23 Cantate al Signore, o abitanti di tutta la terra, Predicate tuttodì la sua salute.	23 Országok, mindnyájan énekeljetek az Úrnak, szabadítását napról-napra hirdessétek,
24 Raccontate la sua gloria fra le genti, Le sue maraviglie fra tutti i popoli.	24 beszéljetek a nemzetek közt dicsőségéről, valamennyi nép között csodatetteiről.
25 Perciocchè il Signore è grande, e degno di gran laude; Ed è tremendo sopra tutti gl’iddii.	25 Mert nagy az Úr és igen méltó a dicséretre, s félelmetesebb minden istennél,
26 Perciocchè tutti gl’iddii de’ popoli sono idoli; Ma il Signore ha fatti i cieli.	26 mert a népek istenei mind csak bálványok, egeket csak az Úr alkotott.
27 Maestà e magnificenza sono davanti a lui; Forza e letizia sono nel luogo dove egli abita.	27 Dicsőség és fenség van előtte, erő és öröm az ő lakóhelyén.
28 O voi, nazioni de’ popoli, rendete al Signore, Rendete al Signore gloria e potenza;	28 Hódoljatok az Úrnak, népek nemzetségei, ismerjétek el az Úr dicsőségét s erejét,
29 Rendete al Signore la gloria dovuta al suo Nome; Recate offerte, e venite davanti a lui; Adorate il Signore nel magnifico santuario.	29 ismerjétek el az Úrnak, nevének dicsőségét. Hozzatok áldozatot s jöjjetek színe elé, boruljatok szent ékességben az Úr elé.
30 Tremate, o abitanti di tutta la terra, per la sua presenza; Certo il mondo sarà stabilito, senza potere esser più smosso.	30 Remegjen színétől az egész föld, mert ő vetette meg alapját a földnek, hogy ne ingadozzék.
31 Rallegrinsi i cieli, e festeggi la terra, E dicasi fra le genti: Il Signore regna.	31 Örvendjenek az egek, s ujjongjon a föld s mondják a nemzetek között: ‘Az Úr a király.’
32 Risuoni il mare, e quello che in esso si contiene; Festeggino le campagne, e tutto quello ch’è in esse.	32 Zúgjon a tenger s ami azt betölti. ujjongjanak a mezők s mindaz, ami rajtuk van.
33 Allora gli alberi delle selve sclameranno di allegrezza, Per la presenza del Signore; Perciocchè egli viene per giudicar la terra.	33 Az erdő fái dicséretet mondanak majd az Úr előtt akkor, mivel eljön megítélni a földet.
34 Celebrate il Signore; perciocchè egli è buono; Perciocchè la sua benignità è in eterno.	34 Dicsérjétek az Urat, mert jó, mert irgalmassága örökkévaló,
35 E dite: Salvaci, o Dio della nostra salute, Raccoglici, e riscuotici dalle nazioni; Acciocchè celebriamo il Nome della tua santità, E ci gloriamo nella tua laude.	35 s mondjátok: ‘Szabadíts meg minket, szabadító Istenünk, gyűjts össze s szabadíts ki minket a pogányok közül, hogy dicsérjük szent neved, s ujjongva zengjük énekeidet.
36 Benedetto sia il Signore Iddio d’Israele da un secolo all’altro. E tutto il popolo disse: Amen; e lodò il Signore	36 Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, öröktől fogva mindörökre.’« Azt mondja erre az egész nép: »Ámen« és »Dicsőség az Úrnak!«
37 DAVIDE adunque lasciò quivi, davanti all’Arca del Patto del Signore, Asaf e i suoi fratelli, per ministrar del continuo davanti all’Arca, giorno per giorno del continuo.	37 Otthagyta tehát az Úr szövetségének ládája előtt Ászáfot és testvéreit, hogy szüntelenül, minden napnak s rendjüknek megfelelően szolgálatot teljesítsenek a láda előtt.
38 Lasciò ancora Obed-Edom, figliuolo di Iedutun, ed Hosa, co’ lor fratelli, in numero di sessantotto.	38 Ugyanakkor Obededomot – éspedig Obededomot, Iditun fiát – és hatvannyolc testvérét meg Hószát ajtónállókká rendelte.
39 Lasciò eziandio il sacerdote Sadoc, co’ sacerdoti suoi fratelli, davanti al Tabernacolo del Signore, nell’alto luogo ch’era in Gabaon;	39 Szádok papot s paptestvéreit az Úr hajléka előtt, a gibeoni magaslaton hagyta,
40 per offerir del continuo, sera e mattina, olocausti al Signore sopra l’Altare degli olocausti; e per far tutto quello che è scritto nella Legge del Signore, la quale egli ha data ad Israele.	40 hogy szüntelenül, reggel és este, egészen elégő áldozatot mutassanak be az Úrnak az egészen elégő áldozat oltárán, pontosan úgy, ahogy meg van írva az Úr törvényében, amelyet Izraelnek parancsolt.
41 E con loro, erano Heman, e Iedutun, e gli altri ch’erano stati eletti, e nominatamente ordinati per celebrare il Signore perciocchè la sua benignità è in eterno;	41 Rajta kívül otthagyta Hemánt, Iditunt s a többieket, akiket név szerint kiválasztott, hogy dicsérjék az Urat, »mert irgalmassága örökkévaló«,
42 erano, dico, con loro Heman, e Iedutun, con trombe, e con cembali, per li sonatori, e con altri strumenti della musica di Dio. E i figliuoli di Iedutun aveano la cura della porta.	42 Hemánt és Iditunt, hogy trombitáljanak s a cintányérokat s az Istennek való énekléshez tartozó egyéb hangszereket zengessék, Iditun fiait pedig ajtónállókká tette.
43 Poi tutto il popolo se ne andò, ciascuno a casa sua. E Davide se ne ritornò per benedire la casa sua	43 Erre az egész nép hazatért, Dávid pedig elment, hogy a maga háza népét is megáldja.