Első levél a korintusiaknak 4

Torna indietro

Káldi-Neovulgáta	Біблія
¹ Úgy tekintsen ránk minden ember, mint Krisztus szolgáira, és Isten titkainak intézőire.	¹ Нехай, отже, кожний уважає нас як слуг Христових і завідувачів тайн Божих.
² Márpedig az intézőtől azt kívánják, hogy hűséges legyen.	² Тим то вимагається від завідувачів, щоб кожний з них був вірний.
³ Nekem azonban az a legkisebb gondom, hogy ti mondjatok rólam ítéletet, vagy más emberi fórum, sőt magam sem ítélem meg magamat.	³ Для мене то найменша річ, щоб ви мене судили чи якийсь суд людський; ба й сам себе я не суджу.
⁴ Semmiben sem érzem ugyan magamat bűnösnek, de ez még nem tesz engem igazzá. Az Úr az, aki megítél engem.	⁴ Бо я не почуваю себе винним ні в чому, але я тим не виправданий. Хто мене судить — це Господь.
⁵ Tehát ne mondjatok ítéletet idő előtt, amíg el nem jön az Úr, aki a sötétség titkait megvilágítja, és a szívek szándékait is nyilvánosságra hozza. Akkor majd mindenki megkapja a dicséretet Istentől.	⁵ Тож не судіть нічого перед часом, поки Господь не прийде й не освітить те, що скрите в темряві, та виявить задуми сердець, і тоді кожному хвала буде від Бога.
⁶ Ezt pedig, testvérek, értetek alkalmaztam magamra és Apollóra, hogy rajtunk tanuljátok meg: »Ne többet annál, ami írva van!« Senki se fuvalkodjék fel kérkedve az egyikükkel a másikkal szemben.	⁶ А те, брати, що я ото пристосував до себе й до Аполлоса — заради вас, щоб ви на нас навчилися, як сказано: «Нічого понад те, що написано»; щоб ви не неслись гордо один над одного проти іншого.
⁷ Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, miért dicsekszel, mintha nem kaptad volna?	⁷ Хто бо тебе вирізняє? Що маєш, чого б ти не одержав? Коли ж одержав, то чому вихваляєшся, неначе б не одержав?
⁸ Már jóllaktatok, már gazdagok lettetek. Nélkülünk uralomra jutottatok; bárcsak valóban uralomra jutottatok volna, hogy mi is uralkodhatnánk veletek együtt!	⁸ Ви вже наситилися! Вже збагатилися! Без нас зацарювали! Коли б то вже зацарювали, щоб і ми разом з вами царювали!
⁹ Mert úgy gondolom, hogy Isten minket apostolokat az utolsó helyre állított, mint halálra szántakat, mert látványossága lettünk a világnak, az angyaloknak is, s az embereknek is.	⁹ Мені бо так здається, що Бог поставив нас, апостолів, останніми, немов призначених на страту; ми бо стали видовищем і світові, й ангелам, і людям.
¹⁰ Mi oktalanok vagyunk Krisztusért, ti pedig okosak Krisztusban; mi gyöngék, ti pedig erősek; ti megbecsültek, mi pedig megvetettek.	¹⁰ Ми нерозумні Христа ради, ви ж у Христі розумні; ми немічні, ви ж — міцні; ви славні, ми ж без чести.
¹¹ Mind ez óráig éhezünk és szomjazunk, nincs ruhánk és verést szenvedünk, nincs otthonunk,	¹¹ До сього часу ми голодуємо і спраглі і нагі; нас б’ють, і ми скитаємось.
¹² és saját kezünkkel dolgozva fáradozunk. Ha átkoznak minket, mi áldást mondunk; ha üldözést szenvedünk, mi eltűrjük;	¹² Ми трудимося, працюючи власними руками; нас ображають, а ми благословляємо; нас гонять, а ми терпимо;
¹³ ha gyaláznak minket, mi jó szóval felelünk; szinte salakja lettünk a világnak, mindennek a söpredékévé mind ez ideig.	¹³ нас ганьблять, а ми з любов’ю відзиваємося; ми мов те сміття світу стали, покидьки всіх аж досі.
¹⁴ Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem azért, hogy mint kedves fiaimat intselek.	¹⁴ Не щоб осоромити вас я це пишу, але щоб як дітей моїх улюблених навести на розум.
¹⁵ Mert ha tízezer tanítótok is volna Krisztusban, atyátok nincs sok, hiszen Krisztus Jézusban az evangélium által én adtam nektek életet.	¹⁵ Бо хоч би ви мали тисячі учителів у Христі, та батьків не багато; бо я вас породив через Євангелію в Христі Ісусі.
¹⁶ Kérlek tehát titeket: kövessétek példámat!	¹⁶ Отож благаю вас: Будьте моїми послідовниками.
¹⁷ Ezért küldtem hozzátok Timóteust, aki kedves és hűséges fiam az Úrban; ő majd eszetekbe juttatja útmutatásomat Krisztusban, úgy, ahogy mindenütt, minden egyházban tanítok.	¹⁷ Власне, тому я і послав вам Тимотея, мою улюблену і вірну в Господі дитину; він нагадає вам мої в Христі дороги, як я навчаю скрізь у кожній Церкві.
¹⁸ Némelyek úgy felfuvalkodtak, mintha nem készülnék hozzátok.	¹⁸ Деякі загорділи, наче б я не мав прийти до вас уже більше.
¹⁹ Pedig elmegyek hozzátok hamarosan, ha az Úr akarja; s akkor megismerem majd a felfuvalkodottaknak nem a beszédét, hanem az erejét.	¹⁹ Але я незабаром до вас прийду, коли Господня на те воля, і спізнаю не слова загорділих, а й силу.
²⁰ Mert nem beszédből áll az Isten országa, hanem erőből.	²⁰ Бо царство Боже не у слові, а в силі.
²¹ Mit akartok? Vesszővel menjek hozzátok, vagy szeretettel és a szelídség lelkületével?	²¹ Що ви хочете? Щоб я прийшов до вас із палицею, — чи з любов’ю та духом лагідности?

Cambia Bibbia

Confronta con un'altra Bibbia

Versetti esaminati